Az Pizzagate összeesküvés-elméletre való rejtett utalás a Netflix ‘A 36-os raktár’ c. filmjében?

Bár a Netflix egyre gyengébb filmeket készít, s a rossz nyelvek szerint gyakori, hogy ennél a streaming szolgáltatónál ‘több időt töltöttünk el filmek keresésével, mint magával a filmnézéssel’ (hamuesgyemant.hu), ugyanakkor Guillermo del Toro: Rémségek tára c. legújabb horror sorozatával a csatorna valóban nagyot dobott, mivel – legalábbis még az első részeiben – a feszültséget mesterien építik fel, s maguk a karakterek hitelesen vannak kidolgozva mind dramaturgiailag, mind a színészi játékkal, bár kicsit sablonosak, de valahogy mindegyik azonnal ‘a helyén van’.

Úgyanígy sablonos, de mégis jól felépített karakter A 36-os raktár c. első epizód főszereplője, akinek a szerepében Nick Appleton egy gátlástalan gennyládát (Tim Blake Nelson) alakít, s már az első snittjében egy szélsőjobbos csatorna műsorvezetője üvölt az autórádiójában, hogy ‘ez itt a mi földünk, megküzdöttünk érte, a migránsok mindent készen kapnak, de cserébe nem adnak semmit. Ki mondta nekik, hogy ide jöjjenek? Ki kérte, hogy jöjjenek ide?

Nelson egyébként raktárárverésen vásárol raktárokat, s az ott szerzett tárgyakkal üzletel. Egy alkalommal egy démonok megidézéséhez szolgáló latin nyelvű könyv négy kötetéhez jut hozzá, s ebből bontakozik majd ki a horror film cselekménye. De még azt megelőzően, hogy Nelson éppen eladná a könyvet, belelapoz az egyik kötetbe, s láthatjuk a latin szövegét, amely középkori metszetek stílusában megrajzolt képekkel van illusztrálva. Ime:

A képernyőmentéseken – melyeket telefonnal készítettem a monitorról, mivel a Netflix letiltotta a screenshot funkciót – a szöveg viszonylag jól olvasható, s némi Google kereséssel gyorsan megtalálható a forrása. A szöveg Eutropius, 4. századi késő császárkori római történetíró Rövid történelem a város alapításától (Breviarium ab urbe condita) c. művének VII. könyvéből tartalmaz szemelvényeket, melyek az alábbi szövegrészekből állnak össze. A könnyebb beazonosíthatóság kedvéért vastaggal szedtem azokat a szavakat, amelyekkel az egyes blokkok kezdődnek. A részletek dióhéjban tekintik át Róma történetét Caesar meggyilkolásától Claudius trónralépéséig – s a posztunk szempontjából a szöveg érdemleges összefüggéseket nem tartalmaz, akár át is ugorhatja az alábbi részt a nyájas olvasó – a lényeg ugyanis egy szövegközi képben lesz!

VII. 1. Anno urbis septingentesimo fere ac nono interfecto Caesare civilia bella reparata sunt. Percussoribus enim Caesaris senatus favebat. Antonius consul partium Caesaris civilibus bellis opprimere eos conabatur. Ergo turbata re publica multa Antonius scelera committens a senatu hostis iudicatus est. Missi ad eum persequendum duo consules, Pansa et Hirtius, et Octavianus, adulescens annos X et VIII natus, Caesaris nepos, quem ille testamento heredem reliquerat et nomen suum ferre iusserat. Hic est, qui postea Augustus est dictus et rerum potitus. Qui profecti contra Antonium tres duces vicerunt eum. (…)

A város 709. éveben Caesar meggyilkolása után ismét fellángolt a polgárháború. A senatus Caesar gyilkosainak a pártján állt. Antonius consul Caesar pártjának hívei közül állami hadakkal próbálta elnyomni azokat. Emiatt Antoniust , hiszen megriasztotta a köztársaságot, miután sok gaztettet követett el, a szenátus ellenségnek nyilvánította. Az üldözésére kiküldtek két consult, Pansát és Hirtiust és a 18 éves siheder Octavianust, Caesar unokáját, akit ő a végrendeletében örökösének jelölt meg és arra utasította, hogy az ő nevét viselje. Ő az, akit később Augustusnak neveztek és a hatalmat birtokolta. Ez a három vezér ment Antonius ellen és legyőzték azt. (…)

