A módszer

A posztban a blogger Orbán Viktor 2022 júliusában Tusványoson elhangzott beszédében (leírata: miniszterelnok.hu) az ‘embe‘ hangzónégyes előfordulásait vizsgálja meg. Az a hangzónégyes a következő szavakban fordul elő: ember (15), értelemben (3), szembesít (2), szemben (6).

A vizsgálat során a szövegből kigyűjtjük azokat a rövid részleteket, amelyekben az ‘embe‘ hangzónégyest tartalmazó szavak fordulnak elő. Ezek a szavak általában olyan távolságra vannak egymástól, hogy már nincs köztük közvetlen szövegösszefüggés. Ekkor minden előfordulásnál keresünk egy olyan – a szavat tartalmazó rövid szövegrészletben szereplő – fogalmat, másik szót, amely a hangzónégyes következő előfordulásánál is megjelenik. Azaz a hangzónégyes minden előfordulásnál két fogalmi elemre, szóra van szükségünk, amelyek közül az egyik a hangzónégyest az előző, a másik pedig a következő előfordulásához kapcsolja. Így ezeket a hangzónégyeseket tartalmazó szavakat – mint egymáshoz illeszkedő dominókat – sorba tudjuk rendezni.

Ez egy valóban szokatlan és bizarr módszer, azonban működik, s a vizsgálat eredményeit négy pontban foglalhatjuk össze:

Spoiler-veszély!

• az elemzett tusványosi beszéd logikai váza, a gondolatmenete voltaképpen csak egy ‘fedőtörténet’, s a beszédben az egyes fogalmak megjelenését és egymáshoz való kapcsolódását valójában a beszélő tudattalanjának a mélyén örvénylő képek irányítják, s ezek a képek – egy sajátosan öntörvényű ‘logikát’ követve – bomlanak ki, s alakulnak át egymásba.
• Az elemzés két, 13-13 elemből álló gyűrűszerű struktúrát mutatott ki, amelyeknek elképesztő geometriájuk van, erős szimmetriát mutatnak, s egymáshoz spirálszerűen kapcsolódnak.
• A bloggert lenyűgözte ezeknek a struktúráknak a geometriai szépsége, s ekkor ismerte fel: ezek bizony nem mások, mint archetípusok. Ősképek, amelyeket először C G Jung, svájci pszichiáter írt le. Jung szerint az ősképek, ha felbukkannak valakinek a kollektív tudattalanjából, akkor az a személy teljesen a hatásuk alá kerül, s amennyiben ő ezeket az ősképeket képes valamilyen (pl. művészi) formába önteni és másokkal megosztani, akkor azokat a személyeket is teljesen a hatásuk alá tudja vonni.
• Lehetséges, hogy az elhangzott beszédben felsejlő két gyűrűszerű struktúra egy gyerekkorban elszenvedett trauma emléke köré szerveződik, s az egykori trauma néhány körülményére is következtethetünk belőle.

Let’s play puzzle!

Tehát most egy dominó játék következik. A szabály biztos ismerős, valahogy így kell egymás után sorba tenni a dominó darabjait: (sárga – dominó – piros) (piros – dominó – kék) (kék – dominó – zöld) stb. A dominó maga az ‘embe‘ hangsort tartalmazó szó, míg a ‘színek’ azok a fogalmak, amelyek a szövegben a hangsort tartalmazó szóhoz aktuálisan kapcsolódnak.

A szövegben tehát az ’embe’ hangzónégyes minden előfordulását egy dominónak tekintjük, s azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes dominók a két végükön milyen ‘közös színnel’ kapcsolódnak az őket megelőző, s milyen ‘közös színnel’ az őket követő dominódarabkákhoz. Nézzük tehát először a dominókat úgy, ahogy egymás után következnek!

Persze, nézzük! – de a blogger most inkább arra bíztatja a nyájas olvasót, hogy görgessen át az alábbi táblázat statisztikai adatai felett, különben még az élettől is el fog menni a kedve. A kigyűjtött adatokat úgyis ismertetjük egy könnyen emészthető, színes-szagos táblázat formájában, ill. ha mégis kíváncsi, az is elég, ha a görgetésnél csak a jobb oldali oszlop kék színnel szedett szavait figyeli, ugyanis azok lesznek a tulajdonképpeni dominódarabkák. (Ha telefont használ, tarsta vízszintesen a telefont, mivel a tábázat túl széles a mobil kijelzőjének!)

