A történelmi előzmény: a korabeli állampárt, az MSZMP főtitkárát 1988-ban félreállították a hatalomból. Hasonló történt vele 1951-ben, amikor is belügyminiszter volt, majd koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, ahonnan 1954-ben szabadult, amikor is az ügyét felülvizsgálták. Kádár – kissé megrozzant ítélőképességével – keverte ezt a két idősíkot, s 1989-ben azt várta, hogy jönnek, s letartóztatják ismét, s bíróság elé állítják a Nagy Imre perben játszott szerepe miatt.
A számítógépes bigramma-elemzés Kádár utolsó beszédét veszi górcső alá, amely 1989. április 12-én hangzott el.
A módszer: a program kikeresi a szövegben legritkábban használt betűkettősöket (bigrammákat), s az azok mögött lévő tartalmat próbálja vizsgálni. A legritkább bigrammák öt szövegrészletben csoportosulnak, ezek a következőek:
1., „Nekem van betegségem, nagyon hasonlít ahhoz, ami a feleségemé; fogy. Ő is, én is. Az orvosi vélemény a következő: az én feleségem öt éve jár bottal, neki azért kell bottal járnia, és azért fogy, mert radikális gyomorműtéten ment keresztül, miközben én börtönben voltam. És felszólították, hogy tagadjon meg engem, és nem tagadott meg, erre megtiltották a férje nevének a használatát. Pincehelyiségben, egy mackótömő vacak helyiségben volt már megfelelően koros nő, ez még most is számít, és egyszer azok engem megismertek.”
2., „És bámultak, hogy hogyan vállalta ő azt, hogy tudják, hogy én mikor voltam a mi rendszerünkben börtönben. Van egy kérésem még. Nekem az a bajom, én azért vagyok feledékeny, sokszor nem tudom, hogy mit akarok, én is fogyok. Én az én stabil súlyomból – nem tudom, hogy maguk engem püffedt embernek vagy pocakosnak ismertek-e, nekem éveken át stabil súlyom volt. Ez nem orvosi titok, mert nem ott méretzkedtem. Nekem az a bajom, hogy az agyam örökké forog, és az is energiát kíván. Én nem a pocakomból fogytam.”
3., “. Nem akarom a szót használni, mert csúnya szó. Ez szakzsargon. A Grósz elvtárs rendkívül figyelmes. És én, törvényesen nem vagyok bíróság elé állítható, mert súlyos beteg vagyok, az dokumentálva van, csak nem nálam, mert az orvosi titoktartás kötelező, és ezt nem is csinálhatja meg senki, hogy ahhoz hozzányúlni, aki beteg (nem beszámítható),mert az felettesre, meg mindenkire kötelező, a paciensre is. Úgy, hogy én azt gondoltam, hogy én olyan felelősen nyilatkozom, hogy annak is eleget tudjak tenni, hogy nem Magyarország iránt elkötelezettek a mai magyar vezetők, és a Magyarország szövetségi elkötelezettsége iránt nem érdekeltek olyan nagyon magas rangú emberek se, mint a Gorbacsov”
4., “Na most, történelmileg én is mindent másképp látok. De az ő kívánságuk szerint, ha én írásban kötelezettséget vállalok, akkor – és nem kérek ellenvéleményt az oroszoktól –, hogy a biztonságukról gondoskodom, akkor politikailag tarthatatlan helyzetbe kerülök – hisz ezzel de facto elismerem a forradalmi munkás-paraszt kormány törvénytelenségét, márpedig (és) a két ember (Nagy Imre és Losonczy Géza) igénye az volt, hogy szabadon lakásukra távozhassanak.”
