– I. –

A szövegelemzéshez használt program József Attila két – közvetlenül a halála előtt írt – prózai szövegét vizsgálja. Az egyik a Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írása, a másik pedig a Curriculum vitae önéletrajza – amivel kapcsolatban igencsak úgy tűnik, hogy azt a költő élete lezárásaként írta meg, s amiben mintegy áttekinti az életét – s egy számítógépes vizsgálatból az is kiderül, hogy József Attila – anélkül, hogy tudott volna róla – abba is betekintést enged, hogy miért és hogyan döntött tudattalanul úgy, hogy egy kvázi szándékolatlan baleset által megvalósított öngyilkosságot követ el.

Az elemzés során felhasznált koncepció a következő: az író néha – talán valamilyen kényszernek engedve – az írása elején kimond egy kulcsszót, amely kulcsszó mögött fájdalmas tartalom húzódik meg. A szöveg szerzője természetesen kerüli ennek a fájdalomnak a megélését, ezért a továbbiakban nem csak ezt a bizonyos kulcsszót kerüli el, hanem azokat a szavakat is, amelyekben ennek a kulcsszónak a bigrammái – betűkettősei – fordulnak el.

Pl. ha fájdalmas emléket kelt az ‘Öcsöd‘ szó, akkor hiába mondom ki, továbbra is kerülni fogom pl. az ‘ÖC’ betűkapcsolatokat, s úgy próbálok minél távolabb kerülni az ‘Öcsöd‘ szó mögött húzódó nem tudatos komplexustól, hogy még az adott szó bigrammáinak se megyek a közelébe. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az, amit fájdalmas emléknek mondunk, az tudatos, míg az egykor az általa előidézett komplexus viszont nem tudatos, hanem tudattalan.

S ez a példa máris remek lehetőséget ad arra, hogy tisztázzunk egy módszertani megkülönböztetést. Az ‘ÖC’ betűkapcsolat kerülése egyben azt is jelenti, hogy nem csak az ‘öc‘, hanem az ‘öcs‘ hangkapcsolatokat is kerüljük, holott ez a két hangkapcsolat két különböző dolog. Ez azonban csak az élőbeszédben alkotott szövegek esetén jelenthet módszertani problémát, míg mi egy írás folyamatával létrejött – írott és nem hangzó – szöveget vizsgálunk, ahol a szöveg úgy jön létre, hogy az alkotója egymás után írja le az egye karaktereket, s így az ‘ÖC’ betűkettős elkerülése egyben az ‘öcs‘ hangkapcsolat elkerülését is jelenti, ami persze fordítva is igaz.

Azonban felvetődik egy másik probléma is. Az, hogy egy bigramma mennyire ritka, azt egyrészt kiolvashatjuk abból, hogy más bigrammákhoz képest milyen gyakorisággal fordul elő a vizsgált szövegben. Azonban ez torzuláshou vezethet, ui. vannak gyakori és kevésbé gyakori bigrammák, tehát pl. az ‘ÖC’ bigramma esetében nem csak azt kell vizsgálni, hogy ez a bigramma más bigrammákhoz képest milyen gyakori a vizsgált szövegben, hanem hogy viszonyul ugyanezen ‘ÖC’ bigramma előfordulási gyakoriságához más szövegekben.

Vizsgálhatnánk ezt – egy későbbi dolgozatban ezt majd meg is tesszük – József Attila összes prózai munkája bigrammelőfordulás-gyakorisági tükrében, most azonban a ‘standard szövegnek‘ egy 58 362 szót tartalmazó szószedetet használunk, s a táblázatokban színes háttér kiemelésével jelezzük, ha jelentős az eltérés a József Attila szöveg és a szótár bigrammelőfordulás-gyakoriságai között az adott bigrammát illetően.

Érdekességként jegyezzük meg – s egyben ezzel bemutatjuk a táblázat használatát -, hogy az ‘ÖCSÖD’ szóban az ‘ÖC’ bigramma előfordulása: szöveg / szószedet = 0.18 % / 0.108 %. Az ‘ÖCSÖD’ szó csak kétszer fordul elő az 1 109 szót tartalmazó József Attila szövegben, így a bigramma előfordulása százalékban pontosan hatszorosa a standard – szószedetet alapul véve – előfordulásnak.