(… – ért)(-ért – nyugat)(nyugat – fele)(közép – ért)(ért – napszak)(napszak – szem)(látni – gyerek)(nevel – gyenge)(gyenge – fej)(haj – több)(gyűjt – halál)(halál – egy)(egy)(egy – néz)(néz – fölény)(föl)(fölény – szem)(szem)(szem – kérdés)(kérdés – ért)(ért – ár emelkedik)(dollár erősödik – ért)(ért)(ért – új)(nemzedékváltás – …)

A dominók kirakása

Tehát 26 dominónk van, amelyek sorban illeszkednek egymáshoz. Köztük 4 dominónak csak egy színe van, de az azt megelőző és azt követő dominók színe – melyekkel illeszkednek – azonosak. Pl.: (halál – egy)(egy)(egy – néz). A dominók két 13-as csoportba rakva így követik egymást:

Megértés és növekedés

Nézzük meg a dominók színeit! Egyből szemberűnik az ‘ért‘ szó gyakorisága. Ezt a szót a beszélő az ‘érteni‘, ‘értelem‘ jelentésekkel használja. Két fogalom is kapcsolódik hozzá: egyrészt a ‘fej’, mint a gondolkodás, a kogníció székhelye és a ‘szem‘, a látás, ami pedig az észlelést, a percepciót foglalja magában. Nyilvánvalóan a megismerés folyamatának két, egymást követő lépése az észlelés és a megértés. A látáshoz pedig fényre van szükség, így már érthető a ‘napszak‘ szó megjelenése, ahol a ‘nap’ szó a ‘napfényt’ idézi. S persze a tudat képét a fénnyel is össze lehet párosítani, mint azt a ‘tudat világossága’ vagy egyszerűen maga a ‘világos?’ kérdés is tanúsítja.

A másik fogalomkör valamiféle – a tömeghez vagy az erőhöz köthető – mennyiséget vagy annak a változását fejezi ki. A ‘nyugat‘ az, ahol a Nap lemegy, azaz egyre csökken az ereje, majd eltűnik. Ide kapcsolható a ‘fele‘, de a ‘közép‘ szó is, hiszen valaminek a ‘közepe’ valamilyen értelemben a felénél van. A ‘gyenge‘ szó szintén erőtlenséget fejez ki, míg a ‘nevel‘ a ‘növekszik’ jelentésű ‘nő-‘ tőből képzett alak, s így már a ‘lenyugvással’ ellentétben a növekedést fejezi ki. A sokasodást fejezi ki a ‘több‘ szó, de a ‘gyűjt‘ szó is, hiszen az, amit gyűjtünk, annak a mennyisége növekszik. De ide tartozik meg a ‘fölény‘ is, ami jelentős többletet jelent, de a ‘dollár erősödése‘ és az ‘ár emelkedése‘ is.

A következő felsorolásban piros jelzi az ‘ért‘ fogalomhoz köthető szavakat, zöld pedig a mennyiséghez, erőkifejtő képességhez köthető szavakat.

(… – ért)(-ért – nyugat)(nyugat – fele)(fele – közép)(közép – ért)(ért – napszak)(napszak – szem)(látni – gyerek)(nevel – gyenge)(gyenge – fej)(haj – több)(gyűjt – halál)(halál – egy)

(egy – egy)(egy – néz)(néz – fölény)(föl – föl)(fölény – szem)(szem – szem)(szem – kérdés)(kérdés – ért)(ért – ár emelkedik)(dollár erősödik – ért)(ért – ért)(ért – új)(nemzedékváltás – …)

Az egymáshoz illeszkedő dominóvégek színegyezéséből megállapíthatjuk, hogy a ‘gyerek‘ a mennyiségi kategóriához tartozik (és így zöld), amit azért sejteni is lehetett, hiszen a gyerek képzete azt foglalja magában, hogy ‘kicsi és növekszik’. Viszont akkor a ‘kérdés‘ szót is betehetjük a percepciós – kognitív jelentésű szavak (piros) csoportjába, hiszen a ‘kérdés‘ fogalma az információszerzés szándékát fejezi ki. Ekkor így néz ki a dominósor színezése:

(… – ért)(-ért – nyugat)(nyugat – fele)(fele – közép)(közép – ért)(ért – napszak)(napszak – szem)(látni – gyerek)(nevel – gyenge)(gyenge – fej)(haj – több)(gyűjt – halál)(halál – egy)

(egy – egy)(egy – néz)(néz – fölény)(föl – föl)(fölény – szem)(szem – szem)(szem – kérdés)(kérdés – ért)(ért – ár emelkedik)(dollár erősödik – ért)(ért – ért)(ért – új)(nemzedékváltás – …)

Összeillesztés körré

Végül nézzük meg, hogy a dominókat össze tudjuk-e állítani egy körré! Ehhez arra van szűség, hogy a első dominón és az utolsó dominón is legyen valami közös, amely mentén a két dominót egymáshoz tudjuk illeszteni.

