(folytatás – 3.) A születés és az anya elvesztésének képe Dobai Péter Büntetőexpedíció c. filmjében

első rész itt
második rész itt

III.
Bűntudat és megtisztulás

  • A bűntudat

A gyerek, akit elhagytak a szülei (vagy csak elváltak), gyakran bűntudatot érez. Azt gondolja, hogy ő volt rossz, s az ő rossz voltából fakad, az ő bűne, hogy a szülei magára hagyták. Valójában viszont a gyereknek nincs szerepe abban, hogy őt elhagyták, mégis őt éri ez a ‘büntetés’. S ez a kettősség figyelhető meg a filmben is. A filmben ábrázolt büntetőexpedíció azért indul, mert egy anarchista megölt egy osztrák dragonyos hadnagyot, s ennek megtorlásául a különítmény felégeti a szerb falut, ahol a merénylet történt. A könyörgő menetben a falusiakat látjuk – az ő házaikat pusztítják el -, akiknek viszont ténylegesen nincs közük a gyilkossághoz, ahogyan a gyermek sem tehet arról, hogy a szülei elhagyták, mégis ő az, akiben bűntudat ébred.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

(folytatás – 2.) A születés és az anya elvesztésének képe Dobai Péter Büntetőexpedíció c. filmjében

A dolgozat első fejezete itt.

II.

  • Az eső

eső2A kivégzési jelenet a falusiak könyörgő menetének a képsorai fogják keretbe. A kivégzés előtt azt látjuk, hogy a falusiak templomi zászlókkal a nyílt mezőn a fák alatt keresnek menedéket az eső elől – vélhetően egy hirtelen zápor tört ki. A jelenetet követően pedig a film már a könyörgő menet vonulását mutatja, majd a lovas különítménnyel való találkozást.

A záporral kapcsolatban úgy éreztem, hogy valahogy kurta-furcsa módon kerülhetett a filmbe, valamiféle dramaturgiai esetlegességet láttam bele ebbe az esőbe, hiszen a film további részeiben nyoma sincsen esőnek, s a forgatókönyv is csak egy párbeszéd erejéig említi az esőt a falu felgyújtásának a szándékával kapcsolatban.

– Mit csinálunk, ha eső lesz? – kérdi a hadnagy.
– Akkor robbantunk – feleli az ezredes.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A születés és az anya elvesztésének képe Dobai Péter Büntetőexpedíció c. filmjében

I.

‘Éltem más helyett,
halok más helyett: éltem – kénytelen –
anyámat, meghalom – kénytelen –
halálát anyámnak, akit soha nem,
sohasem ismertem’

  • A két ‘baki’

A Büntetőexpedíció című kisjátékfilm (34 perc, 1970) – melynek forgatókönyvét Dobai Péter írta – egyik jelenetében (18:30-tól) egy kivégzést látunk. Miközben az elítéltet felvezetik a kivégzőosztag elé, egy katolikus pap latin nyelvű imáját halljuk. Az ima a katolikus egyház temetéseken használt szertartáskönyvéből származik. Mivel a film 1913-ban játszódik, a szertartás nyelve a latin. Először a ‘Libera me‘ imádság hangzik el, majd egy rövid könyörgés az elhunytért, s ennek a végeztével dördül el az elítélt életét kioltó sortűz.

ítéletvégrehajtásItt bizony két ‘baki’ is van – gondoltam először. Liturgiailag ugyanis képtelenség, hogy a pap a temetési szertartás szövegét mondja egy élő személyért, még akkor is, ha egy halálveszélyben lévő – esetünkben halálra ítélt – egyénről is van szó. A másik ‘baki’ viszont még meglepőbb. Mivel a következő rövid ima egy olyan könyörgés, melynek különböző változatai vannak a szertartáskönyvben attól függően, hogy ki volt az elhunyt, s ezek közül a szövegek közül választhat a temetést végző pap. S bár a filmben egy férfit végeznek ki, a könyörgés itt egy elhunyt nőért szól: ‘Domine … miserere famulae tuae‘ (‘Uram … könyörülj szolgálólányodon’).

miserere1 Egy kattintás ide a folytatáshoz….