5., “De nem tudok megesküdni. És mind a kettőben volt egy ilyen – vacak kis nyomástechnikája volt – de mind a kettőt úgy hívták, hogy Szabad Nép. És még az is fontos, hogy kinek a birtokában van a lap, ezt csak azért mondom, mert az első vád ’56-os átállásom után az volt ellenem, hogy én szovjet ügynök vagyok. De én nem voltam szovjet ügynök, ezt teljes felelősséggel kijelentem Önöknek, és tudom bizonyítani. Akkor a következő vád az volt ellenem, hogy: hogyhogy, hát én szovjet területen voltam? Azt sem tudom, hogy miért engedtek először oda, mi úgy hívjuk Kárpátalja, ők úgy hívják, Kárpát-Ukrajna”
6., “Azt hiszem, én egy szolnoki lapban láttam olyat, hogy mind a kettőnek az volt a neve, hogy „Laza beszélgetés”. És az egyiknek a példánya ilyen furcsa volt, hogy „laza beszélgetés” (1956. november)4-én, (vagy)6-án. És én ezt nem ellenőriztem, és nem tudom, melyik volt, remélem, a Frissé, mert mondtam olyan kijelentést – csúnyát mondtam a Frissre. Nem gorombát, hanem csúnyát. Laza beszélgetés,”
a hat szövegblokk egy gráf pontjaiként ábrázolva, a gráf élei a közös bigrammákat jelölik
Nézzük, milyen információkat szerezhetünk az első szövegblokkból kiindulva!
’Pincehelyiségben, egy mackótömő vacak helyiségben volt már megfelelően koros nő, ez még most is számít, és egyszer azok engem megismertek’ – ‘vacak’ – ‘CA’ – ‘pocakos’ – ‘nem tudom, hogy maguk engem püffedt embernek vagy pocakosnak ismertek-e, nekem éveken át stabil súlyom volt’ – ‘súlyom’ – ‘SÚ’ – ‘csúnya’ – ‘csúnyát mondtam a Frissre. Nem gorombát, hanem csúnyát. Laza beszélgetés’.
Itt egy ellentétpárt láthatunk. A ‘tömő’ és a ‘laza’, ill. a ‘koros’ és a ‘friss’ áll szemben egymással.
Egy párhuzamot is észre vehetünk: ‘mackótömő vacak’ – ‘vacak kis nyomástechnikája volt’. Itt a ‘töm’ és ‘nyom’ szavak nyilvánvalóan szinonimák. A ‘nyom’ kapcsán a Czuczor-Fogarasi szótár jegyzi meg, hogy “A nyom igében két viszonyos fogalmat kell megkülönböztetnünk, t. i. cselekvési erőt és szenvedő állapotot; ami nyom, az előbbre hatol, amit pedig nyomnak az többé-kevésbé enged, hátrál”. Ez látható pl. a cselekvést kifejező ’nyom’ főnév és az elszenvedett állapotot jeltő ’nyom’ főnév esetén is.
Ugyanezt a cselekvés – elszenvedés kettősséget is felfedezhetjük ugyanezen ’CA’ bigramma mentén haladva:
’ ha én írásban kötelezettséget vállalok, akkor – és nem kérek ellenvéleményt az oroszoktól –, hogy a biztonságukról gondoskodom, akkor politikailag tarthatatlan helyzetbe kerülök – hisz ezzel de facto elismerem a forradalmi munkás-paraszt kormány törvénytelenségét, márpedig (és) a két ember (Nagy Imre és Losonczy Géza) igénye az volt, hogy szabadon lakásukra távozhassanak.’
‘És én, törvényesen nem vagyok bíróság elé állítható, mert súlyos beteg vagyok, az dokumentálva van, csak nem nálam, mert az orvosi titoktartás kötelező, és ezt nem is csinálhatja meg senki, hogy ahhoz hozzányúlni, aki beteg (nem beszámítható),mert az felettesre, meg mindenkire kötelező, a paciensre is.’
A ‘de facto’ a latin facio ‘cselekszem’ igéből, míg a ‘paciens’ szó a szintén latin patior ‘elszenvedem’ igéből származik. Azaz itt is a cselekvés – elszenvedés ellentétpárja tűnik elő.
Az első esetben arról van szó – a cselekvésnél -, hogy nem védte meg Nagy Imrét, akit később perbe fogtak és halálra ítéltek, míg a második esetben – az elszenvedésnél – arról esik szó, hogy őt az egészségi állapota miatt nem lehet bíróság elé állítani. Az első esetben ő válik cselekvővé azzal, hogy a szovjet bábkormány miniszterelnöke lesz, míg a másik esetben, miután kiesett a hatalomból, attól fél, hogy letartóztatják, azaz ekkor már csak elszenvedi az eseményeket, s nem ő irányítja.
