A Netflix 2021-ben bemutatott filmje, A katolikus iskola egy megtörtént bűntényt dolgoz fel, amely 1975-ben történt, s egész Olaszországot megrázta. A bűnügy Circeo-mészárlás (massacro del Circeo) néven vált ismertté, s három felső-középosztályhoz tartozó fiú követte el, akik ugyanabba a katolikus fiúgimnáziumba jártak. Elcsaltak, majd több mint egy napon át fogva tartottak, megerőszakoltak két hasonló korú lányt, akik közül az egyiket meg is ölték, s a másiknak pedig csak az mentette meg az életét, hogy halottnak tettette magát.
A Stefano Mordini rendezte film voltaképpen egy felnövéstörténet, amely egy felső-középosztály gyerekeit oktató katolikus magániskola mindennapjain keresztül mutatja be, hogy az iskola és a szülők képmutató világa végül hogyan vezet el oda, hogy jobb sorsra érdemes fiatalemeberek egy nap leforgása alatt – szinte hirtelen – érzéketlen szexuális erőszakolókká, majd gyilkosokká váljanak.
S erre utal már a film nyitó képsorában a narrátor – a visszaemlékező egykori osztálytárs – monológja is, miközben a testnevelő tanár vezényszavait halljuk, amelyek hátborzongatóan ellenpontozzák a fiú szavait.
„Nem tudom, mikor kezdődött. [Sorakozó!] De mind részesei voltunk. [Egyenes hát!] A neveltetésünk, a környékünk, az iskolánk. Minden megváltozott örökre. [Egy, kettő! Egy, kettő!]”
Az olasz thespot.news kulturális portál kritikája szerint a film „világos beszámoló hazánk történelmének egyik legsötétebb lapjáról„, amely egy olyan magániskolában játszódik, ahol „a problémákat a szőnyeg alá kell söpörni vagy pénzzel kell megoldani„, s ahol a növendékek annak „a polgárságnak a gyermekei, amelyben még nyíltan él az alfahím mítosza és a nők leigázásának, s a szexuális ragadozásnak a vágya„, s ahol ezek a fiúk „beavatási rítusok, az erőszak, a verekedések és a megfélemlítés világában bármit megtesznek, hogy csatlakozzanak a falkához és elfogadják őket.„
S hasonlóan fogalmaz itthon a noklapja.hu filmismertetője is, miszerint a film „remekül mutatja be, hogy hogyan válhat kívülről tökéletes életű, ragyogó jövő előtt álló, tehetős fiúkból brutális, nőgyűlölő gyilkos.„
Ezzel szemben az index.hu cinematrix rovatának a munkatársai ‘földhöz vágták a távirányítót, úgy kiborultak a Netflix új filmjétől‘, mivel véleményük szerint a filmdráma valójában egy
„hibás üzenetet közvetít: azt próbálja lenyomni a torkunkon, hogy a vallás, az iskola, a tanárok, a család vagy egyszerűbben összefoglalva a környezet a hibás a mészárlásért… és nem a tettes fiúk.
Ez teljességgel elfogadhatatlan.”
A latinóra bloggere a továbbiakban a filmben bemutatott iskola latin nyelvű mottóján keresztül azt szeretné bemutatni, hogy a film dramaturgiája valóban – még ezzel a jelmondattal is – azt sugallja, hogy a környezet, a társadalom és az iskola együtt vezetett el a tragédiához.
A film Edoardo Albinati, olasz író La scuola cattolica (A katolikus iskola) c. regényét dolgozza fel, ami azért érdekes, mert maga a regényíró is érintett némileg a történetben, hiszen ugyanabba a középiskolába járt, mint a bűnügy három elkövetője. Ez az iskola pedig a római Istituto San Leone Magno katolikus intézet (honlapja, ill. Google utcakép). A filmben viszont egy Istituto San Luigi iskola szerepel. S ha egymás mellé rakjuk a filmbeli, s a valós intézek képeit, érdekes egyezéseket találunk.
