Halálod appja (Countdown, 2019)

Ha volna rá lehetőséged, hogy megtudd, hogy mikor halsz meg, akarnád-e tudni? – kérdezi a Halálod appja c. film előzetese, s a filmben valóban egy telefonos applikációról van szó, amelyik megmondja, hogy mikor fogsz meghalni. Az app a valóságban is letölthető countdown néven, amit meg is tettem, s nekem 17 évet, 341 napot, 4 órát és 20 percet adott hátralévő időnek. A filmben viszont a szereplők egy részének csak napokat és órákat hagy meg az app, s mire az letelik, a halálesetek sorra bekövetkeznek furcsa balesetek formájában. A főszereplők ekkor kezdenek el nyomozni az általuk feltételezett démonok után, mire egy kissé különc paphoz jutnak el. aki megerősíti őket, hogy valóban démonok állhatnak a történések mögött.

Azonban hogy kerül démon az applikációba? S ez, ha belegondolunk, egy eléggé sarkalatos kérdés, hiszen az okostelefonok és az applikációk a mai modern világ termékei, míg a démonok leginkább a középkori gondolkodást idézik, s mi sem áll távolabb a képzetüktől, mint egy Y generációs digitális bennszülött világa. A film azonban ügyesen veszi az akadályt, s amikor a szereplők a kissé különc pap tanácsára feltörik az applikációt, akkor annak a kódjában egy latin nyelvű mondatot találnak. Így hangzik (videó):

Hoc maledictum te inveniet, te persequetur teque opprimet donec tu omnino deleberis.

Ez az átok téged meg fog találni, üldözni fog téged és erőt vesz rajtad, amíg teljesen el nem pusztít.

Megtudjuk tehát, hogy egy átokról van szó, s ahhoz, hogy az átok működjön, valójában elég, ha azt kimondják – vagy esetünkben leírják – az átkokhoz kapcsolódó hiedelem szerint. De hogy egészen pontosak legyünk a témát illetően, a Magyar Néprajzi Lexikont idézzük:

“az átok beszédformula, amellyel a beszélő valakinek rosszat kíván … Eredetileg a mágia egyik eszköze; a kimondott szó erejébe vetett hiten alapul; kimondása magában hordja teljesülését. (…) A magyar (és európai) parasztság kezén használatos átkok részint profán tartalmúak, a kimondott szó hatását közvetlenül, magasabb rendű lényekre való hivatkozás nélkül alkalmazzák, sokszor őrizve régi hittartalmakat a hagyományos formákban.” (Magyar Néprajzi Lexikon I, 166. old.)

Hexagramma – “A körön belül nem érhet baj. Egy tisztátalan lélek sem lépheti át a vonalat.”

Hasonlóan megtalálhatjuk az átok filmbéli elhárításának kultúrtörténeti gyökereit. A pap vezetésével ugyanis egy hexagrammát – hatágú csillagot festenek fel a földre festékkel kevert megszentelt sóval, s amikor majd a visszaszámláló elérkezik a nullára, s eljön a démon, hogy elvegye az appot letöltő életét, akkor ennek a hexagrammának a belsejébe állnak, ahova viszont a tisztátalan szellem nem léphet be, s így nem tudja elvenni áldozata életét sem.

Pentagramma – forrás

A filmben ábrázolt védővarázslat eredetét megtalálhatjuk a középkori mágiában, azonban ott a szellemidézéshez védelemül pentagrammát (ötágú csillagot) használtak, ami a hiedelem szerint úgy működött, hogy a mágus a körbe rajzolt ötágú csillag közepére áll, s így idézi meg a démonokat, akik viszont, miután megjelentek, nem tudnak ártani neki, mivel a démonok nem léphetik át az ötágú csillag határát, s így a mágus biztonságban marad.

Ennek a műveletnek a legismertebb példája Goethe Faustjának egy jelenetében található, ahol az alvilágból érkező Mefisztó esik a pentagramma csapdájába, amit a műben lidérclábnyomnak is neveznek.

MEFISZTÓ
Megvallom hát! hogy innen elszaladjak,
megtiltja egy picinyke gát:
küszöbödön az a lidércláb!

