Ha volna rá lehetőséged, hogy megtudd, hogy mikor halsz meg, akarnád-e tudni? – kérdezi a Halálod appja c. film előzetese, s a filmben valóban egy telefonos applikációról van szó, amelyik megmondja, hogy mikor fogsz meghalni. Az app a valóságban is letölthető countdown néven, amit meg is tettem, s nekem 17 évet, 341 napot, 4 órát és 20 percet adott hátralévő időnek. A filmben viszont a szereplők egy részének csak napokat és órákat hagy meg az app, s mire az letelik, a halálesetek sorra bekövetkeznek furcsa balesetek formájában. A főszereplők ekkor kezdenek el nyomozni az általuk feltételezett démonok után, mire egy kissé különc paphoz jutnak el. aki megerősíti őket, hogy valóban démonok állhatnak a történések mögött.

Azonban hogy kerül démon az applikációba? S ez, ha belegondolunk, egy eléggé sarkalatos kérdés, hiszen az okostelefonok és az applikációk a mai modern világ termékei, míg a démonok leginkább a középkori gondolkodást idézik, s mi sem áll távolabb a képzetüktől, mint egy Y generációs digitális bennszülött világa. A film azonban ügyesen veszi az akadályt, s amikor a szereplők a kissé különc pap tanácsára feltörik az applikációt, akkor annak a kódjában egy latin nyelvű mondatot találnak. Így hangzik (videó):

Hoc maledictum te inveniet, te persequetur teque opprimet donec tu omnino deleberis.

Ez az átok téged meg fog találni, üldözni fog téged és erőt vesz rajtad, amíg teljesen el nem pusztít.

Megtudjuk tehát, hogy egy átokról van szó, s ahhoz, hogy az átok működjön, valójában elég, ha azt kimondják – vagy esetünkben leírják – az átkokhoz kapcsolódó hiedelem szerint. De hogy egészen pontosak legyünk a témát illetően, a Magyar Néprajzi Lexikont idézzük:

„az átok beszédformula, amellyel a beszélő valakinek rosszat kíván … Eredetileg a mágia egyik eszköze; a kimondott szó erejébe vetett hiten alapul; kimondása magában hordja teljesülését. (…) A magyar (és európai) parasztság kezén használatos átkok részint profán tartalmúak, a kimondott szó hatását közvetlenül, magasabb rendű lényekre való hivatkozás nélkül alkalmazzák, sokszor őrizve régi hittartalmakat a hagyományos formákban.” (Magyar Néprajzi Lexikon I, 166. old.)

Hasonlóan megtalálhatjuk az átok filmbéli elhárításának kultúrtörténeti gyökereit. A pap vezetésével ugyanis egy hexagrammát – hatágú csillagot festenek fel a földre festékkel kevert megszentelt sóval, s amikor majd a visszaszámláló elérkezik a nullára, s eljön a démon, hogy elvegye az appot letöltő életét, akkor ennek a hexagrammának a belsejébe állnak, ahova viszont a tisztátalan szellem nem léphet be, s így nem tudja elvenni áldozata életét sem.

A filmben ábrázolt védővarázslat eredetét megtalálhatjuk a középkori mágiában, azonban ott a szellemidézéshez védelemül pentagrammát (ötágú csillagot) használtak, ami a hiedelem szerint úgy működött, hogy a mágus a körbe rajzolt ötágú csillag közepére áll, s így idézi meg a démonokat, akik viszont, miután megjelentek, nem tudnak ártani neki, mivel a démonok nem léphetik át az ötágú csillag határát, s így a mágus biztonságban marad.

Ennek a műveletnek a legismertebb példája Goethe Faustjának egy jelenetében található, ahol az alvilágból érkező Mefisztó esik a pentagramma csapdájába, amit a műben lidérclábnyomnak is neveznek.

MEFISZTÓ
Megvallom hát! hogy innen elszaladjak,
megtiltja egy picinyke gát:
küszöbödön az a lidércláb!

FAUST
A Pentagramma fáj neked?
Pokol fia, ha ez veszély rád,

A filmben mutatnak egy könyvet is, amiben egy képen egy hexagramma látható, s a pap vezetésével ezt az alakzatot festik fel a földre festékkel kevert megszentelt sóval, ami nyilván egy kultúrtörténeti tévesztés a film dramaturgiájában, itt ugyanis egy pentagrammának kellene szerepelnie. S hogy értsük, miről is van szó, nézzük meg tüzetesebben, hogy a pentagramma és a hexagramma szimbólumai miben térnek el egymástól.