A ‘nyom’ és ‘töm’ igék a trágár ‘baszik’ szó szinonimái. A ‘de facto’ szóban a ‘fac’ szótag kiejtése azonos az angol ‘fuck’ szótag kiejtésével. Érdekes, hogy a ‘nyom’, ‘töm’ szavak mellett megtaláljuk a ‘koros’ ~ ‘friss’, ill. ‘cselekvő’ ~ ‘elszenvedő’ fogalompárokat.
Azaz kádár egy dilemma elé is kerülhetett: öregecskedő feleséget használni vagy friss húst keresni a húspiacon. Emellé a dilemma mellé még hozzáadódott némi potenciaprobléma, ti, hogy a ‘csúnyája’ tömött-e vagy ‘laza’. Továbbá kritizálja a partnere ‘vacak nyomástechnikáját’. – Természetesen mindez találgatás. Nem ismerhetjük a volt pártfőtitkár tudattalanját.
* * *
Most pedig vizsgáljuk meg magát a fenti írást a bigrammák szempontjából. Azaz most a szerző a saját – Kádárról szóló – szövegét fogja elemezni azzal a módszerrel, ahogyan a Kádár beszéddel tette. (Azaz az ‘akasztják a hóhért’ c. rovatunk következik.) Először nézzük a legritkább betűkettősök elhelyezkedését.
Érdekes, ahogy ahogyan az írás együtt rezonál a Kádár beszéddel. A szerző azt írja, hogy [Kádár] ‘életfogytiglani fegyházbüntetést kapott’, s az itt szereplő zb betűkettős a legritkábbak közé tartozik az írásban, s ugyanakkor a Kádár szövegben is ugyanabban a szövegkörnyezetben szerepel: ‘miközben én börtönben voltam.
Érdekes még egy párhuzam a szerző szövege és a Kádár beszéd között.
A ds bigramma a ‘módszer szóban fordul elő a szövegben, míg a Kádár beszédben – az eléggé közeli jelentéssel bíró (?) – rendszer szóban.
A szövegelemzéshez használt program József Attila két – közvetlenül a halála előtt írt – prózai szövegét vizsgálja. Az egyik a Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írása, a másik pedig a Curriculum vitae önéletrajza – amivel kapcsolatban igencsak úgy tűnik, hogy azt a költő élete lezárásaként írta meg, s amiben mintegy áttekinti az életét – s egy számítógépes vizsgálatból az is kiderül, hogy József Attila – anélkül, hogy tudott volna róla – abba is betekintést enged, hogy miért és hogyan döntött tudattalanul úgy, hogy egy kvázi szándékolatlan baleset által megvalósított öngyilkosságot követ el.
Az elemzés során felhasznált koncepció a következő: az író néha – talán valamilyen kényszernek engedve – az írása elején kimond egy kulcsszót, amely kulcsszó mögött fájdalmas tartalom húzódik meg. A szöveg szerzője természetesen kerüli ennek a fájdalomnak a megélését, ezért a továbbiakban nem csak ezt a bizonyos kulcsszót kerüli el, hanem azokat a szavakat is, amelyekben ennek a kulcsszónak a bigrammái – betűkettősei – fordulnak el.
Pl. ha fájdalmas emléket kelt az ‘Öcsöd‘ szó, akkor hiába mondom ki, továbbra is kerülni fogom pl. az ‘ÖC’ betűkapcsolatokat, s úgy próbálok minél távolabb kerülni az ‘Öcsöd‘ szó mögött húzódó nem tudatos komplexustól, hogy még az adott szó bigrammáinak se megyek a közelébe. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az, amit fájdalmas emléknek mondunk, az tudatos, míg az egykor az általa előidézett komplexus viszont nem tudatos, hanem tudattalan.