FAUST
A Pentagramma fáj neked?
Pokol fia, ha ez veszély rád,

A filmbeli használati utasítás a hexagrammához

A filmben mutatnak egy könyvet is, amiben egy képen egy hexagramma látható, s a pap vezetésével ezt az alakzatot festik fel a földre festékkel kevert megszentelt sóval, ami nyilván egy kultúrtörténeti tévesztés a film dramaturgiájában, itt ugyanis egy pentagrammának kellene szerepelnie. S hogy értsük, miről is van szó, nézzük meg tüzetesebben, hogy a pentagramma és a hexagramma szimbólumai miben térnek el egymástól.

Az ötágú csillag, a pentagramma szerkesztése az aranymetszés szabályait követi, továbbá egy végtelen, önmagába visszaforduló vonalból kialakuló alakzat, ezért a körhöz hasonlóan a tökéletes harmóniát jelképezi, s gyakran körbe belerajzolva is ábrázolják. Mint ötágú csillag – a szimbolikája az ötös számon alapul, de ekkor is az egységhez és a teljességhez jutunk el, mivel az “öt ága termékeny egységbe zárja a hármat, a férfi princípiumot és a kettőt, a női princípiumot, tehát a kétneműséget is szimbolizálja. Az integrációt, a házasságot, a boldogságot, a beteljesedést, egyben a tökéletes eszményt jelenti. A magas tudományok egyik kulcsa: a titok útját nyitja meg.” (Szimbólumtár, Bp., 2001, 392o.)

Pozitív pentagramma emberábrázolással és negatív párja kecskefej ábrázolással – forrás
forrás – Biedermann: Szimbólumlexikon

A pentagramma eredetileg a görög matematikus, Püthagorasz követőinek, a püthagoreusok jelképe volt, akik azon túl, hogy a matematikát művelték, egyfajta vallási szektát is létrehoztak, amelynek a tanításai a matematikára épültek. A pentagramma számukra a megismerés és az egészség szimbóluma volt. Később a ” kereszténységben Krisztus öt stigmáját jelenti, ill. magát Krisztust, akinek öt szent sebéből áramlik ki a világ üdvössége” (Szimbólumtár, uo.), így a pentagramma egyben démonűző is, hiszen Krisztus sebeinek a megjelenítésével elűzi a démonokat és megvéd a lidércek ellen. Később a pentagramma szimbolikája kettőssé vált, ugyanis fejjel felfelé álló csúccsal pozitív, míg fejjel lefelé áló csúccsal negatív jelentést hordozott, s ez utóbbi ma is a fekete mágia egyik ismert jelképe.

A hexagramma, a hat ágú csillag hasonló módon teljesség jelkép. ” A hagyományos értelmezés egy „vizes” (a hegyére állított nőnemű) és egy „tüzes” (hegyével felfelé mutató hímnemű) háromszög harmonikusan megszerkesztett, zárt duális rendszerét látja benne. Az újabb kozmológiai spekuláció a tűz/víz kettősségén túllépve, az „elemek” számát négyben határozza meg, és a hexagrammát négy alkotóelemből összetettnek véli; az eredeti két háromszög mellett belelátja a „levegő” jelét (csúcsával felfelé mutató háromszög, keresztben áthúzva) és a „föld” jelét (csúcsával lefelé mutató háromszög, keresztben áthúzva). ” (Biedermann: Szimbólumlexikon, Bp., 1996, 159 old.)

A zsidó legenda szerint Isten egy pecsétgyűrűt küldött Salamonnak, a zsidók királyának, amely a hexagramma jelét tartalmazta, s segítségével Salamon démonokat és angyalokat idézett meg. Később a gnosztikusok tulajdonították a hexagrammának azt a tulajdonságot, hogy lehetővé teszi a léleknek, hogy a világok között átjárhasson, s eljusson a fényhez.

Hasonló jelenet látható egy rózsakeresztes ábrázoláson is, amit Szathmáry László: Magyar alkémisták (Bp, 1928) c. művének 93. oldalán találtam, s a magyarázata szerint a páholytag beavatását ábrázolja, amikor is szimbolikusan fellebbentik előtte a tudás fátylát. Látható, hogy itt a beavatandó személy egy hexagramma közepén áll, s mivel itt nem alvilági démonokat idéznek meg, vélhetően a hexagrammának nem védelmező, hanem egyfajta összekötő szerepe van, amellyel megnyílik a tudás a beavatandó számára, ahogyan a zsidó legenda szerint Salamon is ennek a jelnek a segítségével társalgott angyalokkal, s démonokkal, illetve a gnosztikusok szerint is ez a jel nyitja meg az utat a tudáshoz és a fényhez.