Az utolsó dominónál ez a szöveghely: “a magamfajta, mindjárt hatvanas miniszterelnökkel szemben vagy mellett egy 44 esztendős, háromgyermekes családanya a köztársasági elnökünk.” Míg az első dominónál – igaz, a hangzónégyestől nagyobb távolságra ez áll: “A gyerekhalandóság harminc év alatt a harmadára csökkent (…) lehetséges lenne-e, hogy emberek milliói egyszerűen félreértik.“

Azaz mind a két dominóban találunk közös fogalmakat: ez a ‘gyerek’ és a ‘három’. Tehát a dominók sorát körré tudjuk illeszteni.

Némi spirituális zümm-zümm

Láthatjuk, hogy a csökkenés/növekedés valamint a percepció/kogníció fázisai felváltva követik egymást. De hisz ez maga a biológiai értelemben vett ‘élet’! Hiszen az élet egyik ismérve a folyamatos anyagcsere, amikoris az élőlény valamilyen nyíláson keresztül magához vesz valamit (ez most itt a percepció és kogníció), majd az abból felhasználható anyagokat energiaforrásként (erő!) hasznosítja, vagy beépíti a szervezetébe, a testébe (tömeg!), s pontosan ez az, amit mi úgy neveztünk, hogy ‘valamiféle – a tömeghez vagy az erőhöz köthető – mennyiség’.

Spirituális értelemben is sok szépet és jót elmondhatunk a fenti alakzatról. A formáció kétszer 13 elemből áll, amelynek a közepén az ‘egy‘ áll, s azt a ‘halál‘ előzi meg, s ez összhangban van a szimbólumtárak ide vágó értelmezésével, miszerint ‘a tizenkettő a ciklusnyi egység (asztrológiai állatöv) szimbóluma, a tizenhárom egy új ciklus kezdetét is jelenti, amely azonban csak egy előzetes megsemmisülés, halál árán valósulhat meg‘ (Pál – Újvári: Szimbólumtár). Azaz a formáció mintegy mandalaként is értelmezhető, melynek a szívében az ego halála, s az ürességgel való egy-esülés jelenik meg – s hozzátesszük, hogy a beszéd szövegében ettől a helytől pár sorra található valóban a misztikusnak is mondható ‘szívkérdés‘ kifejezés is.

De az élet nem egy habostorta!

Az ember az élet – a megszületés és a halál között lezajló – folyamatát úgy képzeli el, hogy a születést egy növekedés, emelkedés követi, ami egy csúcspontig tart (‘az élet dele’), majd ezután egy süllyedő mozgás jön, amit a halál zár le – s ez grafikonon ábrázolva pont olyan, mint egy Gauss görbe. Az első 13 dominó esetében azonban ennek az ellenkezőjét látjuk. A ‘Nyugat‘, ‘fele‘, ‘közép‘, ‘gyenge‘ szavak inkább egy süllyedést sugallnak, amit a ‘több‘, ‘gyűjt‘ szavak által kifejezett emelkedés követ, s ezt a folyamatot zárja le hirtelen a halál. Azaz a Gauss görbe itt mintegy a feje tetejére van állítva.

A második 13 dominónál helyre áll a rend, s a Gauss görbe a talpára van állítva. Míg az első ciklus elején (-ért – nyugat)(nyugat – fele)(fele – közép)(közép – ért) egy lassú süllyedés látható, addig a második ciklus elején (néz – fölény)(föl – föl)(fölény – szem) dominók sorában a ‘fölény – föl – föl‘ szavak egy igen erőteljes, gyors növekedést sejtetnek, ami jóval intenzívebb, mint az első ciklus végén a ‘gyenge, több, gyűjt‘ szavak jelentette gyarapodás.

A zölddel jelölt – csökkenést vagy növekedést jelentő – mozgások dinamikája tehát szokatlan és nyugtalanító: először egy lassú hanyatlást követ egy lassú növekedés, amit hirtelen a halál szakít meg, majd másodszorra – mint láttuk – a növekedés első fázisa lerövidül, de jóval energikusabb.

S van még egy probléma! A második ciklusban teljességgel hiányzik a süllyedés fázisa! A ‘fölény – föl – föl – emelkedik – erősödik‘ szavak mintha egy túl agresszív növekedést sugallnának, az én egyfajta inflációját, amit a tapasztalatok szerint általában nem egy lassú ereszkedés, hanem a ‘lufi kipukkanása’, egy robbanásszerű összeomlás követ. (Bár tegyük hozzá, hogy a beszéd végén elhangzó ‘kifelé megyek‘ némi ereszkedő mozgásra utal – viszont nem szerepel a dominókon.)