VII. 3. Interea Brutus et Cassius, interfectores Caesaris, ingens bellum moverunt. Erant enim per Macedoniam et Orientem multi exercitus, quos occupaverant. Profecti sunt igitur contra eos Caesar Octavianus Augustus et M. Antonius; remanserat enim ad defendendam Italiam Lepidus. Apud Philippos, Macedoniae urbem, contra eos pugnaverunt. Primo proelio victi sunt Antonius et Caesar, periit tamen dux nobilitatis Cassius, secundo Brutum et infinitam nobilitatem, quae cum illis bellum gesserat, victam interfecerunt. Ac sic inter eos divisa est res publica, ut Augustus Hispanias, Gallias et Italiam teneret, Antonius Asiam, Pontum, Orientem. Sed in Italia L. Antonius consul bellum civile commovit, frater eius, qui cum Caesare contra Brutum et Cassium dimicaverat. Is apud Perusium, Tusciae civitatem, victus et captus est, neque occisus.

Mindeközben Brutus és Cassius, Caesar gyilkosai hatalmas háborút indítottk. Ugyanis Macedóniában és keleten jelentős seregek voltak, melyeket maguk mellé állítottak. Felvonultak tehát ellenük Caesar Octavianus Augustus és M. Antonius; Lepidus ugyanis Itália védelmére hátra maradt. Philippinél, egy macedóniai városnál csaptak össze velük. Az első csatában Antonius és Caesar le lett győzve, azonban a nemesség vezére, Cassius elesett. A másodikban Brutus és a mérhetetlen számú nemeség, amelyek velük háborút viseltek, legyőzetvén elhulltak. És így köztük felosztották a köztársaságot, hogy Augustusnak Hispania, Gallia és Itália jutott, Antonius pedig Ázsiát, Pontust, keletet kapta meg. Azonban Itáliában L. Antonius consul, annak a testvére, aki Caesarral harcolt Brutus és Cassius ellen. Perusiánál, egy tusciai városnál legyőzték, fogjul ejtették, de nem ölték meg.

VII. 10. … Scythae et Indi, quibus antea Romanorum nomen incognitum fuerat, munera et legatos ad eum miserunt. Galatia quoque sub hoc provincia facta est, cum antea regnum fuisset, primusque eam M. Lollius pro praetore administravit. Tanto autem amore etiam apud barbaros fuit, ut reges populi Romani amici in honorem eius conderent civitates, quas Caesareas nominarent, sicut in Mauritania ā rege Iuba, et in Palaestina, quae nunc urbs est clarissima.

A szkíták és az indusok, akik számára azelőtt a rómaiak neve ismeretlen volt, követeket és ajándékot küldtek neki. Galatia is alatta lett provincia, mivel korábbam királyság volt, s elsőként M. Lollius praetor kormányozta. S oly nagy szeretetben volt a barbároknál, hogy a királyaik, akik a római nép barátai voltak, a tiszteletére városokat alapítottak, amelyeket Caeariának neveztek, mint Iuba király Mauritaniában és Palestinában, amely most igen híres város.

VII. 13. Post hunc Claudius fuit, patruus Caligulae, Drusi, qui apud Mogontiacum monumentum habet, filius, cuius et Caligula nepos erat. Hic medie imperavit, multa gerens tranquille atque moderate, quaedam crudeliter et insulse. Britanniae intulit bellum, quam nullus Romanorum post C. Caesarem attigerat, eaque devicta per Cn. Sentium et A. Plautium, inlustres ac nobiles viros, triumphum celebrem egit. Quasdam insulas etiam ultra Britannias in Oceano positas imperio Romano addidit, quae appellantur Orchades, filio autem suo Britannici nomen inposuit.

Ezután Claudius lett az uralkodó, Caligula nagybátyja, annak a Drususnak a fia, akinek Mogonitacumnál van emlékműve, s akinek Caligula is az unokája. Ez középszerűen uralkodott, sok dolgot szelíden és mérsékletesen, más dolgokat viszont kegyetlenül és meggondolatlanul cselekedett. Britannia ellen háborút indított, ahova Caesar óta egyetlen római se lépett be, s miután Cn. Sentius és A. Plautius híres és nemes férfiak meghódították, diadalmanetet tartott. Egyes szigeteket, amelyeket Orchadesnek neveznek és Britannián túl fekszenek az óceánban, a római birodalomhoz csatolt, fiának pedig a Britannicus nevet adta.