Ebből már láthatjuk, hogy a filmben hexagramma helyett – ha hűek akarunk lenni a téma kultúrtörténeti gyökereihez – pentagrammát kellett volna felfesteni, ugyanis, míg a hexagramma csak a tudás útjának a megnyitására szolgál, addig a pentagramma az, ami védelmet nyújt a megidézett démonok ellen az egykori hiedelem szerint.

Tibidabo – egy allergénmentes kísértés a Rákóczi úton

Tibidabo pékség, Budapest – forrás

Éppen a hetes buszon utaztam Budapest belvárosában, amikor egy furcsa nevű pékséget vettem észre a Rákóczi úton az ablakon kinézve: Tibidabo – gluténmentes pékség. A ’tibi dabo’ így külön írva latinul ugyanis egy értelmes kifejezés, s azt jelenti, hogy ’neked fogom adni’,  egybe írva pedig egy hegy neve Barcelonában, amely leginkább a tetejére épített templomáról és vidámparkjáról ismert. Ez a hegy pedig a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy az ördög itt kísértette meg Jézust, amikor is a Szentírás beszámolója szerint

egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. 9’Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.’ 10Jézus elutasította: ’Távozz, ördög! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!’ Erre otthagyta az ördög és angyalok jöttek a szolgálatára.” (Mt,4,8-11)

Tibidabo templom, Barcelona – forrás

 „Iterum assumpsit eum diabolus in montem excelsum valde : et ostendit ei omnia regna mundi, et gloriam eorum, et dixit ei : Hæc omnia tibi dabo, si cadens adoraveris me. Tunc dicit ei Jesus : Vade Satana : Scriptum est enim : Dominum Deum tuum adorabis, et illi soli servies. Tunc reliquit eum diabolus : et ecce angeli accesserunt, et ministrabant ei.

A Bibliában viszont még egy helyen szerepel a ’tibi dabo’ kifejezés, mégpedig ott, ahol Jézus Pétert teszi meg egyháza első főpapjává:

Én pedig mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.” (Mt.16,18-19)

Et ego dico tibi, quia tu es Petrus, et super hanc petram ædificabo Ecclesiam meam, et portæ inferi non prævalebunt adversus eam. Et tibi dabo claves regni cælorum. Et quodcumque ligaveris super terram, erit ligatum et in cælis : et quodcumque solveris super terram, erit solutum et in cælis.

üvegablak a Tibidabo templomban: ‘Tu es Petrus … TIBIDABO claves regni coelorum’ – forrás

A barcelónai Tibidabo hegyen épült templom – tekintettel a hegy tetejéről nyíló káprázatos panorámára – nyilván a Jézus megkísértéséről szóló szentírásbeli részlet ’tibi dabo’ kifejezéséről kapta a nevét, a pékség pedig erről a hegyről, hiszen mint megtudhatjuk egy cikkből: „Gallo Iván péksége, a Tibidabo a Barcelonában található hegyről kapta a nevét, ami latinul azt jelenti: ’Neked adom’” Ez az elnevezés pedig a marketing szempontjából találó is, hiszen „a Tibidabo péksüteményei bárki számára fogyaszthatóak, hiszen mindegyik glutén-, tej-, hozzáadott cukor-, rizs-, kukorica-, burgonya valamint ezek keményítői, illetve szója- és adalékanyag-mentes.”

a pékség logója – forrás

Illetve a “zöld-fehér színekben pompázó Rákóczi úti pékség nem véletlenül kapta Barcelona legmagasabb pontjáról a nevét, hiszen a mögötte megbújó gondolat – az ötlet, hogy „mentes kivitelben” is lehet jókat enni – egy barcelonai utazás alkalmával született meg. A Tibidabo filozófiája olyan ötletgazdától származik, aki maga is érintett az ételérzékenység kérdésében, így pontosan tudja, milyen kihívásokkal jár az, ha valaki ételintolerancia, vagy allergia következtében nem fogyaszthatja az addig megszokott és szeretett ételeket.” (forrás)

