A ‘latin kártyatrükk’ rejtett humora

Ezt a kártyatrükköt angolul latin kártyatrükknek is nevezik (Latin Card Trick), magyarul pedig csak azzal a varázsigével hivatkoznak rá, amelyet maga a trükk is felhasznál. Ez egy latin mondat, a MUTUS NOMEN DEDIT COCIS, amit a bűvész a lapok azonosítására használ fel a mutatvány során.

A bűvész ad neked húsz kártyát, s arra kér, állítsad őket párokba, majd rakd egymásra a lapokat úgy, hogy az egyes párok egymás mellett legyenek. Ezek után véletlenszerűen kirakjátok a lapokat egy 5×4-es négyzetbe. Először egyet te raksz le bárhova, ezután a következőt – a pár második tagját – a bűvész rakja le ‘véletlenszerűen’ valahova. S itt is a trükk nyitja.

mutus négyzetrácsA mutus nomen dedit cocis mondatban húsz betű van – ahány kártyalap -, s mindegyik betű pont kétszer. S a bűvész pontosan a megfelelő betű ismétlődésére rakja a pár másik lapját. A betűk elrendezése pedig olyan, hogy bármely két sorban, ahol a pár két tagja áll, nem fordul elő több pár. S a bűvész ezután már csak annyit kér tőled, ugyan mondd meg, melyik sorban vagy sorokban vannak a pár lapjai. S máris kiveszi a négyzetből azt két lapot, amit te raktál párba.

Például, ha a te lappárod a második és a negyedik sorban van, akkor az a két kártya csakis az lehet, aminek az első tagját te véletlenszerűen az ‘O’ betűre, a bűvész viszont – egyáltalán nem véletlenül – a másik ‘O’ betűre tett.

A trükk egy magyar nyelvű leírásában  – csak kettőt találtam – a blogger Rodolfónak állít emléket, aki akkor lett volna száz éves, s a blogger elmondja, hogy maga is Rodolfó egy könyvéből tanulta ezt a trükköt. S Rodolfó mondása volt: ‘Figyeljék a kezemet, mert csalok!‘ Nos, ez most igaz a latinóra bloggerére is: figyeljenek, mert csalok!

A mutus nomen dedit cocis mondásnak véletlenül még értelme is van: ‘a néma nevet adott a szakácsoknak’. Ehhez persze az kell, hogy a latin cocus szót a coquus (szakács) szó egy változatának tekintsük, ahogy azt a Györkösy féle szótár is teszi. A mondatot ismertető Gilles-Edme Guyot illuzionista viszont nem tekintette a mondatot értelmesnek, amikor a mutatványt az 1769-ben kiadott Nouvelles Récréations mathématiques et physiques c. művében publikálta.

mutus nomen dedit cocisA lábjegyzetben elmondja, hogy “ennek a mondatnak nincs értelme. Az utolsó szót néha coecis-nek írják, ami viszont nem latin szó, nem teszi értelmessé a mondatot. Azonban ha ez a szó caecis lenne, akkor már lenne némi jelentése a mondatnak, ekkor viszont az ‘ae’ betű nem felelne meg a nomen szó ‘o’-jának, miként arra szükség van a mutatványban.” Így viszont a mondatnak ismét lenne jelentése: ‘A néma nevet adott a vakoknak.’ Talán ez is volt az eredeti mondat? Jelentése ugyan van, de értelme annál kevesebb. Volt vajon valamikor egy eredeti és értelmes mondat, amit aztán addig csűrtek-csavartak a mutatványhoz, hogy végül ez lett belőle?

