A híres Wertmüller

Az előző poszt írása során a latinóra bloggere valahogy úgy érezte, hogy valami nem stimmel a ‘híres Wertmüller‘ kifejezéssel. Olyan érzése volt, mintha Csontváry szóhasználatában a ‘híres‘ szó mögött valamilyen irónia bújna meg. S ekkor megnézte, hogy Csontváry szövegében hol fordul elő még a ‘híres‘ szó, s azt vette észre, hogy mindig ‘valaminek a hiánya’, a ‘valamit nélkülözés’, a ‘valaminek az elvesztése’ tartalmak állnak mellette. Nézzük az előfordulásokat!

A részleteket kicsit hosszabban idézem, ui. minden egyes helyen utalás történik az étkezésre – s ez alapján egy nagyon érdekes anomáliára bukkanhatunk.

Hír, hiány – és élelem

• „Baromfi, hízott liba, sertés, fejőstehén egy házban sem hiányzott, gyümölcs, zöldség mindenkinek termett, s a híres barackból még a galíciaiaknak^* is tellett. A búza mosva volt, napon szárítva került a városi vízimalomba. A házikenyér minden házban kovászolva, külön kemencében sütve volt;‘ – Itt a bőség jelenik meg, s ‘a híres barackból’ még a településen lakó szegény zsidóknak is jutott.
• „behozták a reggelit, amely állott ehetetlen sárga avas szalonnából és szurkos szalonnás fekete kenyérből – más nem volt … Eszembe jutott az Alföld híres búzatermő kalácsa, mely a veszedelem pillanatában a ropogós paprikás szalonnával eltűnt, senki sem gondolhatott reája, mert a riadás, menekülés sötét éjjel történt.” – Ezt a nagy szegedi árvíz kapcsán írja, ahol segített a károsultak menekítésében. S az árvíz során a károsultak jó része mindenét elvesztette.
• „befordultam Csütörtökfalvára, a híres Rákóczi-klastromba. A klastromban X+ gvardian atya szívesen fogadott, ő néhány esztendeig Rómában magyar gyóntató volt. Ebéd közben ráterelődött a beszéd Rómára s Raffael munkáira. X atya Szoldaticshoz* ajánlott” – Rómában azonban megtudja, hogy Szoldatics éppen Egerben van, továbbá „hogy az osztrák-magyar zarándokhelyen magyarokat föl nem vesznek, mert a magyar püspöki kar az intézetet nem támogatja kellőképen„. Majd megjegyzi, hogy találkozott „egy magyar Prohászka nevű” kispappal, „aki szívesen, de félénken fogadott, és egy tányér supát belém is csúsztatott.” Majd részletesen leírja, hogy mivel táplálkozott Rómában: „egy soldóért^* egy nagy cipót kaptam, mely 30 dekának megfelelt, egy soldóért^* a legnagyobb fürt szöllőt választhattam, és egy soldóért^* egy tenyérnagyságú kecskesajtot kaphattam, s ha még ez sem volt elég, akkor egy soldóért^* rántott halat vettem frissen készítve, ez azután az étlapot teljesen kiegészitette”.
• „Az első rajzom koponyarajz volt, amihez a híres Wertmüller Mihály állta a modell” – ilyen erővel még senki sem festette meg, továbbá a ‘müller’ szó molnárt jelent.
• „arról győződtem meg, hogy a szép Galathea^* nem mese, hanem valóság; a görögök kezében a hideg kövek megelevenedtek, kar és fejnélküli torzók beszédesek lettek; holott a rómaiaknál a híres Mózes még ma is néma, a mestere hiába nógatta, hogy parla!” – s nem csak Michelangelo múlja alul a görögöket, de egy sorral feljebb tudósít, hogy „Athénbe érkezett atyám halálának híre, aki 88 évet élt és csak 65 éves korában egyetemen orvostudor lett.”  – Azaz Csontváry elvesztette az apját.
• „… Wilhelm Ostwald^* dr. híres tudós tanárt, aki nemrég a császár előtt olyan felolvasást tartott, hogy hagyjunk fel az olajfestészettel, mert nem tudjuk a régiek technikáját utánozni, nem tudunk fehéret festeni, nem tudjuk a világító színeket előállítani s nem tudunk tartós színekkel festeni, mert festményeink idővel barna „szósszá” válnak s a művészetnek kárt okoznak” – nem tudjuk a régiek technikáját utánozni.

Az anomália pedig az, hogy mindegyik helyen – ahol a ‘híres‘ szó fordul elő – ott a hiány, a veszteség, a valamire szolgáló képesség meg nem léte mellett mindig az étkezés, az élelem képei bukkannak fel.

kulcsszó	utalás az étkezésre
híres barack	Baromfi, hízott liba, sertés, fejőstehén, gyümölcs, zöldség, búza, házikenyér
Alföld híres búzatermő kalácsa	avas szalonna, szurkos szalonnás fekete kenyér; paprikás szalonna
híres Rákóczi-klastrom	ebéd közben; supa (leves); cipó, szöllő, kecskesajt, rántott hal; Rákóczi név a Rákóc településnévből – Rákóc jelentése: rákos, rákban gazdag terület
híres Wertmüller Mihály	müller – molnár
híres Mózes	Galateia – néreisz a görög mitológiában; neve a γάλα (gala) ‘tej’ szóból
híres tudós tanár	barna szósz

Öngyógyítás – egy laikus szemével

Ugyan laikus szemmel, de egy nagyon egyszerű magyarázatot találhatunk arra, hogy a híres – hiány – étkezés fogalmak hogyan, s miért kapcsolódnak egymáshoz ezeken a helyeken.