Annyit azonban még fontosnak tartunk megjegyezni a szöveggel kapcsolatban, hogy a könyvből két oldalpárt látunk a lapozásnál, s az első oldalpáron Eutropius művéből a VII.3, a VII. 1., a VII.10. és a VII.13 fejezetekből vett szövegeket, míg a második oldalpáron a VII.1., a VII. 10. és a VII.13. fejezetekből vett szövegeket láthatunk, azaz a két oldalpárra szinte ugyanazt a szöveget montírozták be ‘latin nyelvű helykitöltőnek’.

Majd a lapozás közben Nelson egy képhez ér, amit közelebbről is megnéz, s egy ‘Jézus Krisztus’ sóhajtást követően undorodva lapoz tovább.

A kép számomra először nehezen volt értelmezhető, de jobban megnézve egy allegorikus gyermekáldozatot ábrázol. Egy csontváz és egy patás ördögfigura egy felhasított hasú gyermeket tart a magasba, akinek a vére egy kos szarvai között lévő korsóba ömlik. Balra egy nőalak próbál menteni egy másik gyermeket, miközben a feláldozott gyerek felé nyúl, míg jobbra pedig a fölön egy ugyanilyen gyerek holtteste látható.

Azok, akik ismerik az amerikai alternatív jobboldal, az alt-right ideológiáját és összeesküvés-elméleteit (vagy akár abban is élnek), azoknak a kép láttán, s azután, hogy már az első képkockákból kiderült, hogy Nelson igencsak szélsőjobbos nézeteket vall – nos azoknak azonnal a Pizzagate összeesküvés-elmélet kell hogy az eszükbe jusson.

A Pizzagate összeesküvés-elmélet szerint Hillary Clinton köre egy Washington D.C.-beli pizzériában – a Comet Ping Pong pizzériában – egy pedofil hálózatot üzemeltet, s sátáni rituálék keretében szexuálisan bántalmaznak fogvatartott gyerekeket. Ennek a bizonyítékát pedig az összeesküvés-elmélet hívei a pizzéria cégtábláján látható sátáni szimbólumokban vélik felismerni – a holdsarló és csillag szimbólumokban.

Mindez pedig azért érdekes, mert a film vége felé, mielőtt megtörténne a démoni megszállás, Nelson szintén belelapoz immár a negyedik kötetbe, s ott elsőként a következő szimbólum tűnik fel, aminek ugyanaz a struktúrája: középen a csillagra hajazó ‘x’, négy sarkában pedig a holdsarló szimbólum – igaz, itt nem befelé, hanem kifelé állnak a sarló csúcsai.

Az oldalpáron pedig, ahol a könyv nyitva volt – a különböző mágikus szimbólumok között – latin nyelű helykitöltőnek a történetíró Tacitus Annales c. művének negyedik könyvéből vesz részleteket. A szövegeket szintén érdemes átugrani, csak annyi érdekes belőle, hogy Tiberius császár uralmáról van szó benne.

(IV.6) Congruens crediderim recensere ceteras quoque rei publicae partis, quibus modis ad eam diem habitae sint, quoniam Tiberio mutati in deterius principatus initium ille annus attulit. iam primum publica negotia et …

Helyénvalónak tartanám megvizsgálni a közélet egyéb területeit is, hogy mindeddig miképpen irányították, mivel Tiberius életében a rosszabbra változott principatus kezdetét ez az év hozta meg. Először is a köz- és a legfontosabb magánügyeket …

(IV.7) Quae cuncta non quidem comi via, sed horridus ac plerumque formidatus, retinebat tamen, donec morte Drusi verterentur: nam dum superfuit, mansere, quia Seianus incipiente adhuc potentia bonis consiliis notescere volebat, et ultor metuebatur [non occultus odii, sed crebro querens incolumi filio adiutorem imperii alium vocari.]