S ez a példa máris remek lehetőséget ad arra, hogy tisztázzunk egy módszertani megkülönböztetést. Az ‘ÖC’ betűkapcsolat kerülése egyben azt is jelenti, hogy nem csak az ‘öc‘, hanem az ‘öcs‘ hangkapcsolatokat is kerüljük, holott ez a két hangkapcsolat két különböző dolog. Ez azonban csak az élőbeszédben alkotott szövegek esetén jelenthet módszertani problémát, míg mi egy írás folyamatával létrejött – írott és nem hangzó – szöveget vizsgálunk, ahol a szöveg úgy jön létre, hogy az alkotója egymás után írja le az egye karaktereket, s így az ‘ÖC’ betűkettős elkerülése egyben az ‘öcs‘ hangkapcsolat elkerülését is jelenti, ami persze fordítva is igaz.
Azonban felvetődik egy másik probléma is. Az, hogy egy bigramma mennyire ritka, azt egyrészt kiolvashatjuk abból, hogy más bigrammákhoz képest milyen gyakorisággal fordul elő a vizsgált szövegben. Azonban ez torzuláshou vezethet, ui. vannak gyakori és kevésbé gyakori bigrammák, tehát pl. az ‘ÖC’ bigramma esetében nem csak azt kell vizsgálni, hogy ez a bigramma más bigrammákhoz képest milyen gyakori a vizsgált szövegben, hanem hogy viszonyul ugyanezen ‘ÖC’ bigramma előfordulási gyakoriságához más szövegekben.
Vizsgálhatnánk ezt – egy későbbi dolgozatban ezt majd meg is tesszük – József Attila összes prózai munkája bigrammelőfordulás-gyakorisági tükrében, most azonban a ‘standard szövegnek‘ egy 58 362 szót tartalmazó szószedetet használunk, s a táblázatokban színes háttér kiemelésével jelezzük, ha jelentős az eltérés a József Attila szöveg és a szótár bigrammelőfordulás-gyakoriságai között az adott bigrammát illetően.
Érdekességként jegyezzük meg – s egyben ezzel bemutatjuk a táblázat használatát -, hogy az ‘ÖCSÖD’ szóban az ‘ÖC’ bigramma előfordulása: szöveg / szószedet = 0.18 % / 0.108 %. Az ‘ÖCSÖD’ szó csak kétszer fordul elő az 1 109 szót tartalmazó József Attila szövegben, így a bigramma előfordulása százalékban pontosan hatszorosa a standard – szószedetet alapul véve – előfordulásnak.
Ugyanakkor az ebben a szóban szereplő ‘SÖ’ bigramma előfordulási aránya: szöveg / szószedet = 0.18 % / 0.54 %. Azaz itt látható, hogy a vizsgált bigramma pont háromszor többször fordul elő a standard szövegben.
– II. –
Most pedig nézzük a bigramm ritkasági táblázatokat! A következő táblázat a 8 108 karaktert tartalmazó Curriculum vitae legritkább bigrammáit mutatja meg, s azok előfordulását.
bigramma
a tartalmazó szó
a tartalmazó mondattöredék
indexe
előfordulása a szavas 1 109 szövegben
ez ennyi %
előfordulása az 58 362 szavas szótárban
ez ennyi %
előfordulás a64 149 szavas 1937 évi József Attila próza
korpuszban
ez ennyi %
ÖC
Öcsödre
Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott
nevelőszülőkhöz
595
2
0.18 %
63
0.108
4
0.0062 %
ÖC
Öcsödön
Öcsödön nevelőszüleim Pistának hivtak
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
SÖ
Öcsödre
Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott
nevelőszülőkhöz
597
2
0.18 %
318
0.54 %
208
0.32 %
SÖ
nevelőszüleim
Öcsödön nevelőszüleim Pistának hivtak
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
LÜ
szülői
én szülői felügyelet nélkül
927
2
0.18 %
106
0.18 %
73
0.11 %
LÜ
fölülvizsgálja
de magában fölülvizsgálja
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
JA
meghallgatja
aki meghallgatja mások véleményét
937
2
0.18 %
281
0.48 %
951
1.48 % [a ‘ja’ rag is, így nem szerepel ugyanolyan
mértékben a szószedetben]
JA
fölülvizsgálja
de magában fölülvizsgálja
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
YR
királyról
a hun királyról szóló mesék
1031
4
0.36 %
76
0.13 %
65
0.1 %
YR
királyról
történeteket találtam Attila királyról
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
YR
egyre
kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
A következő táblázat a Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írás legritkább bigrammáit mutatja meg, s azok előfordulását.
