Latin nyelvű tésztareklám és nemzeti identitás – Norvégiában

  • Milyenek is a norvégok?

    leif-juster

    Leif Juster, norvég komikus – source

Hát rettenetesen buták‘ – tartják róluk a szomszédos svédek és dánok, s meglehetősen népszerűek is a körükben a norvégokat froclizó viccek. “Ezek a norvégokról szóló viccek ott vannak szinte minden nap az életünkbenírja egy fiatal svéd blogger -, s fontos szerepük van abban a képben is, amit a norvégokról kialakítottam. Ezek a viccek már generációk óta léteznek, nemzedékek adják át egymásnak, s ennek köszönhetően többé-kevésbé minden svédben ott és a ‘buta norvég’ sztereotípiája.

A norvég elmegy egy múzeumba, s miközben az idegenvezető magyarázza, hogy ‘ez a kard itt több mint kétezer éves’, egy pillanatra elgondolkodik, majd megkérdezi: ‘az meg hogy lehet? Hiszen még csak 1998 van.’

A norvég karambolozik az autójával. A kiérkező rendőr kérdezi: ‘Melyikük okozta a balesetet?’ Mire a norvég: ‘Nem tudom, éppen másfelé néztem.’

A viccek között egészen durvákat is találunk, s ennek – meg persze magának a viccözönnek – a blogger szerint az az oka, hogy a svédek irigyek a norvégokra az ország gazdagságát biztosító tengerparti olajkincsük miatt, illetve szerinte a ‘buta norvég’ képzete egyszerűen azért alakult ki, mert a norvég nyelv melódiája, hangzása valamiféle állandó vidámságot sugall, ami miatt egy svéd számára elképzelhetetlen, hogy két norvég bármilyen komoly témáról is beszélgethessen egymással.

  • Kényelmetlen közelség
funny map

Norvégia a sztereotípiák térképén: ‘befagyott agyak’ – forrás

A svéd blogger úgy látja a svédek és a norvégok között mindig is volt egyfajta rivalizálás, ami a szoros együttélésből fakadt, s ebben a versengésben eredetileg a gazdaságilag fejlettebb Svédország játszotta a ‘nagy tesó‘ szerepét, míg Norvégia lett a ‘gyámoltalan öcsike‘.

Kicsit mélyebben, de egészen hasonlóan értelmezi ezt a ‘testvérféltékenységre‘ emlékeztető helyzetet Thomas Hylland Eriksen, norvég antropológus is. Szerinte a skandináv népek annyira közel állnak egymáshoz sok tekintetben, hogy még a vicceik is arról szólnak, hogy ezeknek a sztereotípiáknak a mindennapos hangsúlyozásával különböztessék meg magukat a másiktól, miszerint a svédek ‘gazdagok, de arrogánsak‘, a dánok ‘élveteg hedonisták‘, a norvégok pedig ‘buta tökfejek

A skandináv népek történelme ugyanis annyira összefonódott, kultúrájukban annyi a közös elem, nyelvük is annyira hasonló, hogy még a 19. században is úgy gondolták, hogy ez a három skandináv állam tulajdonképpen egy nemzet. Az antropológus szerint így

ez a három ország ebből a szempontból kényelmetlenül közel áll egymáshoz, és sok más etnikai és nemzeti identitáshoz hasonlóan a legközelebbi szomszédaitól igyekszik a legnyomatékosabban megkülönböztetni, elhatárolni magát

  • Szeretlek is meg nem is

Ez a ‘legnyomatékosabban megkülönböztetni‘ néha azonban nagyon nem megy, főleg ha megnézzük a visitnorway.com és a visitsweden.com oldalakat. Az egyik Norvégiába, a másik Svédországba csalogatja a turistákat, s az oldalak whois adatai szerint az egyik oldal egy norvég fejlesztési bank, a másik pedig egy svéd cég tulajdona. Ezt csak azért hangsúlyozzuk, mert ha ránézünk a két oldal nyitóképére – hát nagyjából mint két tojás, s azt hinnénk, ugyanaz az utazási iroda menedzseli mindkét oldalt.