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Robbanásszerű összeomlás említettünk az előbb, s ha robbanásról van szó, akkor ki kell tudnunk mutatni azokat a feszültségeket, amelyek végül a ‘lufi kipukkadásához’ vezetnek. Ehhez nézzünk egy újabb statisztikát (rövid, színes-szagos lesz ismét!). Vizsgáljuk meg, hogy a dominókon az ‘embe‘ szó milyen szóalakokban fordul elő! Azonnal láthatjuk, hogy a ‘szembe‘ alakok a második ciklusban háromszor többször fordulnak elő, míg az ‘értelemben‘ szó használata a duplája nő, az ‘ember‘ szavak előfordulása viszont a fele lesz, mint az előző ciklusban.

Mit állapíthatunk meg ebből? A ‘szembenállás’ könnyen rokonítható a ‘feszültség’ fogalmával. S ez a második ciklusban a háromszorosára nő. Az ’ember’ szó előfordulásának a felére csökkenése pedig valami olyasféle asszociációkat hív elő, hogy a beszélő egyre kevésbé veszi figyelembe az ’embert’, azaz a növekedés mintha már nem az embereket szolgálná. A következtetések levonását pedig a nyájas olvasóra bízzuk …

Egy másik értelmezés

Fentebb a dominók által hordozótt tartalmakat a dinamika szempontjából elemeztük. Azaz a piros és zöld ‘valamiket’ úgy értelmeztük, hogy akár igék is lehetnek. Viszont jóval egyszerűbb – de letisztultabb – képet kapunk, ha ezeket a ‘valamiket’ statikus tartalmat hordozó, tulajdonságot kifejező névszóknak tekintjük. Ekkor a zöld tartalmak csak két dolgot tudnak kifejezni: kicsi vagy nagy – a piros dominókat viszont nem tudjuk értelmezni, egyszerűen csak p-vel jelöljük őket. Nézzük tehát a színkavalkádot ezzel az átírással!

(… – ért)(-ért – nyugat)(nyugat – fele)(fele – közép)(közép – ért)(ért – napszak)(napszak – szem)(látni – gyerek)(nevel – gyenge)(gyenge – fej)(haj – több)(gyűjt – halál)(halál – egy)

(egy – egy)(egy – néz)(néz – fölény)(föl – föl)(fölény – szem)(szem – szem)(szem – kérdés)(kérdés – ért)(ért – ár emelkedik)(dollár erősödik – ért)(ért – ért)(ért – új)(nemzedékváltás – …)

(… – p)(p – kicsi)(kicsi – kicsi)(kicsi – kicsi)(kicsi – p)(p – p)(p – p)(p – kicsi)(kicsi – kicsi)(kicsi – p)(p – nagy)(nagy – halál)(halál – egy)

(egy – egy)(egy – p)(p – nagy)(nagy – nagy)(nagy – p)(p – p)(p – p)(p – p)(p – nagy)(nagy – p)(p – p)(p – új)(nemzedékváltás – …)

Felejtsük most el egy pillanatra a ciklusokat, s tekintsük ezt a formációt – a maga linearitásában – egy egyenesnek! Az egyenes közepén van a halál, ami a ‘nagy átváltozás’, a transzformáció, ahol a ‘kicsi’-ből ‘nagy’ lesz. Azt várnánk, hogy a halál innenső oldalán sorakoznak a kicsik, míg a ‘nagy átváltozás’ után a nagyok. De most ez nem így van. Mintha egy egyensúlyi problémát látnánk, ahol egy ‘nagy’ átkerült a transzformáció innenső oldalára, ahol a ‘kicsik’ helye van. Azaz az a ‘nagy’ nincs a helyén, s ott ‘nagy’, ahol valójában még ‘kicsi’.

De ugyanezt írja le Rudas János szociálpszichológus, amikor azt mondja, hogy a tusványosi beszéd előadójának egy lehetséges mozgatórugója talán

“az egodiasztolé, vagyis az énkiterjesztés. Nagyravágyás, ami összefügg a csekélyebb értékűség érzésével, amiből részben úgy tud kitörni valaki, ha benne van a magasabbra törni akarás vágya. Egyébként a hatalom nem szitokszó, főleg egy politikus számára, de Orbán személyiségébe belefér, hogy mindenáron meg akarja tartani a hatalmát, és ehhez minden eszközt felhasznál.” (népszava.hu)

A ló meghal …

Azonban a fenti színkavalkádban van még egy egészen riasztó mozzanat, mégpedig a mandala közepén megjelenő halál módja az első ciklus végén.:

‘mint amikor az ember beköti a lovait egy égő istállóba’.

