Hiller István napirend előtti felszólalása ‘Quousque? – Meddig?’ címmel hangzott el 2023 február 27-én. A felszólalás szövege az mszp.hu oldal kivonatos átiratában (archivált), a videó pedig a parlament.hu oldalon található, ill. egy YouTube mentése itt.

A felszólalás címe Cicero Catilina elleni első beszédének kezdőszavára utal: ‘Quousque tandem abutere, Catilina, patientia nostra? Hát még meddig élsz vissza, Catilina, türelmünkkel?‘ Ahol a ‘quousque‘ annyit jelent, hogy ‘meddig?‘.

Hiller István felszólalásának a kivonata:

„Hát ismét eljött a főispánok kora! Lépést kell tartani a változásokkal, így felszólalásomat én is ennek megfelelően teszem meg” – kezdte napirend előtti felszólalását Hiller István.

Majd úgy folytatta “Olim lingua officialis dietae Regni Hungariae lingua Latina fuit. Et nunc iterum tempus supremorum comitium venit! Loquere lingua Latina iterum necesse et modernum est!

A Magyar Királyság Országgyűlésének hivatalos nyelve a latin volt. És most ismét elérkezett a főispánok kora. Latinul beszélni ismét szükséges és modern dolog – mondta az MSZP Választmányának elnöke.

Hiller István szerint nem kellene itt megállni, hiszen annyi lehetőség van még és a motiváció is fontos.

“Az új főispánok és vármegyei tisztviselők munkájának elismeréseként már most új díjat kell létrehozni. Petőfi Sándor nagyszerű költőnknek épp idén ünnepeljük 200. születésnapját, érdemes hozzá fordulni és létrehozni a Pató Pál-díjat, latinul: Premium de Paolo de Pato nominatum. De itt van a Nemzeti Alaptanterv, az oktató-nevelő tevékenység fundamentuma, de mit is beszélek, hogy Nemzeti Alaptanterv? Sokkal modernebb lenne így hívni: Norma fundamentalis studiorum nationalis.”

“Itt szerepel egy olyan ügy, amelynek újraértelmezése a főispánok korában nagyon is időszerű. Az esetet egy bizonyos Michaelis Figulus, régiesen Fazekas Mihály jegyezte le. Az állattartással is kapcsolatos vagyonjogi problémát felvető ügy – háziludak birtoklása (anser domestica) – dominus illustrissimus de Döbrögh (vulgo) Döbrögi uram versus Ludas Mátyás (vulgo) Ludas Matyi jobbágyi származású állampolgár között bontakozott ki. Ennek megítélése az elmúlt korszakokban igencsak helytelen volt és most az újjászervezett modern közigazgatás és tanügyigazgatás feladata legyen a helyretétel.

Ez azért is szükséges, mert eddig hosszú-hosszú időn keresztül kettős mércével mértek, akárcsak Brüsszel, de hogy is beszélek helyesen modulus Bruxelliensis bipolaris, ugyanis nem vették figyelembe a két fél, Döbrögi uram és Ludas Mátyás között eleve létezett testtömeg különbséget, ami például futásnál vagy egy adott pont elérésénél jogtalan előnyhöz juttatta a megnevezett Ludas Mátyást. Ennek fényében kell az új területileg illetékes ispánnak a kérdést új és helyes megvilágításba helyezni.”

“Most azt hihetnék, hogy viccelődőm, de az a legszörnyűbb, hogy ez teljesen komoly, teljesen komolyan beszélek. Így aztán: Rogo dominum ministrum seu secretarium rei publicae in more aetatis novae similiter in lingua Latina responsum dare. Arra kérem Miniszter, illetve Államtitkár Urat, hogy az új korszak rendjének megfelelően hasonlóképp latinul válaszoljon” – zárta beszédét Hiller István.

Persze az, hogy Hiller István latinul szólalt fel, újságírói túlzás, de nézzük a felszólalásában előforduló két latin mondatot!

Nagyon szép latin nyelvű fogalmazás, s a latinóra bloggere bevallja, hogy már annyira kiesett az eredeti szakmájából, hogy szótárral is nehezen hozta volna össze, így minden elismerése Hiller István nyelvtudásáé – azonban van benne egy baki, mégpedig a ‘latinul beszélni‘ megfelelője, a ‘loquere lingua Latina‘.

A loquor (beszélek) ige mellett – amit nem szoktak tudni, s a latin nyelvtankönyvekben is csak az apró betűs részben szerepel – a ‘latin nyelvet beszélni‘ kifejezésben a latinban a ‘latin nyelv’ ablativus instrumenti (eszközhatározó) esetben áll (Nagy-Kovács-Péter: Latin nyelvtan 86a §: ‘lingua Latina loquitur – latinul beszél‘).

Ez a szövegben hibátlanul van alkalmazva, a probléma viszont a ‘beszélni‘ ige alakjával van. A loquor (beszélek) ige ui. álszenvedő, azaz a ragozása a passzív ragozás szerint történik, míg a jelentése aktív marad – azaz az igének nincsen cselekvő (aktív) ragozása. A szövegben viszont az aktív főnévi igeneve szerepel, ami ennél az igénél nem létezik. Azaz a helytelen ‘loquere‘ infintivus (főnévi igenév) helyett a ‘loqui‘ infinitivus alak lenne a helyes. De ez simán betudható egy bakinak.

Amit viszont magam sem vettem észre, észre vette Horváth Margit egy Facebook hozzászólásában az Apanyelvünk csoportban:

Ugye milyen kiváló, hogy már elfelejtette, hogy a comes, -itis nem –i- tövű? 

Azaz a ‘tempus supremorum comitium‘ (a főispánok kora) így hangzana helyesen: ‘tempus supremorum comitum‘, mivel a comes (követ) szó nem i tövű 3. declinatiós főnév. (Ciki, de ez nekem fel se tűnt…)

Ugyancsak Horváth Margit jegyzi meg ezzel kapcsolatban – ami nekem szintén nem tűnt fel -, hogy

S a linqua Latina helyett ilyen esetben egyszerűen Latine adverbiumot szoktunk használni.