bigramma
a tartalmazó szó
a tartalmazó mondattöredék
indexe
előfordulása a szavas 1 109 szövegben
ez ennyi %
előfordulása az 58 362 szavas szótárban
ez ennyi %
előfordulás a64 149 szavas 1937 évi József Attila próza
korpuszban
ez ennyi %
ZÜ
megszüntetését
az irodalmi nyelv és a köznyelv közötti különbség
megszüntetését
219
2
0.18 %
294
0.5 %
343
0.53 %
ZÜ
tesszük
a népet uralkodóvá tesszük az irodalomban
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
LS
elsősorban
Horváth János irja, hogy az elsősorban
327
2
0.18 %
470
0.8
316
0.49 %
LS
elsősorban
Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik s elsősorban ezért
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ŐS
elsősorban
Horváth János irja, hogy az elsősorban
329
2
0.18 %
539
0.92 %
219
0.32 %>0.34 %
ŐS
elsősorban
Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik s elsősorban ezért
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
RJ
írja
Horváth János irja, hogy az elsősorban
385
2
0.18
216
0.37
193
0.32 %>0.3 %
RJ
írjon
hogy a népért irjon az iró
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ÁU
programjául
mert programjául azt vallja
481
2
0.18 %
5
0.0085
30
0.046
ÁU
programjául
a Petőfi korabeli népies politikai szemléletet vallja
alapjául
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ŐF
Petőfi
A Petőfi–Arany-féle népiesség fogalmáról Horváth János
irja
486
5
0.45 %
95
0.16 %
33
0.05 %
ŐF
Petőfi
Petőfi maga azért
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ŐF
Petőfi
a népiesség Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ŐF
Petőfi
nem, mert a Petőfi korabeli
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ŐF
Petőfi
Petőfiék népies irodalmi és politikai mozgalma
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
ua.
– III. –
A fenti táblázatok alapján a Curriculum vitae önéletrajzból az alábbi következtetéseket tudjuk levonni.
LÜ bigramma kétszer fordul elő: “szülői felügyelet nélkül”;
“felülvizsgálja” – József Attila számára az Öcsödi
tartózkodás, s az, hogy az anyja de facto magára hagyta őt,
elsősorban a szülői felügyelet, a kontroll hiányának a
megélését jelenti.
Amikor József Attila rátalált a hun király, Attila
történeteire, az megerősítette őt abban, hogy neki joga van
Attilaként – saját magaként -, nem pedig Pistaként
létezni.
Mindezt úgy éli meg, miszerint ‘végső soron talán ez az
élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett
gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások
véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat
a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga
gondol, hogy Attilának hívják.
Halála előtt József Attila a Szep Szó felelős szerkesztője.
A szerkesztő – a bigrammák révén felbukkanó szavakkal
kifejezve – tulajdonképpen a szülői felügyeletet
gyakorolja, amikor ‘meghallgatja mások véleményét’,
de
ugyanakkor ‘magában fölülvizsgálja’ azt.
Azaz a lét számára azonos a felügyelettel, a kontrollal.
Így József Attila a szerkesztői munkájával tulajdonképpen a
gyerekkorában hiányzó szülői fegyelmet kompenzálta, amikor
azt a fegyelmező funkciót szerkesztőként mások felett állva
gyakorolta.
Egyes vélemények szerint József Attila nem öngyilkosságot
követett el, hanem balesetet szenvedett el a saját
gondatlansága miatt: “Garamvölgyi Hogyan halt meg József
Attila című könyve szerint a költő nem akarta megvárni,
amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem
megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban
a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan
súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt.” (forrás)
Így votaképpen a ‘közlekedés fegyelmének’ elutasítása egyben az
élet elutasítását is jelentheti, hiszen József Attila így tkp. a
közlekedési fegyelem szabályainak a megszegése miatt halt
meg.