Norway - powered by naturewelcome to Sweden Visit Norway és Visit Sweden oldalak nyitóképei – mint két tojás

Hát igen, szakítani azért nem olyan könnyű, még ha olyan terhes is ez az együttélés. Persze – ugyanezt a nagy ‘haragszom rád, meg nem is‘ szituációt ábrázolja a klasszikus skandináv vicc is.

Egy svéd, egy dán és egy norvég hajótörést szenved, és egy lakatlan szigetre kerül. Megjelenik egy tündér, és megígéri, hogy teljesül egy kívánságuk. A svéd rögtön azt mondja, ‘Haza akarok menni a nagy és kényelmes villámba’, s ezzel el is tűnik. A dán azt mondja: „Haza akarok menni a meghitt kis lakásomba a szexi barátnőm mellé’, s ezzel eltűnik. Mire a norvég: ‘Nem is tudom. Annyira rossz itt egyedül. Jöjjön a két cimborám vissza!

A fenti nyitókép viszont azt is jól mutatja, hogy a ‘vidéki tökfej‘ kissé frusztráló sztereotípiáját hogyan lehet átalakítani egy büszkén vállalható nemzeti karakterré. A recept egyszerű. A ‘vidéki tökfejből‘ vegyük ki a tökfejet, a vidékiből pedig hangsúlyozzuk az érintetlen természeti környezetet – hiszen Norvégia a területéhez képest viszonylag gyéren lakott ország. Ez a szimbólumképzés már arra fog utalni, hogy Norvégia rendelkezik olyasmivel, ami Svédországból és Dániából hiányzik, s ez nem is rossz egy pozitív önkép kialakításához. Így “nem véletlen – mondja az antropológus -, hogy a norvég identitást a természeti tájjal és a falusi élettel kellett összekapcsolni.

  •  Latin Bergenben

Aidan Conti, a Bergeni Egyetem nyelvészprofesszora (Bergen Norvégia második legnagyobb városa), s 2016-ban egy érdekes pályázatot hirdetett meg honlapján és twitter csatornáján. Arra kéri a követőit, hogy töltsenek fel az instagramra #latininbergen taggel olyan fotókat, amelyek Bergenben található latin feliratokat ábrázolnak, s a legjobb képet beküldőt egy 300 korona (kb. 10 ezer ft) értékű könyvutalvánnyal jutalmazza. Túl sok latin nyelvű felirat nem lehet Bergenben vagy pedig érdeklődőből volt túl kevés, s a legtöbb kép az ‘anno Domini‘ (az Úr évében) feliratot ábrázolja, amellyel az épületek építésének az évét szokták jelölni. Ennek ellenére a feltöltött képek között pár egészen érdekes is akad.

Az egyik kép a norvég alapítású Deli de Luca gyorsétteremlánc és élelmiszerbolt hálózat egy plakátja, ami egy olasz tésztát reklámoz a következő latin szlogennel: ‘Si fueris Deli, Romano vivito more‘, ami annyit tesz, hogy ‘ha a Deliben vagy, élj úgy, mint a rómaiak!

A reklámszlogenhez felhasznált közmondást Szent Ambrus egyházatyának tulajdonítják, s eredetileg úgy hangzott, hogy

Si fueris Romae, Romano vivito more; si fueris alibi, vivito sicut ibi!

Ha Rómában vagy, akkor élj úgy, mint a rómaiak, ha pedig máshol vagy, akkor pedig élj úgy, (ahogyan azok élnek)!

  • Norvégiában pedig, mint a norvégok

– a hirdetés szlogenje viszont mégse norvégül van, hanem latinul. S vajon egy gyorsétteremlánc miért egy olyan latin nyelvű szójátékot használ a reklámjában, aminek a nyelvi humorát vélhetően senki sem fogja érteni, holott mondhatta volna azt is – norvégül -, hogy ‘nálunk egy csipetnyi Rómára lelsz‘, hiszen ez a reklám üzenete?

