A Netflix latinsága: Vikingek: Valhalla II. – A sors hálója (The Web of Fate)

A Netflix Vikingek: Valhalla c. sorozatának a második évada a 11. század elején játszódik, s az első epizódban hangzik el egy részlet a latin nyelvű mise szövegéből abban a jelenetben, amikor Emma királynőt (Normandiai Emma) az áldozási ostyára cseppentett méreggel akarják meggyilkolni, de a merénylet meghiúsul.

A jelenet egy magánkáplonában játszódik, ahol a misén Emma királynő és Godwin vesz részt. A miséből azt a jelenetet látjuk, ahol a pap átváltoztatja a kehelyben lévő ostyákat Krisztus testévé, majd miután egyet a pap magához vett és térdet hajt, akkor az asszisztenciát végző személy mérget csöppent az ostyára, amit a mögötte lévők nem látnak, hiszen a misét a kornak megfelelően háttal miséző oltárnál mutatják be, de Godwinnak gyanús lesz ez a mozdulat, s megakadályozza a mérgezést, mielőtt a pap a királynő szájába teszi az ostyát.

Itt máris egy hibát láthatunk, ugyanis a pap egy mise során az ostyát és a misebort változtatja át egyszerre Krisztus testévé és vérévé, majd miután evett az ostyából – ahogyan a filmen is -, utána iszik a borból, azonban ez utóbbi a jelenetből kimaradt. Egy további hiba, hogy bár az átváltoztatás már a jelenet előtt megtörtént, a pap mégis az átváltoztatásra vonatkozó korabeli misekönyveknek megfelelő részt mondja a jelenetben.

Ebben pedig az az érdekes, hogy bár a mise bemutatásának a liturgiáját tényszerűtlenül ábrázolják a filmben, s a mise adott részénél egészen másik részhez tartozó latin szöveg hangzik el – maga a latin szöveg ellenben viszonylag korhű, s megfelel az abban a korban használt misekönyvek szövegének, amelyek igencsak eltértek a katolikus egyház által ma használt egységes misekönyv szövegezésétől.

Ami voltaképpen egy paradoxon, hiszen ha egy katolikus hívő nézi a filmet, azonnal észreveszi, hogy a film hibásan mutatja be a mise liturgiáját, ugyanakkor az már nem valószínű, hogy közülük túl sokuknak tűnne fel, hogy ezzel a hibával szemben a latin nyelvű rítus szövege pontosan megfelel a kor misekönyveinek, még ha nem is a megfelelő rész hangzik el.

De nézzük a szöveget! (Az elhangzó latin szövegből egy szót nem értettem, az a ‘potessentem’ volt, helyére az ‘ascendant’ szót tettem be a fordításnál.)

Petimus ergo maiestatem tuam deus [?]potessentem[?] preces humilitatis nostrae in conspectum tuae clementiae et descendat super hunc panem et super hunc calicem plenitudo tuae divinitatis. Descendat etiam, Domine, illa Sancti Spiritus tui incomprehensibilis invisibilisque maiestas per dominus Christum, amen.

Kérjük tehát nagyságodat, Istenünk, hogy szerénységünk könyörgései a te szelídséged tekintete elé jusson, s szálljon le erre a kenyérre és erre a kehelyre a te istenséged teljessége. Szálljon le továbbá, Urunk, a Szentlelked megfoghatatlan és láthatatlan nagysága a mi urunk, Krisztus által, áman.

A misének ez a része az ún. epiklézis, amely a görög ἐπίκλησις szóból ered, s azt jelenti, hogy ‘lehívás‘. A misét tartó pap ekkor, amikor átváltoztatja a kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé, akkor – a ráruházott papi hatalmánál fogva – a Szentlelket hívja le, hogy megtörténjen az átváltozás. Napjainkban a misében az átváltoztatást megelőző epiklézis szövege a következő: “Kérünk, szenteld meg ezt az adományt, áraszd le rá Szentlelkedet, hogy számunkra a mi Urunk, Jézus Krisztus teste és vére legyen.” (tar.liturgia.hu) A filmbeli szövegben pedig a ‘szálljon le‘ kifejezés kétszeri elhangzásával hívja le a pap a Szentlelket, hogy az változtassa a kenyeret és a bort ‘Isten teljességévé‘, azaz Krisztus testévé és vérévé.

A katolikus egyház jelenleg a Missale Romanum harmadik Editio typica kiadását használja egységesen a katolikus világban, azonban ennek az egységes misekönyvnek a kialakulásához hosszú út vezetett el, ui. a 11. század elejére területenként eltérő szövegű misekönyvek voltak használatban, mivel ‘a nagy egyházi központokban (főként érseki székhelyeken) és szerzetesi központokban saját misekönyvek alakultak ki. 1080-ban Clunyi, 1134-ben Citeaux, a 12. század végén a karthauzi, 1244-ben a Domonkos-rend készítette el saját misekönyvét. Saját misekönyv készült az esztergomi főegyházmegyében is, az úgynevezett Missale Strigoniense‘ (wikipedia).