Persze a bolt neve latinul van, s úgy vélem, igen kevesen értik meg a logó latin nyelvű üzenetét, talán csak pár latintanár vagy diákjaik, s mosolyognak a humoros blaszfémiáján, hiszen, ahogyan az ördög is megkísértette Jézust, valójában itt is egy kísértésről van szó, a finomabbnál finomabb gluténmentes ételek csábításáról. De félő, hogy a fiatalok nagyobbik hányada inkább Tibi atyára asszociál a tibidabo kifejezésből – a részeges papra, akinek a kocsmája, a Humbák Művek csak pár sarokra van Tibidabó allergénmentes pékségétől, s ahol ugyan egy másik csábítás jelenik meg, s ahol persze – Tibi atya mérvadó szavaival élve – “Nem a berúgás a cél, de útba esik.

Ha… (If, 1968)

Az 1968-ban készült Ha…. (If….) című film (r. Lindsay Anderson) egy angol bentlakásos iskola életét mutatja be, s “arra tesz kísérletet, hogy valamiképpen okát adja a fiatalok hatvanas évek végi lázadásának. ‘Egy társadalom – olvashatjuk a film lényegét összefoglaló cannes-i beszámolók egyikében –, amely nem tud mást, mint erőszakkal rákényszeríteni a fiatalokra a maga elveit, egy szép napon szembe kell hogy találja magát a véres erőszak tiltakozásával.’” (Filmvilág)

A történetben a diákok lázadása végül egy lövöldözésbe torkollik, ahol a három – szimpatikusnak ábrázolt – rebellis diák a kollégium tetejéről lő mindenkire, aki csak mozog. A film 1968-ban készült, a diáklázadások évében, s így a korszellemnek is betudható, hogy ezt a jelenetet a film végén az egykori kritika a diáklázadás szimbólumának tekinti. Az idők azonban jócskán megváltoztak azóta, s az a jelenetet, amivel a film zárul, ma már annak neveznénk, ami: iskolai mészárlás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Finit hic deo – Az apáca (The Nun, 2018)

Az apáca (The Nun, 2018) című horrorfilm elején egy ajtó tűnik fel, aminek a keresztlécére a ‘Finit hic, Deo‘ feliratot vésték, ami arra hivatott figyelmeztetni, hogy ‘itt ér véget Isten‘ – pontosabban az Isten hatalma -, s azon túl a démonok világa kezdődik. Legalábbis ezt támasztja alá az, ahogyan a filmben fordítják le ezt a mondatot: ‘God ends here‘. ill. a magyar szinkronban: ‘ezen a helyen vége Istennek‘.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Cincin lovag és Terentius (The Tale of Despereaux, 2008)

Nap atyánk fiai vagyunk” – mondta Mountain Lake, az indián C. G. Jungnak, az európai pszichiáternek – “és vallásunk révén naponta segítünk atyánknak, hogy bejárja az eget. Ezt pedig nem csak magunkért tesszük, hanem az egész világért. Ha nem gyakorolhatjuk tovább vallásunkat, még tíz év sem telik bele, és nem kel fel többé a nap. Akkor aztán örökké éjszaka lesz.” (Jung: Emlékek, álmok, gondolatok, Bp.1987, 305o.)

Hasonló szituációval indít a Cincin lovag (The Tale of Despereaux, 2008) című mesefilm is, ahol Aranyföld vidékén a nap attól süt és az eső attól esik, hogy a király szakácsa minden tavasz első vasárnapján elkészíti a ‘hosszú élet levesét‘. Egyszer azonban a király betiltja a leves elkészítését, s ezután többé nem esik az eső. Hiába gyülekeznek a felhők a város felett, csupán a nap fényét takarják el. Búskomor szürkeség borul mindenre. A mese végén – a mese bonyodalmai után – a szakács viszont úgy dönt, hogy a tiltás ellenére is elkészíti a levest. S mikor annak az illata felszáll az egek felé, akkor elered végre az eső, s a felszakadó felhők mögül kisüt a nap.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Si Jagur – egy obszcén ágyú Jakartában