Mindezeket, bár nem szeretetre méltóan, hanem visszariasztóan, sőt akárhányszor rettegetten, mégis megtartotta, míg aztán Drusus halálával ez is megfordult. Mert míg élt, minden megmaradt, mivel Seianus – hatalmának még csak a kezdetén – jó tanácsaival akart nevet szerezni, és bosszulótól is lehetett tartani, aki nem titkolta gyűlöletét, hanem gyakran panaszolta: az uralkodó fiának életében mást neveznek segítőnek.

(10) In tradenda morte Drusi quae plurimis maximaeque fidei auctoribus memorata sunt rettuli:

Drusus halálának megírásában a legtöbb szerző s a legmegbízhatóbbak előadását ismételtem meg

S miért érdekes ebből a szempontból Tiberius császár személye? Ugyanis Tiberius császár gyakorló pedofil volt – legalább is ahogyan a történetíró Suetonius Caesarok élete. c. művében beszámol róla. Tiberius ugyanis az állam irányítását bizalmasára, Seianusra bízta, s maga Capri szigetére vonult vissza, ahol egy kéjlakot rendezett be magának, s Suetonius leírása szerint ott aztán minden megtörtént, ami egy alt-rightos képzeletében abban a bizonyos fenti pizzázó rejtett pincéjében megtörténhetett. De nézzük Suetonius leírását!

“Capri magányában azt is kitervelte, hogy kerevetes szobáját titkos örömtanyának rendezi be: mindenfelől leányokat, szépfiúkat hozatott, továbbá a szerelem művészetének ocsmány változataiban jártas, leleményes szakértőket (…)

Ennél is ocsmányabb, gyalázatosabb hírek keringtek róla, az ember szinte elmondani vagy meghallgatni is restelli, nemhogy elhinni: állítólag kisfiúkat tanított be, halacskáinak nevezve őket, hogy úszás közben két combja között forgolódjanak, és nyelvükkel meg apró harapdálásokkal csiklandozzák, aztán nagyobb, de anyjuk kebelétől még el nem választott csecsemők szájába adta szeméremtestét és mellbimbóit (…)

Azt is mondják, hogy egyik szertartás közben annyira megejtette a tömjéntartót vivő fiúcska szépsége, hogy nem tudott erőt venni magán, s a szertartás befejezése után nyomban magával vitte, és megbecstelenítette nemcsak őt, hanem a gyermek bátyját, egy fuvolás fiúcskát is; később a két gyermek kölcsönösen felhánytorgatta egymásnak ezt a szégyent, Tiberius ezért mindkettőnek összetörette lábszárait.”

Mindezekkel kapcsolatban felmerül néhány kérdés:

  • Ha már Pizzagate és pedofília, akkor a könyv oldalaira miért nem Tacitus vagy Suetonius sorait montírozzák, ahol a történetírók a császár pedofil életvitelét írják le?
  • Vajon mindez csak véletlen egybeesés lenne? De akkor vajon miért van az, hogy mindkétszer, ahol Nelson belelapoz a könyvekbe, egy-egy római történetíró latin nyelvű soraival töltik fel a képek közötti szöveghelyet úgy, hogy mindkét történetíró ugyanazt a kort tárgyalja, a korai császárkort? (Hiszen Eutropius a montírozott helyeken Caesar halálától a negyedik császárig, Claudiusig ívelő időszakot fogja át, míg Tacitus a második császárról, Tiberiusról ír.)
  • Lehetséges, hogy mindezek tudatos utalások lennének, s a Netflix azért helyezte el a filmben, hogy hátha egy alt-rightos felismeri ezeket az összefüggéseket, s hírül adja a közösségi médián úgy, hogy az szerencsés esetben robbanásszerűen elterjed, s ezáltal még többen nézik meg azt a filmet, s lesz a Netflixnek több előfizetője?
  • De azok között, akik elhiszik az alt-right mítoszait és összeesküvés-elméleteit, vajon lesz egy annyira művelt ember, aki tud latinul, s megállítja a filmet azoknál a képkockáknál, ahol kell, s felismeri ezeket az összefüggéseket?