Keressünk hát rá erre a négy szóra: néma, ad, név, vak. Akár kvízkérdés is lehetne. Milyen értelmes mondatot tudunk összehozni ebből a négy szóból, ami illeszkedik a 18. század gondolatvilágába. Nézzük csak! Akkoriban azért kicsit templomba járóbbak voltak az emberek. Templom, prédikációk, vallásosság… Hoppá! Jézus! Az ő nevében gyógyították a Bibliában a tanítványok a vakokat, a süketeket, a némákat. Hát az ő neve az, ami látást adott a vakoknak és szavakat a némáknak! Nosza. Egy rövid keresés a neten és máris pár példa a kor latin nyelvű, vallásos irodalmából.

nomen, quod deditEz az részlet Jacobus de Voragine Legenda aurea c. művéből való, ami a 13. század végén keletkezett, s később a középkor minden nyelvére lefordítottak, s századokon keresztül a vallásos irodalom egyik besztszellere volt. Az idézett részben az szerepel, hogy ‘vocabis nomen eius Jesum, hoc est, nomen, quod dedit caecis visum, surdis auditum, claudis gressum, sermonen mutis‘, azaz ‘kiáltsad az ő nevét, Jézust, azaz a nevet, amely látást adott a vakoknak, hallást a süketeknek, járást a bénáknak, beszédet a némáknak‘. És íme egy másik idézet pedig a számomra ismeretlen Casimiro di Firenze egy 1824-ben kiadott művéből:

nomen MariaAz idézett rész szó szerint ugyanazt mondja, csak itt Mária neve az, ami gyógyulást hozott. Mindez azt jelentené, hogy a 18. században az a mondat, hogy ‘akinek a neve látást adott a vakoknak és beszédet a némáknak‘ eléggé közismert frázis lehetett, legalábbis évente párszor elhangozhatott a templomi prédikációkban.

S ez is adja a kártyatrükk mára már feledésbe merült humorát. A ‘név, amely látást ad a vakoknak‘ mondat a mutatványban már egy varázsige lesz. Ezt az elferdített latin frázist mormolja el a bűvész a szemfényvesztés pillanatában. Ezzel a mondattal, hogy ‘látást ad a vakoknak‘, vonja el a közönség figyelmét, teszi vakká a nézőket – s ők nem veszik észre a csalást.

Vagy maga a latinóra bloggere lenne az illuzionista, aki megpróbálja elkábítani a nyájas olvasót – és persze saját magát is -, amint a szövegek csillogó egyezésével zsonglőrködik? Nos, tegyünk egy ellenpróbát!

A fenti mondat egy angol változatát publikálta a  Word Ways magazin 1969 augusztusi száma: THIGH ATLAS BlBLE GOOSE. Ennek a mondatnak még annyi értelme sincs, mint a latin megfelelőjének, viszont a bűvészek körében úgy terjedt el, hogy ‘bible atlas goose thigh’, ami annyit jelent, hogy ‘biblia atlasz liba comb‘. Most pedig próbáljuk megmagyarázni ennek az értelmetlen szóhalmaznak a humorát. A bűvész itt egy elrejtett kártyapárt keres, ezért jól jön neki egy mágikus térkép, egy atlasz, aminek elég csak a nevét kimondani és máris feltárul a lapok helye. Hozzá illeszthetjük a liba combot is. Tours-i szent Márton jelképe a lúd, hiszen amikor püspökké akarták választani, akkor egy libaólban bújt el, s a ludak gágogása vezette az embereket Márton nyomára – ezért is szokás a Márton napi lúd fogyasztása. Azaz a bűvészt itt egy bibiliai atlasz és szent Márton lúdjai segítik az elbújt kártyapár megtalálásában.

De hol van itt a rejtett humor?

Hát a liba szóban!
Buta liba az,
aki mindezt elhiszi.

ÉRTÉKELÉS: a bűvésztrükk latin varázsigéjében valóban ott van a rejtett humor, de azt valószínűleg nem a mutatvány kiötlője rejtette el benne, hanem véletlen egyezés következménye. Ugyanígy véletlen, hogy az angol mondatban is a biblia szó szerepel, amit párhuzamba lehet állítani a latin ‘mutus nomen …’ véletlen bibliai utalásával. További két szerencsés egyezés a térkép és a liba szavak előfordulása, amelyek segítségével az angol változatba is belemagyarázhatjuk a bűvész humorát.

Azaz némi klasszikafilológiának álcázott kutakodással olyan nyuszit (ludat) húzhatunk ki a cilinderből, ami ott se volt – csak a dolgozat írója képzelte bele,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.