Ráadásul a ló képe még egyszer megjelenik a második ciklus végén is:

“a nemzedékváltás sosem könnyű, mert nem mindegy, hogy az újak kirúgnak-e a hámból, vagy húzzák a szekeret. Akik kirúgnak a hámból, azokat a cirkuszi mutatványos sátorban kell fölléptetni, akik meg húzzák a szekeret, azokat pedig be kell vonni a politikai döntéshozatalba.”

Ezért vizsgáljuk meg, találunk-e még szimmetriákat a beszédben. Ehhez a dominósort most egy 26-szög formájában ábrázoljuk, alatta pedig az ismétlődéseket táblázatban foglaljuk össze. Egy középpontos szimmetriát vehetünk észre.

(Ez pedig azt jelenti, hogy a két ciklus mintegy spirálvonalban haladva ismétli egymást. Továbbá figyeljünk fel az ‘anyagcsata‘ és az ‘anyák siratják‘ kifejezésekben az ‘anya‘ hangalak áthallására!)

Furcsa képet kapunk. Nem tudjuk és nem is akarjuk értelmezni. Viszont, ha egymás mellé tesszük a szavakat, akkor egy igen riasztó eredmény tárul elénk: vmilyen küzdelmet elveszteni – valaki fölé emelkedik – szembe néz – megért / lát – nem mozoghat / nem tud mozogni – anya siratja a gyerekét

Amennyiben itt egy gyerekkorri traumáról van szó – amit persze nem tudhatunk -, abban az esetben az eseményhez a beszéd alapján egy időpontot is hozzá rendelhetünk – mégpedig a beszélő 7 éves korát. A beszéd előadója ui. két jövőbeni időpontot, a 2050 és a 2030 évekett tartja sorsfordítónak. Ha pedig ezen dátumokból kiindulva 20 évenkét visszafelé lépegetünk, akkor szintén olyan dátumokat kapunk, amelyek fordulatot hoztak a beszélő életében. Nézzük!

‘… s fejünk felett elröpül egy nikkel szamovár’

Lehetséges, hogy a beszélő gondolatainak a ritmusa valamilyen – vélhetően gyerekkori – trauma mintázatát követi. S ha ez így van, akkor ezen traumatikus eseménynek a helyszíne – vagy valamilyen körülménye – valahogy lovakkal (és az anyával?) volt kapcsolatos. Az ‘égő istálló‘ képében viszont az istálló jelzőjét (‘égő‘) valószínűleg már nem személyes emlék implikálja, hanem a tűz képe már a tudattalan örvénylésének a terméke a beszédben.

Térjünk most vissza a dominók fentebb mutatott piros – zöld színezéséhez, s a végeikre ‘írt’ jelentésekhez! A dominók sorában ui. a ‘halál’ színét a ‘gyűjt‘, a ‘több‘ színei előzik meg, azaz a halált valaminek a növekedése idézi elő. S valóban! A tudattalan számára a ‘gyűjt‘ és a ‘gyújt‘ szavak szinte áthallanak egymásba. S láttuk azt is, hogy a második ciklus dominóin az ‘ember‘ szavak előfordulása a felére csökken, míg a ‘szembe‘ szavak használata megháromszorozódik, amit úgy értelmeztünk, hogy valamiféle – robbanáshoz vezető – feszültség növekedik. Ezek szerint tehát ‘gyűjt‘ szó jelentette ‘ember-telen‘ növekedés lenne az, ami begyújtaná ezt a robbanást?

Láttuk, hogy ‘föl-föl-fölény‘ erőteljes inflációhoz, felfúvódáshoz, valamiféle túlnövéshez vezetett. S hiányoltuk a második ciklus görbéjén a leszálló ágat. De úgy tűnik, hogy most az is meglett. A beszélő utolsó dominóján a ‘nemzedékváltás‘ szó áll. A ‘váltás‘ szó pedig a ‘válik‘ szóból ered, aminek a gyöke egy ősi ‘leszáll, lemegy‘ jelentésű alapalak. Viszont ha ez egy robbanás során következik be, akkor az nem egy lassú ereszkedés lesz, hanem: zuhanás.

További posztok a témában:

A ‘testtartás’ kifejezés használata a kormánysajtóban

A hasítás és egyensúlykeresés tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében – a ‘tart’ szóalak előfordulásainak elemzése tükrében