Amikor Donald Trump trolljai latinul szólanak

Ez egy paródia volt először, ami a politikai identitáson élcelődött, de aztán továbbgyűrűzött valami egészen más irányba‘ – válaszolta Evolvedblob a reddit fórumán egy kérdésre, miszerint ‘meg tudná valaki mondani, mi ez a kekisztán fos? Csak mert szerintem egyáltalán nem vicces.

  • Nos, a helyzet valóban nem vicces – viszont rendkívül abszurd.

Kekisztánia hivatalos angol nyelvű kormányzati oldalán, aminek jelen pillanatban 53 845 követője van, leginkább vicces politikai mémeket találunk, de ahogy távolodunk földrajzilag, úgy válik egyre tragikusabbá a helyzet. Kekisztánia magyar nyelvű oldalán – 162 kedvelővel – már egy Hitler portré fogadja az oda látogatót ‘100% white‘ felirattal és Kekisztánia lobogójával. S ezzel a zászlóval sem különb a helyzet. Az amerikai alternatív jobboldal egy portálja szerintegy nap talán majd létezni fog Kekisztánia, de az a fehér ember hazája lesz‘, ahol szándékaik szerint majd azokat lövik elsőnek a Dunába, akik ma a kekisztán zászló lobogtatásával demonstrálnak mellettük.

  •  De hol is van Kekisztánia?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Latin nyelvű palackposta a Rákosi diktatúra idejéből

Fábri Zoltán Hannibál tanár úr filmjének a díszbemutatója 1956 október 18-án volt, öt nappal a forradalom előtt. A film a „30-as évek fasiszta Ébredő magyarság mozgalmának az időszakában játszódik, és ugyanakkor a Rákosi-korszak koncepciós pereinek az indító rugóit, módszereit tárja fel: alapjában véve a megtéveszthető tömeg labilisan változékony hangulatait, ami annyira jellemző volt itt az ’56 körüli időkre, amikor 1950-től kezdve a koncepciós perek, a halálos ítéletek, azután a rehabilitációk, szóval ezek az elviselhetetlen dolgok megtörténtek.” (Fábri Zoltán – A képalkotó művész, 1994, 131o.) – írja egy rendszerváltás után megjelent összefoglaló. Míg a rendszerváltás előtt maga Fábri foglalta így össze a film mondanivalóját: „ A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát.”  – A két kor között tökéletes az áthallás.

A film egy latin idézettel kezdődik (nem ez lesz az érdekes), ami a latin nyelvtankönyvek egy szép példamondata már századok óta a participium használatára genitivus vonzattal – íme egy előfordulása pl. egy 1836-os grammatikában:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Pistának jó lesz – levitézlett bécsi emléktáblák a pesti városháza falán

A korabeli folklór szerint, arra a kérdésre, hogy ’igaz-e, hogy Moszkvában volvókat osztogatnak’, a jereváni rádió úgy válaszolt, hogy ‘a  hír igaz, de nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem volvókat, hanem moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.’

Nos, egészen hasonló a helyzet a budapesti városháza falán elhelyezett négy domborművel kapcsolatban is, amelyek az egykori építők szándéka szerint a nagylelkű támogatók – III. Károly és Savoyai Jenő – előtt tisztelegnek. A domborművek felett latin nyelvű Vergilius idézetek állnak, s a reliefeken pedig egy-egy jelenet az antik epikus hős, Aeneas életéből – olvashatjuk az ismertetőkben, amelyek ezzel a műemlékkel foglalkoznak.

Nos, a hír igaz, viszont azzal a pár apró szépséghibával, hogy a domborművek egyikének sincs köze Savoyai Jenőhöz, az a bizonyos két jelenet nem Aeneast, hanem Iaszónt és az argonautákat ábrázolja, a két Vergilius idézet közül az egyik pedig kissé pontatlanul idézi a költő szavait – talán nem is Vergilius idézet eredetileg. S mindez azért, mert az emléktáblák eredetileg Bécsben álltak, egész pontosan a császári palota egyik díszkapuján, azonban egy politikai fordulat miatt igencsak kínossá váltak. S aztán valahogy Pestre keveredtek, s most is a pesti városháza falát díszítik – utólag belemagyarázott tartalmukkal. S lehetséges lenne hogy ez manapság már nem tűnik fel a hozzáértőknek? Ugyanis nyomát se találtam a neten annak az abszurd históriának, aminek a szálait most felgöngyölítem ebben a posztban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Atomrészeg programozók a Microsoftnál – egy latin nyelvű médiahack nyomában

Olyan hülyék vagytok, hogy azt is elhinnétek, a spagetti fán terem.”- korholta az iskolában Charles de Jaegert egy tanára. De Jaegert viszont később a BBC tévécsatornájának lett az operatőre, s tanára ötletét kamatoztatta, amikor a  1957 április 1-jén a tévéadó Panoráma c. műsorában eredeti felvételekkel mutatta be, hogyan szüretelik a svájci spagettiültetvényeken a fákról a tésztát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….