Skizofréniával élő személyeknél megfigyelhető, hogy ha szigorú diétába fognak vagy vallásosok lesznek, ahol a vallás szigorú előírásokkal szabályozza az életük, akkor gyakran enyhül vagy el is múlik a skizofréniájuk. Egy hasonlattal élve: a skizofrénia mintegy szét akarja robbantani a személyiséget, ugyanakkor a szigorú étkezési, ill. életvitelre vonatkozó vallási szabályok mintegy abroncs közé szorítják a személyiséget, kívülről összefogják, s így a személyiséget a belülről feszítő skizofrénia nem tudja szétvetni.

Talán ezt láthatjuk Csontvárynál is. Hiszen Csontváry vegetáriánus volt, s egy idő után csak nyers zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztott. Ugyanakkor elhivatás-élményében felfedezhetjük a skizofrénia tünetét. Hiszen az égi szózat valójában egy hallási hallucináció volt.

A hallucináció azt ígérte neki, hogy ‘Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél‘.

A legnagyobb. Azaz: a leghíresebb.

De ennek ára volt. Csontvárynak meg kellett őriznie a valósággal való kapcsolatát, hogy helyt állhasson az életben. S anélkül, hogy tudta volna, rálépett arra az útra – mint sok skizofréniával élő személy -, amely szigorú szabályrendszerével megakadályozta, hogy a patológiája szétvesse a személyiségét, s így megőrizte az elméje épségét.

Nála ez a szabályrendszer a vegetáriánus étrend volt. Erről így ír:

„egy nagyobb társaságban megfeleltem arra, hogyan éltem 1880. óta egy felsőbb szellemi akarat szolgálatában, s Budapesten nyáron gyümölcsön és zöldségen; télen sültkrumplin vajjal s almával húsz fillérből megvacsoráztam, hihetetlenül hangzott s az étrendem ellenőrizve volt.”

S ez lemondást követelt. Lemondást a régi, jó ízekről. Helyette: nyers zöldségek és gyümölcsök. Sültkrumpli. S ez nem jelenti azt, hogy nem hiányoznak neki a régi ízek. Hiányoztak. De az volt az ára annak, hogy ő legyen a leghíresebb napút-festő: a hiány.

S vajon irigyelte azokat, akik jókat ehettek? S a válasz: igen. Legalább is tudat alatt – biztosan.

Hír és irigység

A ‘hír‘ szó – a fentebb említetteken kívül – az Önéletrajzban csak egyszer fordul még elő. Csontváry a Vatikánban Raffaello műveit, s más műkincseket néz meg – s némi irigységet érzett:

„csupán azt irigyeltem a mesterektől, hogy ők sokat és szépet is alkottak; de az isteni természetet hűségesen nem szolgálták, – idegen szellemnek voltak hirdetői és ez nem volt az Igazi Isteni.”

A tekintély c. röpiratában először háromszor fordul elő egymás után a ‘hír‘ hangsor, s ott az ‘irigyeket támaszt‘ és a ‘szálka volt a szemében‘ fordulatok bukkannak fel.

„De amint híre terjedt az úri módnak, irigyeket támaszt Babilonnak.

Csaták zaja riasztotta fel a békességet s nyugtalanította a babil népséget. Biztonságról kellett gondoskodni s a sivatagba mélyebben elrejtőzni.

Így épült fel Attila városa, Tedmur, világhírű Palmyra^*, Zenobea királysága^*.

E királyságnak művészi hírneve emelkedett, tekintélye a római birodalomnak szálka volt a szemében.”

Majd ezt a pusztulás és a mérgezés képei követik:

„De a kapocs hirtelen elpattant, Attila halála után a raj szétáradt. Elpusztult királynő méhéhez hasonlítottunk, a nagyvilágban árvákként bolyongtunk.

Nyakunkra zúdították a kertészeket Róma vidékéről, hajat nyíró borbélyokat Sámson idejéből. Egészséges testünket, lelkünket kábítószerekkel itatta, cédrusainkat karóhoz kötve oltogatta. A humanizmus szent nevében hirdette az Isten igazát, csengős perselyekbe gyűjtötte a magját.”

Egy szójáték

Végül a blogger lerántja a leplet arról, hogy miért is volt furcsa számára a ‘híres Wertmüller‘ név. Azért csak most, mivel a fenti összefüggések ismerete nélkül az alábbi vélemény csak sületlenségnek tűnne.

A blogger szerint a Wertmüller név egy kitalált név. A név második tagja a ‘molnár’ jelentésű német ‘müller’ szó. Ez erősen kapcsolódik Csontváry mag szimbolikájához. A név előtagjában az ugyancsak német ‘Wert’ szó van, ami azt jelenti, hogy ‘érték’. Csontváry magszimbolikájában a maghoz az a benne rejlő érték kapcsolódik, amit magának az adott személynek kell önmagából kibontakoztatnia. Azaz valamiféle ‘értékmolnár‘-ról van szó, aki mintegy ‘kihozza’, ‘kiőrli’ az értéket a magból, s azt így ‘fogyaszthatóvá’ teszi.

Ugyanakkor a ‘Wert’ szó hangalakja a magyar fül számára úgy hangzik, hogy ‘vert’, s ez a hangalak a ‘vereség’ fogalmát idézi. S ‘vert’ pedig az, aki vereséget szenvedett. Azaz itt egy ‘vereséget szenvedett értékmolnár‘-ról van szó. Talán mert a híres Wertmüllert eddig senki sem tudta ‘erővel’ lerajzolni, azaz kihozni a modellből azt, ami a mélyén rejtőzött – a magot?