Ugyanakkor az ebben a szóban szereplő ‘SÖ’ bigramma előfordulási aránya: szöveg / szószedet = 0.18 % / 0.54 %. Azaz itt látható, hogy a vizsgált bigramma pont háromszor többször fordul elő a standard szövegben.

– II. –

Most pedig nézzük a bigramm ritkasági táblázatokat! A következő táblázat a 8 108 karaktert tartalmazó Curriculum vitae legritkább bigrammáit mutatja meg, s azok előfordulását.

A következő táblázat a Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írás legritkább bigrammáit mutatja meg, s azok előfordulását.

– III. –

A fenti táblázatok alapján a Curriculum vitae önéletrajzból az alábbi következtetéseket tudjuk levonni.

• LÜ bigramma kétszer fordul elő: “szülői felügyelet nélkül”; “felülvizsgálja” – József Attila számára az Öcsödi tartózkodás, s az, hogy az anyja de facto magára hagyta őt, elsősorban a szülői felügyelet, a kontroll hiányának a megélését jelenti.
• Amikor József Attila rátalált a hun király, Attila történeteire, az megerősítette őt abban, hogy neki joga van Attilaként – saját magaként -, nem pedig Pistaként létezni.
• Mindezt úgy éli meg, miszerint ‘végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.
• Halála előtt József Attila a Szep Szó felelős szerkesztője. A szerkesztő – a bigrammák révén felbukkanó szavakkal kifejezve – tulajdonképpen a szülői felügyeletet gyakorolja, amikor ‘meghallgatja mások véleményét’, de ugyanakkor ‘magában fölülvizsgálja’ azt.
• Azaz a lét számára azonos a felügyelettel, a kontrollal.
• Így József Attila a szerkesztői munkájával tulajdonképpen a gyerekkorában hiányzó szülői fegyelmet kompenzálta, amikor azt a fegyelmező funkciót szerkesztőként mások felett állva gyakorolta.
• Egyes vélemények szerint József Attila nem öngyilkosságot követett el, hanem balesetet szenvedett el a saját gondatlansága miatt: “Garamvölgyi Hogyan halt meg József Attila című könyve szerint a költő nem akarta megvárni, amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt.” (forrás)
• Így votaképpen a ‘közlekedés fegyelmének’ elutasítása egyben az élet elutasítását is jelentheti, hiszen József Attila így tkp. a közlekedési fegyelem szabályainak a megszegése miatt halt meg.

Mindezt kiegészíti mindaz, amire József Attila Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írásából következtethetünk. Ez az egyik utolsó írása tkp. egy búcsúlevélnek is tekinthető, amelyben a későbbi balatonszárszói történést indokolja meg, ahogyan az írás címe is ‘Van-e indokoltsága’ kifejezéssel kezdődik.

S az indoklásból kiderül, hogy a halálát okozó balesett voltaképpen egy tudattalanul meghozott döntés következménye volt, azaz a halála tudattalan tévcselekvéssel elkövetett öngyilkosság volt.

• Rakjuk egymás mellé a bigrammák előfordulásának ritkaságai által kiemelt szavakat: megszüntetését, tesszük, elsősorban, írja, írjon, programjául, Petőfi.
• Képezzünk ezekből a szavakból egy mondatot: ‘[A valami] megszüntetését tesszük programunkká, [ahogyan] Petőfi írja’
• A saját léte lenne az a valami?
• Mi is volt Petőfi programja? Ahogyan ő írta le: “Ott essem el én, / A harc mezején,
• József Attila szerintünk valóban ‘elesett’, amikor átmászott a vagonok között, s így került a kerekek alá.
• Kicsit részletezve pedig így néz ki ez a program: “S ha ajkam örömteli végszava zendül, / Hadd nyelje el azt az acéli (!) zörej, / A trombita [mozdony] hangja, az ágyú [kerék]dörej, S holttestemen át / Fújó [vas]paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat …
• És így is lett.

