Rövidítések. Mégpedig latin szavak rövidítései. A bakjegyeken, amelyek a pénztárcádban vannak. És olyan apró betűkkel, hogy lehet, fel se tűnt még neked. Mindenesetre a latinóra bloggere igencsak bajban volt, hogy hogyan készítsen róluk viszonylag jól látható felvételt. De végül sikerült. És köszönet érte Vagyóczky Károlynak. Ugyanis jórészt ő tervezte, rajzolta ezeket a bankjegyeket. Ott is a neve: VAGYÓCZKY K. DEL. Amiről az embernek elsőre a  billentyű jut az eszébe és a Windowst használók utolsó mentsvára, a Ctrl-Alt-Del kombináció.

De most nem erről van szó. A ‘del’ itt a delineavit, azaz a ‘rajzolta’ szó rövidítése, tudniillik a bankjegyet Vagyóczky Károly rajzolta. A latin delineare ‘rajzolni’ szó a linea ‘vonal’ szóból alakult ki, az pedig a linum ‘len’ szóra vezethető vissza. Ez a kapcsolat a mi nyelvünkben is megvan, csak már nem halljuk ki: hogy a lineáris és a len szavaink ugyanabból a tőből erednek.  A magyar len szó ugyanis a latin linum ‘len’ szó átvétele, de nyelvünk átvette az linea ‘vonal’ szót is, például a lineáris csapágyban a csapágygolyók egy egyenes mentén helyezkednek el, a lineáris függvény grafikonja egy egyenes, míg a Fiat Linea gépkocsi oldalára egy egyenest rajzoltak a dizájnerek. Régebben pedig a vonalzót mondták léniá -nak vagy latinosan lineának.

lineáris csapágy                          lineáris függvény                                        Fiat Linea

De hogyan lett a lenből vonalzó? Úgy, hogy a lenből fonalat fontak, azt a lenfonalat pedig mérőzsinórnak is használták. Így gyorsan hozzátapadt a len fogalmához a ‘egyenesség’ képzete is. Ez a kettősség a nyelvünkben már csak rejtve van jelen (lineáris – len), míg az angol nyelvben ugyanez jóval szembetűnőbb formában maradt fenn, hiszen a len az linen, míg az egyenes pedig line. Sőt, van egy harmadik szó is, ami magyarul is, angolul is ugyanúgy hangzik: linóleum vagy linoleum, hiszen az is lenből készült eredetileg: lenolajból, s ott is a nevében az oleum, az olaj.S míg a lenvásznat szabni és varrni lehet, a linóleummal pedig a padlót lehet burkolni. Vagy metszeni lehet. És az a linómetszés, amikor a rajz negatívját egy linóleum felületbe belemetszik, majd nyomatot készítenek belőle. És ezt a rajzot rajzolta meg Vagyóczky, s ezért is van ott a neve mellett a ‘del.’ rövidítés a bankjegyen (rajzolta). S miután elkészült a rajz, ki kell metszeni. Aki pedig kimetszette, annak a neve szintén felkerül a bankjegyre az ‘SC‘ rövidítéssel. Azaz – metszette: ‘sculpsit’. Ahogyan a 2000 forintost Pálinkás György rajzolta és metszette is. S metszeni nem csak nyomómintát vagy linóleumot lehet, hanem követ is. Persze akkor a metszést vésésnek, faragásnak mondjuk, de az angol ezt egy szóval is elintézi, s így lesz a latin sculpere ‘vésni, metszeni’ szóból az angol nyelvben a sculpture, a szobor szó. Vagy tetováló szalon Indiában: a Sculp Tattoo Studio. Ahol nem felvarrják, hanem bevésik a tetoválást a vendég bőrébe.
                     

‘Nulla dies sine linea!’ – ‘Egy nap se múljék el vonás nélkül!’ – szokta volt mondani Nagy Sándor udvari festője: miszerint egy nap se múljon el valami hasznos tevékenység nélkül, ami az ő esetében a festés volt. S valóban, ez lenne a hosszú élet titka? Ha megkérdezzük a 90 cseh nagymamát, Anezka Kasparkovát, bizonyára azt mondaná, hogy igen. Mióta nyugdíjas lett piciny falujában és nincs ereje a mezőgazdasági munkákhoz, egy másik tevékenységre váltott. A falu házainak a falát pingálja tele népi motívumokkal. Ahogyan teszik ugyanezt a kalocsai pingálóasszonyok is: pingálnak. És pingál a festő is. Régies magyar szóval: a piktor. De ő nem a házak falára pingál, hanem vászonra. És festményt. Ami aztán esetleg rákerül egy bankjegyre. A piktor nevével együtt. Hogy ő pingálta azt a képet.

‘H. SATTLER PINX.’ –  Huber Sattler pinxit  –  festette Hubert Sattler

 A kép eredetije pedig Esztergomban található a Keresztény Múzeumban.

Pingálni persze nem csak ecsettel lehet. Hanem pixelekkel. És pixelekkel is készíti el sajátos atmoszférájú képeit napjaink valóságáról Mondik Noémi és teszi közzé a paintmámor blogján. Mert paint programmal készíti. Pixelekből.

Azaz képpontokból, ami a képernyőn látható kép legkisebb eleme. És ha kinagyítunk egy képet, akkor egyből láthatóvá válik a kép pixeles felépítése.És pixelekből jön létre az emberi bőrön az anyajegy is. Csak annak az elemeit nem pixeleknek, hanem pigmenteknek nevezzük.

Pingál, piktor, pixel, pigment, paint – ugyanannak a latin szónak a leszármazottjai, mint a pinx. rövidítés is. A latin pingo, pingere, pinxi, pictus ‘festeni’ szó töveiből. Ugyanis a latin igéknek több töve van, s így már érthető, miért van némi eltérés a pixel és a pingál szavakban – mert az ige más-más tövéből indulva simultak bele a nyelvünkbe.

Nos, ennyi okosság után a nyájas olvasó most már bízvást meg tudja mondani, hogy eszik-e vagy isszák a pixelt. És a pintet? Igen! Jól mondja a kedves olvasó: isszák. Mert a pint a folyadékok egy régi űrmértéke. Amerikában 1 pint például 0,473 liter. Azaz 473 milliliter. Mert van angol pint is, sőt bécsi, pozsonyi és magyar pint is. És mindegyik más-más nagyságú. És honnan tudjuk, hogy mennyi? Hát kimérjük. Egy olyan mérőpohárból, amelynek az oldalán egy ecsetbe mártott festékkel bejelöltük, hogy eddig egy pint, idáig meg két pint, ez a vonás meg már három pint. És ha a vendég kért egy pint italt, tulajdonképpen ‘egy vonásnyi’ italt kért – annyi italt, ami a mérőpohárban az első festett jelig van. És így lett a pingo, pingere, pinxi, pictum ‘festeni’ igéből a pint. És pont.

Az 1000 forintos bankjegy mindkét oldalán középen, a képek grafikájába illesztve egy korabeli kézírásos latin szöveg látható. Erről bővebben a laudator blogon olvashatnak.