A képi világ persze egyértelmű: ez az olasz étel nálunk 19 korona. De mit ad hozzá a latin nyelvű szöveg? Hiszen a befogadó csak annyit ismer fel belőle, hogy olaszul latinul van, amiben persze az is segíti, hogy ott van fölötte a Colosseum rajza. Azaz a latin nyelv használatával milyen hívószó jelenik meg ezen a reklámon, amitől a norvég befogadó majd olyan tartalmat asszociál ehhez a termékhez, ami még vonzóbbá teszi a számára, hogy megvegye azt?

Si fueris Deli 2A kérdés megválaszolásában segít az ár köré írt norvég nyelvű szlogen, ami máris értelmezi a latin nyelv használatát: ‘den beste nord for Roma‘, ami annyit tesz, hogy ‘Róma legészakibb része‘. Ez pedig a norvég polgárban valószínűleg azt az asszociációt fogja kelteni, amit Torgrim Eggen, norvég író is megfogalmazott, amikor a norvég identitásról kérdezték:

Mint a legtöbb norvég, én is úgy gondolkodom, hogy Európa az a terület, amely Norvégiától délre fekszik, mi pedig valahol ennek a területnek a peremén, mint külső szemlélők vagyunk szemtanúi az Európában zajló történéseknek, így az integrációs folyamatnak is.

Norvégia ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, s a fenti interjúban a norvég író egy beszélgetőtársa azt is hozzáteszi, hogy “furcsán hangzik talán manapság, de volt olyan idő, amikor közelebb álltunk ahhoz, hogy az USA 51. államává váljunk, mint hogy az Európai Unió tagja legyünk.

Azaz vélhetően itt a reklám a ‘valahova tartozás‘, pontosabban az ‘Európához tartozás‘ vágyára játszik rá, és nem feltétlenül arról a tényről van szó, hogy Norvégia nem része az Európai Uniónak, hanem inkább az évszázados földrajzi és történelmi elszigeteltség emlékéről. A latin nyelv volt a középkori Európa közvetítő nyelve, így a használata a reklámban mintegy azt az élményt nyújtja, hogy mi vagyunk a legészakibb része annak a közösségnek, amiről – valami félreértés folytán – eddig mindig is azt hittük, hogy tőlünk délre kezdődik.

500921_h743d6541b9289cfb01ed_647x

Őfensége, a sündisznó – source

  • Őfensége, a sündisznó

Egy másik érdekes fotó Őfensége, a Sündisznó (Hans Majestet Pinnsvinet) szobrát ábrázolja, ami a Bergeni Egyetem épülete mellett áll (Google utcakép). Ez a sündisznó ugyanis az 1934-ben alapított Bergeni Diákszövetség uralkodója és védelmezője – hasonlóan az oszlói Norvég Diákszövetséghez, melynek a tagjai viszont egy sertést választottak patrónusukká 1859-ben. A szobor talpazatán a

Rex et Inspirator

felirat látható, ami azt jelenti, hogy ‘király és lelkesítő‘, s a ‘király és császár‘ uralkodói cím latin megfelelőjének (rex et imperator) játékos átirata. Az ‘imperator‘ szó eredetileg a hadvezérek címe volt a Római Birodalomban, a császárkorban viszont az uralkodó titulusa lett, s ebből a kifejezésből ered az angol ‘emperor‘ (császár) szó is, míg a sündisznócska címében pedig ‘őfensége, az inspiráló‘ lett belőle. A latin ‘inspirare‘ ige alapjáratban azt jelenti, hogy ‘belelehel‘, s ebből alakult ki a ‘lelkesíteni‘ jelentése, hiszen aki lelkesít, az mintegy ‘lelket önt, lelket lehel‘ valakibe. A latin nyelvű diákhumornak pedig ez is a forrása, gondoljunk csak a sündisznók jellegzetes fújtatására! Így a bergeni egyetem ifjúságát voltaképpen egy – sertést idéző – kabalaállat lelke tölti el a tudomány szeretetével.