Mindezt kiegészíti mindaz, amire József Attila Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írásából következtethetünk. Ez az egyik utolsó írása tkp. egy búcsúlevélnek is tekinthető, amelyben a későbbi balatonszárszói történést indokolja meg, ahogyan az írás címe is ‘Van-e indokoltsága’ kifejezéssel kezdődik.
S az indoklásból kiderül, hogy a halálát okozó balesett voltaképpen egy tudattalanul meghozott döntés következménye volt, azaz a halála tudattalan tévcselekvéssel elkövetett öngyilkosság volt.
Rakjuk egymás mellé a bigrammák előfordulásának ritkaságai által
kiemelt szavakat: megszüntetését, tesszük, elsősorban, írja,
írjon, programjául, Petőfi.
Képezzünk ezekből a szavakból egy mondatot: ‘[A valami]
megszüntetését tesszük programunkká, [ahogyan] Petőfi
írja’
A saját léte lenne az a valami?
Mi is volt Petőfi programja? Ahogyan ő írta le: “Ott essem el
én, /
A harc mezején,
József Attila szerintünk valóban ‘elesett’, amikor
átmászott a vagonok között, s így került a kerekek alá.
Kicsit részletezve pedig így néz ki ez a program: “S ha ajkam
örömteli végszava zendül, /
Hadd nyelje el azt az acéli (!) zörej, /
A trombita [mozdony] hangja, az ágyú [kerék]dörej,
S holttestemen át /
Fújó [vas]paripák
Száguldjanak a kivívott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva. –
Ott szedjék össze elszórt csontomat …
És így is lett.
– IV. –
Megjegyzések:
Az ‘ÖCSÖD’ szóban szereplő ‘ÖC’ bigramma még 11 szóban szerepel
József Attila összes versei között. Ezek a következőek:
év
cím
kifejezés
versrészlet
kulcsszó
1922
Munkáshalál
fröccsent
“A gép elkapta. Messze fröccsent vére, /
Fehéren hullott földre a feje.
balsest, vér, halál
1923
Tanítások
öccsei
“Most a jövendő férfiakról szólok. / …/Az Isten
szerető öccsei ők.
a jövő
1926
Beteg vagyok
köcsögöt
“Beteg vagyok, 3 napja nem láttam senkit, / a
szomszédasszony tejes
köcsögöt állított asztalomra, /
Nem halhatok meg, nem szabad, míg meg nem találtam a
tisztaságot”
betegség, meghalás
1926
Engem temetnek
szöcske
“Lombok zizegnek, szöcske ugrik”
halál, temetés
1927
Bevezető
öccse
“Lidi nénémnek öccse itt, / … /kinek verséért a
halál
/
öles kondérban főz babot –
megszemélyesített halál
1931
Beszél a tej
köcsögök
Ájtatosak a teli köcsögök.
Jóllakottság egy elképzelt jövőben
1931
Szocialisták
köcsögébe
“a tejjel, amely megsavanyodott, amíg a munkás /
köcsögébe belecsobbant
munkások nyomora, éhség, evés
1931
Munkások
fröccsel
“s két deci fröccsel becsüljük magunk’”
ivás
1936
Ha a hold süt
köcsögök
Zsirok és köcsögök teje közt kotorász,
éhség, evés
1937
Hazám
fröccsre
“levesre telik és kenyérre, /
s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.
evés, ivás
1937
A pap mosolyog
szöcske
“lombok zizegnek, szöcske ugrik”
a saját temetése
1937
Glas
möchte (szeretnék)
“Ich möchte dir, ich möchte nur so leuchten,”
magány, egyedüllét
1937
Reggeli ájtatosság
öcsém
“Címed öcsém hogy engem meglepett / … ó de Vác /
Dutyijja őrzze testedet
… “
börtön, bezártság
Az ‘ ÖC’ bigramma tehát látszólag rendkívül alacsony számban
fordul elő a költő összes költeményeiben. Összesen 11
szóban szerepel, míg az összes költemények szavainak a
száma 73 841, így az ‘ÖC’ elkőfordulása: 0.014 %. Ha
összehasonlítjuk ezt az előfordulást a kortárs Dzsida Jenő
összes
költeményeivel, láthatjuk, hogy ott a 125 139 szavas korpuszban
az ‘ÖC’ bigramma 18-szor fordul elő, ami ugyanúgy 0.014 %-os
előfordulás, mint József Attilánál.