Így, ha rákeresünk a fent elhangzó szövegrészletre, akkor gyorsan megtalálhatjuk Louis Duchesne: Christian worship – its origin and evolution c. művét, ahol a fenti sorokat idézi, mint egy jellegzetes mozarab epiklézist a korabeli liturgikus gyakorlatot jól dokumentáló mozarab Liber ordinum-ból:

“… petimus ergo maiestatem tuam, Domine [ascendant] preces humilitatis nostrae in conspectu tue clementiae, et descendat super hunc panem et super hunc calicem plenitudo tuae diuinitatis. Descendat etiam, Domine, illa sancti Spiritus tui incomprehensibilis maiestas …”

A filmben elhangzó, ill. a forrásban bemutatott két szöveg csak két szóban tér el egymástól: az egyik az ‘Istenünk‘, míg a másik az ‘Urunk‘ szót használja, ill. a filmben idézett ‘megfoghatatlan és láthatatlan nagysága‘-ból a ‘láthatatlan‘ jelző lemaradt.

Mozaraboknak egyébként az Ibériai-félszigeten élt, keresztény vallású, de a fejlettebb arab kultúrát átvett, szvéb, vandál, vizigót és egyéb eredetű bennszülött lakosságot nevezték, s a szertartásrendjüket írja le a fenti Liber Ordinum, azonban az ott bemutatott liturgikus gyakorlat már ‘nem állt közvetlen kapcsolatban a XI. század utáni (már romanizált) Hispánia liturgikus életével‘ (forrás) – ami ezen utóbbi megállapítás azért érdekes, mert a film cselekménye a 11. sz. elején játszódik.

Láthatjuk tehát, hogy a film időben jól lövi be a latin szertartás szövegét, csupán területileg tér el a történeti hűségtől, hiszen az Ibériai félszigeten – ahol a mozarabok is éltek – már nem vetették meg a lábukat a vikinget, nem telepedtek le, csupán a rajtaütéseik voltak gyakoriak arrafelé. Ugyanakkor a mise, amelyen Emma királynő részt vesz, Londonban játszódik, s ott egészen biztosan nem a mozarab liturgia szerint mutatták be a misét.

wikimedia

A Netflix latinsága: A katolikus iskola (La scuola cattolica)

A Netflix 2021-ben bemutatott filmje, A katolikus iskola egy megtörtént bűntényt dolgoz fel, amely 1975-ben történt, s egész Olaszországot megrázta. A bűnügy Circeo-mészárlás (massacro del Circeo) néven vált ismertté, s három felső-középosztályhoz tartozó fiú követte el, akik ugyanabba a katolikus fiúgimnáziumba jártak. Elcsaltak, majd több mint egy napon át fogva tartottak, megerőszakoltak két hasonló korú lányt, akik közül az egyiket meg is ölték, s a másiknak pedig csak az mentette meg az életét, hogy halottnak tettette magát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Netflix latinsága: Az utolsó akarat (The Last Thing He Wanted)

‘ja, a világ már csak ilyen’

Az utolsó akarat a Netflix 2020-ban készült filmje, Joan Didion azonos című regényének a filmes adaptációja. A Filmvilág kritikáját (Roboz Gábor) idézve:

“Didion … eddigi utolsó regényét jelentő The Last Thing He Wanted (1996) pedig a hírhedt Irán–Kontra ügyet dolgozza fel, amelynek során a Reagan-kormány titokban támogatta az embargóval sújtott Iránnak történő fegyvereladást, hogy a bevételből a nicaraguai felkelőcsoportokat, a kontrákat pénzeljék.” (Filmvilág)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Netflix latinsága: A pokol bugyra (Hellhole)

A pokol bugyra (Hellhole) – egy M. Kowalski rendezte lengyel horrorfilm – 1987-ben játszódik egy kolostorban, ahol a szerzetesek egy klinikát működtetnek megszállottak részére. Ide érkezik meg egy fiatal rendőr, Marek, aki azt a feladatot kapta, hogy épüljön be a szerzetesek közé, s derítse ki, hogy miért tűnik el annyi ápolt nyomtalanul az intézetből.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az Pizzagate összeesküvés-elméletre való rejtett utalás a Netflix ‘A 36-os raktár’ c. filmjében?

