„Az igazság az, hogy a dörzsölési −vagy más néven tribo− elektromosság a szilárdtestfizikának egy igen érdekes, de kevéssé kutatott és mindmáig vitatott területe.” Noszticzius-Ván-Wittmann: Elektrodinamika

Szigetelők – vezetők

A hétköznapi szemléletben megszoktuk, hogy a testeket aszerint tekintjük vezetőnek vagy szigetelőnek, hogy vezetik-e az elektromos áramot. Az iskolában tanultuk, hogy a fémekben szabad elektronok vannak, s az áram vezetése nem más, mint ezeknek az elektronoknak a mozgása. Míg a szigetelőkben nincsenek szabad elektronok, amelyek el tudnának mozdulni, így azok nem vezetik az áramot.

A fizika történetében viszont az elektromos áram felfedezése előtt csak az elektrosztatikusan töltött állapotot ismerték (a szőrmével megdörzsölt borostyán magához vonzza, majd eltaszítja a tollpihéket – azaz valamilyen titokzatos erővel rendelkező állapotba került), s a testeket aszerint osztották vezetőre, ill. szigetelőre, hogy képesek voltak-e továbbítani ezt a töltött állapotot. Ennek a feloszthatóságnak a felismerése az elektromosság történetében eléggé későn történt meg, s Stephen Gray nevéhez fűződik. (Vegyük észre: a vezetők – szigetelők ezen felosztása nem azonos azzal a felosztással, hogy a test vezeti-e az elektromos áramot!)