Az ötágú csillag, a pentagramma szerkesztése az aranymetszés szabályait követi, továbbá egy végtelen, önmagába visszaforduló vonalból kialakuló alakzat, ezért a körhöz hasonlóan a tökéletes harmóniát jelképezi, s gyakran körbe belerajzolva is ábrázolják. Mint ötágú csillag – a szimbolikája az ötös számon alapul, de ekkor is az egységhez és a teljességhez jutunk el, mivel az „öt ága termékeny egységbe zárja a hármat, a férfi princípiumot és a kettőt, a női princípiumot, tehát a kétneműséget is szimbolizálja. Az integrációt, a házasságot, a boldogságot, a beteljesedést, egyben a tökéletes eszményt jelenti. A magas tudományok egyik kulcsa: a titok útját nyitja meg.” (Szimbólumtár, Bp., 2001, 392o.)

A pentagramma eredetileg a görög matematikus, Püthagorasz követőinek, a püthagoreusok jelképe volt, akik azon túl, hogy a matematikát művelték, egyfajta vallási szektát is létrehoztak, amelynek a tanításai a matematikára épültek. A pentagramma számukra a megismerés és az egészség szimbóluma volt. Később a ” kereszténységben Krisztus öt stigmáját jelenti, ill. magát Krisztust, akinek öt szent sebéből áramlik ki a világ üdvössége” (Szimbólumtár, uo.), így a pentagramma egyben démonűző is, hiszen Krisztus sebeinek a megjelenítésével elűzi a démonokat és megvéd a lidércek ellen. Később a pentagramma szimbolikája kettőssé vált, ugyanis fejjel felfelé álló csúccsal pozitív, míg fejjel lefelé áló csúccsal negatív jelentést hordozott, s ez utóbbi ma is a fekete mágia egyik ismert jelképe.

A hexagramma, a hat ágú csillag hasonló módon teljesség jelkép. ” A hagyományos értelmezés egy „vizes” (a hegyére állított nőnemű) és egy „tüzes” (hegyével felfelé mutató hímnemű) háromszög harmonikusan megszerkesztett, zárt duális rendszerét látja benne. Az újabb kozmológiai spekuláció a tűz/víz kettősségén túllépve, az „elemek” számát négyben határozza meg, és a hexagrammát négy alkotóelemből összetettnek véli; az eredeti két háromszög mellett belelátja a „levegő” jelét (csúcsával felfelé mutató háromszög, keresztben áthúzva) és a „föld” jelét (csúcsával lefelé mutató háromszög, keresztben áthúzva). ” (Biedermann: Szimbólumlexikon, Bp., 1996, 159 old.)

A zsidó legenda szerint Isten egy pecsétgyűrűt küldött Salamonnak, a zsidók királyának, amely a hexagramma jelét tartalmazta, s segítségével Salamon démonokat és angyalokat idézett meg. Később a gnosztikusok tulajdonították a hexagrammának azt a tulajdonságot, hogy lehetővé teszi a léleknek, hogy a világok között átjárhasson, s eljusson a fényhez.

Hasonló jelenet látható egy rózsakeresztes ábrázoláson is, amit Szathmáry László: Magyar alkémisták (Bp, 1928) c. művének 93. oldalán találtam, s a magyarázata szerint a páholytag beavatását ábrázolja, amikor is szimbolikusan fellebbentik előtte a tudás fátylát. Látható, hogy itt a beavatandó személy egy hexagramma közepén áll, s mivel itt nem alvilági démonokat idéznek meg, vélhetően a hexagrammának nem védelmező, hanem egyfajta összekötő szerepe van, amellyel megnyílik a tudás a beavatandó számára, ahogyan a zsidó legenda szerint Salamon is ennek a jelnek a segítségével társalgott angyalokkal, s démonokkal, illetve a gnosztikusok szerint is ez a jel nyitja meg az utat a tudáshoz és a fényhez.

Ebből már láthatjuk, hogy a filmben hexagramma helyett – ha hűek akarunk lenni a téma kultúrtörténeti gyökereihez – pentagrammát kellett volna felfesteni, ugyanis, míg a hexagramma csak a tudás útjának a megnyitására szolgál, addig a pentagramma az, ami védelmet nyújt a megidézett démonok ellen az egykori hiedelem szerint.