rex et inspirator 2

Őfensége köszöntése a diákszövetség alapításának 75. évfordulóján – source

  • Szárnyat igéz a malacra

A kabalaállat uralkodói címét inspiráló latin nyelvű szlogen hatása egy másik szobor talpazatán is felbukkan az egyetem területén, mégpedig a Geofizikai Intézet előtt. Az alkotás Olav Orud szobrász műve, amely egy óriás szitakötőt ábrázol, alatta pedig kőbe vésve a rovar tudományos neve: ‘Anax imperator‘. Az elnevezésben az ógörög ‘anax‘ szó ugyanazt jelenti, mint a latin ‘rex‘ (király), s arra utal, hogy az óriás szitakötő territoriális viselkedésű, azaz elűzi a fajtársait a saját területéről. A név második fele pedig a rovar ‘császári‘ méretét jelzi, az óriás szitakötő ugyanis más szitakötők közül a nagyságával tűnik ki, a hossza 8 cm, szárnyainak fesztávolsága 12 cm is lehet.

anax imperatorA két szobor esetében a ‘névazonosság’ természetesen nem véletlen. Nagyon is úgy tűnik, hogy a szitakötő szobra voltaképpen egy groteszk és fájdalmas ellenpontozása az uralkodó és inspiráló sündisznó humoros alakjának.

  • Röpteti és kikacagja

Maga a szobor egy erősen absztrakt alkotás, én például bármelyik irányból néztem is  (Google utcakép), rá nem jöttem volna, hogy egy szitakötőt ábrázol, amíg el nem olvastam a szobor leírását. A művész szavaival ‘a szobor egy szitakötőt szimbolizál, amely Fløyen tavától szállva végül a Nygårdstangen-nél (ahol a szobor van) csapódik a földbe.‘ S ha jobban megnézzük a szobrot, akkor valóban egy szitakötőt látunk, amelyik fejével éppen a földbe csapódik, s darabjaira esik szét. Hogy jobban beazonosítható legyen – hogy melyik is a füle és melyik a farka -, mellé tettem egy déli szitakötő (Crocothemis erythraea) képét, annak a színe ugyanis jobban hasonlít a szobor vöröses árnyalatához.

anax imperator 2 Small-Scarlet-Dragonfly

Idézzük fel, hogy mit is mondott Torgrim Eggen, norvég író: ‘Európa az a terület, amely Norvégiától délre fekszik, mi pedig valahol ennek a területnek a peremén, mint külső szemlélők vagyunk‘ – s talán ez segít értelmezni a szobor üzenetét. Norvégiában ugyanis az a szitakötő, amelyet a szobor ábrázol, nem honos. Az Anax imperator élőhelye ugyanis – a norvégek Európa képéhez hasonlóan – Norvégiától délre van, s Skandináviában csak Svédország legdélibb csücskén fordul elő, Norvégiában már nem – azaz ismét csak egy olyan területről van itt szó, aminek Norvégia a peremén van.

anax imperator territory_

Az Anax imperator élőhelye (sárga)

A földbe csapódó, darabjaira eső szitakötő akár sugallhatja azt is, hogy ‘az európai álmok itt érnek véget’ – ami persze lehet, hogy szimplán csak az én belemagyarázásom, bár az ‘imperator – emperor – császár – Római Birodalom – egységes Európa‘ asszociációs sor inkább ezt a vonalat látszik erősíteni.

Persze az is lehet, hogy ez a szobor csupán Norvégiának a természethez való viszonyát fejezi ki, ami – mint láttuk – fontos része a norvég identitásnak, s olyasmit hangsúlyoz ismét, ami bennünk – akik kissé délebbre születtünk – már nincs meg, hiszen nincs is rá szükségünk.

Thomas Bjornskau, norvég író szavaival:

Norvégiában “a természet a mai napig szinte érintetlen és vad. Az itt élők számára mindig is fontos volt az a tudat, hogy olyan helyen is képesek voltak megküzdeni a zord környezeti adottságokkal, ahol addig senkinek nem sikerült. Szerintem a norvég kultúra lényegét a magányban, a romantikus természeti idillben, valamint az embert próbáló természeti körülmények között való túlélés hangsúlyozásában találjuk meg.

1 thought on “Latin nyelvű tésztareklám és nemzeti identitás – Norvégiában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.