Azaz nem beszélhetünk arról, hogy József Attila
direkt kerüli az ‘ÖC’ betűkettőst, hanem egyszerűen
ennek a betűkettősnek ennyi az átlagos előfordulása
a magyar nyelvben. Azonban még mindig mondhatjuk
azt, hogy a költő a ritkán előfordulő bigramm mögé
rejti el (?) a fájó tartalmat, hogy így – a nyelv
statisztikai szabályai szerint – minél kevesebbet
kelljen találkozni velük. Az ugyanis mindenesetre
meggyőző, hogy hogyan oszlanak el ezen bigrammhoz
rendelt tartalmak:
halálos baleset: 1X
betegség, meghalás: 1X
saját temetése: 2X
halál: 1X
evés, ivás – éhség, rossz körülmények: 4X
evés, ivás, elképzelt bőség: 1X
magány, börtön: 2X
egyéb: 1X
Az ellentmondást tehát – miszerint a ritka bigrammokat József
Attila valójában nem kerüli, hanem egyszerűen azok a nyelvünk
fonetikájának statisztikai szabályai miatt fordulnak elő olyan
ritkán -, azzal tudjuk feloldani, hogy valójában a költő a fájó
tartalomhoz egy alacsony előfordulású gigrammát rendel hozzá,
hogy így a lehető legkevesebbszer találkozzon a mögötte rejtőző
kínzó – vagy kínos – tartalommal.
Ez viszont felvet egy elméleti kérdést a
pszichoanalitikus szemlélet számára. Az elmélet szerint a
tudattalan komplexusok bizonyos hívószavak mögött rejtőznek.
(Ezen alapul pl. C. G. Jung szótesztje.) A kérdés pedig a
következő: a komplexus maga választja ki a hívószavát vagy pedig
a hívószó kijelölésében van szerepe a komplexust hordozó
személynek is?
Amikor létrejön a komplexum és a hozzá tartozó fedőszó között a
kötés, akkor a személy esetleg választhat adott kifejezések
között. Pl. lehetséges lett volna, hogy az ‘Öcsödre’ szó
semleges marad, s helyette a ‘falun’ kifejezéshez kötődik
a
komplexus a költőnél.
Még egy érdekes kérdés: Nyelvünkben a szavak hanglakja és
jelentése között – eltekintve a hangulatfestő szavaktól –
nincsen kapcsolat. Lehetséges lenne, hogy egyes személyek
nyelhasználatában – a bigrammák által fedett komplexusok miatt –
az egyes szótagokhoz esetleg konkrét tartalom van rendelve, s
így felállíthatunk egy szótag szótárat, ami az egyén
nyelvhasználatára jellemző? Pl József Attila esetében ennek
a szótag szótárnak egy szócikke így nézne ki:
Megjegyzés: a tranzakcióanalitikus iskola ezt a szócikket úgy értelmezné, mint egy kész életforgatókönyv, amelyet a tulajdonosa dolgozott ki, majd az életében végre fog hajtani, s a szószedetben felsorolt jelentések mentén éli le az életét, ahol természetesen az ideális jövő így néz ki : magány, éhezés, evés, baleset, halál, temetés
További kérdés: Ha létezik közösségi (pl. nemzeti) kollektív tudattalan, akkor abban vajon megtalálhatóak-e a közösséget ért egykori, ősi – mára már feledésbe merült – traumák? Vajon ezekhez a kollektív tudattalanban lévő komplexusokhoz hasonlóan tapadnak bigrammák, ami pedig azt jelentené, hogy azon bigrammák ‘jelentése’ a közösségen belül minden ember számára ugyanaz?