  • Pornóágyú a főtéren

Japánban az ilyesmit elzárnák a kíváncsi tekintetek elől egy külön helyiségbe, de a hollandok nem törődnek vele, s hagyják, hogy bárki a kedvére bámulhassa” – rótta fel a holland gyarmatosítóknak , Tokugawa Yoshichika, a japán utazó 1921-es útleírásában (Utazások Jáván) azzal az ágyúval kapcsolatban, amely ma Jakarta főterén látható, s pornó ágyúnak (porn cannon) is neveznek. Akkoriban, amikor a japán utazó látta, már rég nem használták, s sokáig a város falain kívül kallódott, majd egy múzeum udvarában helyezték el. Közérdeklődésre viszont nem hadtörténeti érdekessége miatt tartott számot, hanem azért, mert látogatói vallási tisztelettel övezték, s egy különös kultusz alakult ki körülötte, amely nem a régiségéből, hanem impozáns méretéből és különös formájából fakadt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A rossz fiúk Angliából jöttek – avagy Dracula címere (Horror of Dracula, 1958)

  • nem túl népszerű

Penelope Goodman, ókortörténész posztja hívja fel a figyelmet Dracula címerére és annak latin nyelvű feliratára a Horror of Dracula (1958) című filmben. A címer Dracula kastélyában a kandalló fölött, ill. egy levélpapír tetején látható:

Fidelis et mortem

    

Erről a latin mondatról egy amerikainak leginkább a New York-i rendőrség jelmondata, a ‘Fidelis ad mortem‘, azaz ‘Hűséges a halálig‘ juthat az eszébe. A szlogen azonban baljós és a halált idézi, s így érthető is, hogy nem túl népszerű, ahogyan a New York-i rendőrség oldalán a logók és jelvények között sem találjuk meg, s maga a honlap is csak kizárólag a rendőrség hősi halottaival kapcsolatban említi. De ugyanez a felirat látható a One Police Plaza épületében elhelyezett emlékművön is, amely a 2001 szeptember 11-i támadás rendőr áldozatai előtt tiszteleg.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A galád család címere és mottója – végzet és vakfolt (Addams Family, 1991)

a katarzis ma elmarad

Pszichopaták, démonok, tébolyult gyilkosok” – adja meg a tiszteletet Morticia néni A galád család (Addams Family, 1991) című filmben az ősöknek, s emlékezteti Festert a családi minta fontosságára. – “A gyökerek, Fester. Példaképek

Fledge kuzin. Négy vadlóval tépették szét.

A család sírkertjében járunk éppen, s körös-körül a megboldogult elődök sírjai. “Laborgia néni. Kivégző osztag végzett vele. Fledge kuzin. Négy vadlóval tépették szét.” Majd egy hóhércsuklyás alak szobrát látjuk: “És a drága Eimar bácsi. Élve eltemették.

Végül a szülők síremléke tárul a szemünk elé, egy romanizáló stílusban készült lovasszobor, melyen a szülők az ókori kocsihajtók pózában vágtatnak a halhatatlanság felé. Alatta pedig a család címere és a családi mottó (video):

Sic gorgiamus allos subjectatos nunc

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy ‘méregdrága’ magániskola majdnem pajzán címermondata – SEK International Budapest School

Borzasztó drága magániskolában tanulnak az Emmi államtitkárának gyerekei – és más hasonló cikkek hívták fel a figyelmet a napokban a SEK Budapest International School magániskolára, így a latinóra is utána nézett, nincs-e ennek az iskolának egy latin címermondata – és volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy okostojás elménckedése az Okostojás latinkodásáról (Rushmore, 1998)

azért valami miatt mégiscsak kultflim lett arrafelé ez a gyenguska limonádé, miközben az amerikai álom helyett inkább az amerikai vakfolt sejlik fel a groteszk képsoraiban

Hát már semmi sem szent?‘ – hangzik el az Okostojás (Rushmore,1998) című filmben latinul egy tanárnő szájából, amikor egy diákjától megtudja, hogy az iskola be akarja szüntetni a latin oktatást. S a diákja, Max – mivel szerelmes a tanárnőbe – mindent megtesz azért, hogy a továbbiakban is legyen latin oktatás az intézetben, s persze ezzel nem vált ki túlzott lelkesedést a társaiból. (video)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….