Ha megnézzük, akkor mindkét iskola épületén ugyanolyan tetőszerkezetet, s azokon hasonló fémlábakon álló keresztet láthatunk. De van még egy egyezés! Mindkét iskolán ugyanazt a logószerű jelképet láthatjuk – természetesen a keresztet -, de minkét esetben a kereszt ugyanolyan pirosas szabályos ötszögbe van foglalva.
Persze magának a filmbeli iskolának az elnevezése is berszédes: Instituto San Luigi, azaz az intézetet szent Lajosról nevezték el. Persze az egyház történetében több szent Lajos is volt – a mi szempontunkból pedig ezek közül Gonzaga Szent Alajos érdekes, egy magas származású, arisztokrata család fia, aki már gyermekkorában elhatározta, hogy az életét Istennek szenteli, amikor
„alig tízévesen a toszkán nagyherceg udvari szolgálatába állt, ahol a fejedelmi származású fiúk és lányok között megtapasztalta, hogy az udvar mentalitására messze nem a keresztény lelkiség, sokkal inkább a féktelen kegyetlenség és határokat nem ismerő léhaság volt jellemző.” (wikipedia)
S mindez nagyszerűen passzol a film által bemutatott képmutató világhoz, ahol a szülők egy olyan iskolába járatják a gyerekeiket, ahol formálisan „az általuk nyíltan elutasított keresztény értékek szerint” nevelik őket (thespot.news).
Végül pedig nézzük a filmbeli iskola jelmondatát! A film végén, miután a rendőrök elfogták az elkövetőket, ismét az iskolát látjuk az utolsó kockák egyikén, ahogyan becsukódik a kapuja, s az két kapuszárny fogója egy koronggá áll össze, s azon az iskola jelmondata olvasható.
A kapszárnyak korongján lévő ‘SC’ betűkettős utalhat a jelmondat első két betűjére, ahogyan a létező San Leone Magno intézet kapuszárnyain is hasonló két félkörből összeálló kapufogantyúkat láthatunk, igaz ott az SL-M betűket, amelyek a San Leone Magno kezdőbetűi.
Maga az utolsó kockákon – a bezáródó kapuszárnyakon – feltűnő jelmondat, a ‘SCIENTIA MENTES ILLUMINAT’ (A tudomány megvilágítja az elméket) olyan, mintha egy paródia lenne, hiszen a film azt mutatta be, hogy hova vezet a társadalom és az iskola életében zajló képmutatás – nos, erőszakhoz és gyilkossághoz, nem pedig ‘megvilágosult elmékhez’.
De ez egyben egy újabb rejtett párhuzam, hiszen a valóságos – Nagy Szent Leó pápáról elnevezett – Istituto San Leone Magno intézet jelmondata – legalábbis a Facebookon található kép alapján hasonló tartalommal bír: ‘ESTOTE SAPIENTES’ (Legyetek okosak!), ami pedig egy idézet a bibliai Példabeszédek könyvéből (Péld. 8.33)
‘audite disciplinam et estote sapientes et nolite abicere ea’
‘legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet!’
Ami a teljes szövegkörnyezetben így hangzik:
„Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat. Halljátok meg intő szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tőle a figyelmet! Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit. Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését. De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik.” (Péld. 8.32-36)
Azaz nemcsak a filmbeli, s a valóságos iskola épülete, kapuzata hasonlít egymáshoz, de a filmkészítők még arra az apróságra is oda figyeltek, hogy a filmbéli iskola jelmondata hasonlítson az eredeti iskola jelmondatára, amikor is mindkettő ugyanazt a tartalmat közvetíti, azaz mintegy ‘a tanulás vezet el a jó élethez‘.
S a film utolsó perceiben tűnik fel az a jelmondat, amikor az iskola bezáródó kapuit látjuk – amivel egyben a film is zárul, amely azt mutatta be, hogy egy képmutató rendszer hogyan termeli ki magából az erőszaktevő gyilkosokat – bármilyen széplelkű mottót is festsenek is a homlokzatára.