A nevelőszülők / gyámok kinevezését kettős kötés köti össze
Figyelemre méltó az ‘ÖD’ és a ‘DR’
bigrammák előfordulása. Az ‘ÖD’ háromszor, a ‘DR’ pedig kétszer
fordul elő, de egyszer feltűnik a ‘doktor’ szó alakjában, hiszen
a ‘dr’ ennek a rövidítése. Megfigyelhetjük, hogy a három
előfordulás egyfajta ciklust alkot, s meglepő egyezés, hogy
mindhárom szövegrészletben a következő dolgok szerepelnek egymás
mellett:
egy autoritás, József Attila sorsát alakító felsőbb hatalom:
Országos gyermekvédő Liga; az árvaszék; gyámom.
egy helyváltoztatás: Öcsödre adott; vontatógőzösein
szolgáltam; Nyergesújfalura küldtek.
egy időtartam megjelölése: hét éves koromig; egy tavaszon
és nyáron át; két hetet
A szövegek a következőek:
“az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott
nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig”
“Gyámommá az árvaszék sógoromat, a most elhunyt Makai
Ödön doktort nevezte ki. Egy tavaszon és nyáron át az
Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű
vontatógőzösein szolgáltam.”
“Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr.
Nyergesújfalura küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz.
Itt csak két hetet töltöttem,”
Meglepő továbbá, hogy a “ÖDR” trigramma, tehát amikor a ‘ÖD’ és a
‘DR’ bigrammák egymás mellé kerülnek, József Attila összes
verseiben összesen 12-szer fordul elő, s ezek közül 5 (8) alkalommal
szerepel a trigramma közelébem egy felsőbb autoritás
megnevezése. Ezek a következőek:
Cím
Szövegrészlet
Megjegyzés
A gyermekszemű élet-tavon
“Egy vén öreg a parton gödröt ás: / … /
S elém bukkant a vízi-óriás.”
Lovas a temetőben
“S belovagol búsan-frissen /
Az álmok kapitánya. / … /
Lova már nyihog, gödröt kapar,
”
“Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre, /
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre. /
Titokzatos messzeségben istent keres”
a versben a ‘szemgödre’ még további háromszor fordul elő
“s ha ő etet, a malacok
habos vödröstül fellökik”.
nincs autoritás említése
Mint a mezőn
“árkot betölt és gödröt ás”
nincs autoritás említése
– V. –
A fenti egyezéseknél 9-szer fordul elő a ‘gödör’ szó, s 5 (8)-szor kapcsolódik hozzá egy autoritás megjelenítése. Ennek értelmezéséhez szükségünk lenne a költő asszociációira – de ennek híján mi is megpróbálhatunk asszociálni. Gondolatmenetünk a következő:
Amikor Öcsödön a nevelőszülei kijelentették, hogy Attila név nem létezik, akkor a költő úgy élte meg, hogy az ő létezését vonják kétségbe.
Amikor a költő olvasott Attila, a hun király történeteiről, úgy érezte, mégis csak joga van a létezéshez.
Attila, a hun király történetének a legismertebb része a temetése.
A költő vélhetően tudattalanul azonosult a hun király személyével, hiszen Attila, a hun volt az ő létének a ‘forrása’.
Így vélhetjük azt is, hogy a gödör és autoritás egyidejű említése tudattalanul a király sírját jelenti.
A költő úgy élhette meg, hogy akkor nyeri el legnagyobb mértékben a saját létét, ha mindenben azonosul a hun királlyal.
Így paradox módon az azonosulás akkor lesz teljes, ma megtörténik az ő temetése is.
Az tudattalan azonosulásnak ez a paradox jellege vezetett végül a költő tudattalan öngyilkossággal végrehajtott halálához, hogy így nyerje el végleg a lét teljességét – s ez okozta a költő – görög sorstragédiákat idéző – halálát.
– VI. –
Az elemzéshez használt program itt található. A program egy terjedelmesebb szoftver része. Ha átnézi az elejétől, más érdekes dolgokat is találhat.
FIGYELEM: A PROGRAM JELENLEG TELEFONON NEM MŰKÖDIK !!!