– IV. –

Megjegyzés: a tranzakcióanalitikus iskola ezt a szócikket úgy értelmezné, mint egy kész életforgatókönyv, amelyet a tulajdonosa dolgozott ki, majd az életében végre fog hajtani, s a szószedetben felsorolt jelentések mentén éli le az életét, ahol természetesen az ideális jövő így néz ki : magány, éhezés, evés, baleset, halál, temetés

További kérdés: Ha létezik közösségi (pl. nemzeti) kollektív tudattalan, akkor abban vajon megtalálhatóak-e a közösséget ért egykori, ősi – mára már feledésbe merült – traumák? Vajon ezekhez a kollektív tudattalanban lévő komplexusokhoz hasonlóan tapadnak bigrammák, ami pedig azt jelentené, hogy azon bigrammák ‘jelentése’ a közösségen belül minden ember számára ugyanaz?

Figyelemre méltó az ‘ÖD’ és a ‘DR’ bigrammák előfordulása. Az ‘ÖD’ háromszor, a ‘DR’ pedig kétszer fordul elő, de egyszer feltűnik a ‘doktor’ szó alakjában, hiszen a ‘dr’ ennek a rövidítése. Megfigyelhetjük, hogy a három előfordulás egyfajta ciklust alkot, s meglepő egyezés, hogy mindhárom szövegrészletben a következő dolgok szerepelnek egymás mellett:

• egy autoritás, József Attila sorsát alakító felsőbb hatalom: Országos gyermekvédő Liga; az árvaszék; gyámom.
• egy helyváltoztatás: Öcsödre adott; vontatógőzösein szolgáltam; Nyergesújfalura küldtek.
• egy időtartam megjelölése: hét éves koromig; egy tavaszon és nyáron át; két hetet

A szövegek a következőek:

• “az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig”
• “Gyámommá az árvaszék sógoromat, a most elhunyt Makai Ödön doktort nevezte ki. Egy tavaszon és nyáron át az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein szolgáltam.”
• “Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr. Nyergesújfalura küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz. Itt csak két hetet töltöttem,”

Meglepő továbbá, hogy a “ÖDR” trigramma, tehát amikor a ‘ÖD’ és a ‘DR’ bigrammák egymás mellé kerülnek, József Attila összes verseiben összesen 12-szer fordul elő, s ezek közül 5 (8) alkalommal szerepel a trigramma közelébem egy felsőbb autoritás megnevezése. Ezek a következőek:

– V. –

A fenti egyezéseknél 9-szer fordul elő a ‘gödör’ szó, s 5 (8)-szor kapcsolódik hozzá egy autoritás megjelenítése. Ennek értelmezéséhez szükségünk lenne a költő asszociációira – de ennek híján mi is megpróbálhatunk asszociálni. Gondolatmenetünk a következő:

• Amikor Öcsödön a nevelőszülei kijelentették, hogy Attila név nem létezik, akkor a költő úgy élte meg, hogy az ő létezését vonják kétségbe.
• Amikor a költő olvasott Attila, a hun király történeteiről, úgy érezte, mégis csak joga van a létezéshez.
• Attila, a hun király történetének a legismertebb része a temetése.
• A költő vélhetően tudattalanul azonosult a hun király személyével, hiszen Attila, a hun volt az ő létének a ‘forrása’.
• Így vélhetjük azt is, hogy a gödör és autoritás egyidejű említése tudattalanul a király sírját jelenti.
• A költő úgy élhette meg, hogy akkor nyeri el legnagyobb mértékben a saját létét, ha mindenben azonosul a hun királlyal.
• Így paradox módon az azonosulás akkor lesz teljes, ma megtörténik az ő temetése is.
• Az tudattalan azonosulásnak ez a paradox jellege vezetett végül a költő tudattalan öngyilkossággal végrehajtott halálához, hogy így nyerje el végleg a lét teljességét – s ez okozta a költő – görög sorstragédiákat idéző – halálát.

– VI. –

Az elemzéshez használt program itt található. A program egy terjedelmesebb szoftver része. Ha átnézi az elejétől, más érdekes dolgokat is találhat.

FIGYELEM: A PROGRAM JELENLEG TELEFONON NEM MŰKÖDIK !!!