Bár a Netflix egyre gyengébb filmeket készít, s a rossz nyelvek szerint gyakori, hogy ennél a streaming szolgáltatónál ‘több időt töltöttünk el filmek keresésével, mint magával a filmnézéssel’ (hamuesgyemant.hu), ugyanakkor Guillermo del Toro: Rémségek tára c. legújabb horror sorozatával a csatorna valóban nagyot dobott, mivel – legalábbis még az első részeiben – a feszültséget mesterien építik fel, s maguk a karakterek hitelesen vannak kidolgozva mind dramaturgiailag, mind a színészi játékkal, bár kicsit sablonosak, de valahogy mindegyik azonnal ‘a helyén van’.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Pszeudo-latin nyelvhasználat amuletteken, ráolvasásokban a Fülöp-szigeteken – 2.

itt valamiféle korai gender-megközelítést látunk, ahol a titkos tanítás szerint a varázsige használóját maga az Úr fogja megtermékenyíteni Gábriel képében, s így teszi valamilyen természetfeletti erő birtokosává – s ezzel a könyörgőt voltaképpen a szexuális aktus befogadó női szerepébe helyezi, míg az Úr pedig a behatoló és megtermékenyítő férfi szerepét tölti be.

Melencio Sabino archaikus világképében tehát a világban megjelenő rossz annak a következménye, hogy az emberi világ elvesztette a kapcsolatát a démonok világával, s ennek az eredeti egységnek a részleges a helyreállítására szolgál a fenti varázsige

. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Pszeudo-latin nyelvhasználat amuletteken, ráolvasásokban a Fülöp-szigeteken – 1.

Mihály arkangyal, két démoni birodalom felett szerzett győzelmet, s ezért tud segíteni a halál küszöbén az útjára kelő léleknek: legyőzte az alvilág fejedelmét, a Sátánt, de legyőzte a másik szféra urát is, az Örökkévalót – a zsidó-kersztény vallás Istenét.

Orasyon és anting-anting

A Fülöp-szigeteken igen elterjedtek az amultettek (filippínó nyelven: agimat, anting-anting, virtud), amelyeknek varázserőt tulajdonítanak, ill. az orasyon-ok, az olyan könyörgések, imák, amelyek általában romlott latinságú szövegrészleteket tartalmaznak, s a katolikus egyház liturgikus szövegeire vezethetőek vissza. Ezeknek az amuletteknek és az oracyon-oknak mágikus, védelmező erőt tulajdonítanak. Álljon rá itt egy példa:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A ‘boldog’ szóalak előfordulásai mögött rejlő struktúra Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében

A dolgozat részletes statisztikai adatokat tartalmaz. A lényeges részeket bordóvörös színnel emeltük ki – elsőre érdemes csak azokon végigfutni.

A blogger egy számítógépes programmal Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében a ‘boldog‘ szóalak előfordulásait vizsgálta meg úgy, hogy a szóalak mindegyik előfordulása esetében vette a szóalak 300 karakter sugarú környezetét, s kigyűjtötte, hogy ezekben a rövid szövegrészletekben milyen fogalmak / képek jelennek meg.

Először azt vette észre, hogy a szóalak első 12 előfordulásának a környezetében található képek / fogalmak ugyanabban a sorrendben követik egymást a szóalak következő 12 előfordulásának a környezetében is úgy, hogy ezzel tulajdonképpen két 12-12 elemből álló gyűrűszerű struktúra jelenik meg, amelyek spirálszerűen fűződnek össze, s ismétlik egymást.

Jobban megvizsgálva pedig azt látta, hogy a 12 elemből álló gyűrű további két 6-6 elemből álló gyűrűbe osztható. Ezek a 6 elemes gyűrűk mindig ugyanazt a 6-6 képet tartalmazzák ugyanabban a sorrendben, s így voltaképpen négy darab (6-6 elemből álló) gyűrű ismétli önmagát spirálszerűen a regény elejétől a végéig – s úgy tűnik, hogy a regény cselekménye ezen spirálszerű mintázat köré szerveződik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A hasítás és egyensúlykeresés tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében – a ‘tart’ szóalak előfordulásainak elemzése tükrében

A latinóra bloggere most a ‘tart‘ szóalak előfordulását és azok mögött felsejlő spirálszerű struktúrát vizsgálja meg az előző posztjában használt módszerrel Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Gonosz Geometriája – az önpusztítás tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében

“Platón Timaiosz-ában azt olvassuk, hogy a gömb a legtökéletesebb és legegységesebb forma … [de] Pascal … [már] így fogalmazott … ‘egy rémítő gömb, amelynek a középpontja mindenütt van, a kerülete sehol.’

Lehet, hogy a világtörténelem valójában csak néhány metafora különböző megszólaltatásainak a története”


Jorge Luis Borges: Pascal gömbje

Egy kattintás ide a folytatáshoz….