Eutropius műve magyarul: itt; Eutropius VII. könyve latinul: itt; a Pizzagate összeesküvésről tekintettel a sátánista vonalra: itt;

Pszeudo-latin nyelvhasználat amuletteken, ráolvasásokban a Fülöp-szigeteken – 2.

itt valamiféle korai gender-megközelítést látunk, ahol a titkos tanítás szerint a varázsige használóját maga az Úr fogja megtermékenyíteni Gábriel képében, s így teszi valamilyen természetfeletti erő birtokosává – s ezzel a könyörgőt voltaképpen a szexuális aktus befogadó női szerepébe helyezi, míg az Úr pedig a behatoló és megtermékenyítő férfi szerepét tölti be.

Melencio Sabino archaikus világképében tehát a világban megjelenő rossz annak a következménye, hogy az emberi világ elvesztette a kapcsolatát a démonok világával, s ennek az eredeti egységnek a részleges a helyreállítására szolgál a fenti varázsige

. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Pszeudo-latin nyelvhasználat amuletteken, ráolvasásokban a Fülöp-szigeteken – 1.

Mihály arkangyal, két démoni birodalom felett szerzett győzelmet, s ezért tud segíteni a halál küszöbén az útjára kelő léleknek: legyőzte az alvilág fejedelmét, a Sátánt, de legyőzte a másik szféra urát is, az Örökkévalót – a zsidó-kersztény vallás Istenét.

Orasyon és anting-anting

A Fülöp-szigeteken igen elterjedtek az amultettek (filippínó nyelven: agimat, anting-anting, virtud), amelyeknek varázserőt tulajdonítanak, ill. az orasyon-ok, az olyan könyörgések, imák, amelyek általában romlott latinságú szövegrészleteket tartalmaznak, s a katolikus egyház liturgikus szövegeire vezethetőek vissza. Ezeknek az amuletteknek és az oracyon-oknak mágikus, védelmező erőt tulajdonítanak. Álljon rá itt egy példa:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A ‘boldog’ szóalak előfordulásai mögött rejlő struktúra Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében

A dolgozat részletes statisztikai adatokat tartalmaz. A lényeges részeket bordóvörös színnel emeltük ki – elsőre érdemes csak azokon végigfutni.

A blogger egy számítógépes programmal Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében a ‘boldog‘ szóalak előfordulásait vizsgálta meg úgy, hogy a szóalak mindegyik előfordulása esetében vette a szóalak 300 karakter sugarú környezetét, s kigyűjtötte, hogy ezekben a rövid szövegrészletekben milyen fogalmak / képek jelennek meg.

Először azt vette észre, hogy a szóalak első 12 előfordulásának a környezetében található képek / fogalmak ugyanabban a sorrendben követik egymást a szóalak következő 12 előfordulásának a környezetében is úgy, hogy ezzel tulajdonképpen két 12-12 elemből álló gyűrűszerű struktúra jelenik meg, amelyek spirálszerűen fűződnek össze, s ismétlik egymást.

Jobban megvizsgálva pedig azt látta, hogy a 12 elemből álló gyűrű további két 6-6 elemből álló gyűrűbe osztható. Ezek a 6 elemes gyűrűk mindig ugyanazt a 6-6 képet tartalmazzák ugyanabban a sorrendben, s így voltaképpen négy darab (6-6 elemből álló) gyűrű ismétli önmagát spirálszerűen a regény elejétől a végéig – s úgy tűnik, hogy a regény cselekménye ezen spirálszerű mintázat köré szerveződik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A hasítás és egyensúlykeresés tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében – a ‘tart’ szóalak előfordulásainak elemzése tükrében

A latinóra bloggere most a ‘tart‘ szóalak előfordulását és azok mögött felsejlő spirálszerű struktúrát vizsgálja meg az előző posztjában használt módszerrel Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Gonosz Geometriája – az önpusztítás tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében

“Platón Timaiosz-ában azt olvassuk, hogy a gömb a legtökéletesebb és legegységesebb forma … [de] Pascal … [már] így fogalmazott … ‘egy rémítő gömb, amelynek a középpontja mindenütt van, a kerülete sehol.’

Lehet, hogy a világtörténelem valójában csak néhány metafora különböző megszólaltatásainak a története”


Jorge Luis Borges: Pascal gömbje

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A ‘disznó’ szó használata Móricz Rokonok c. regényében – egy számítógépes szövegelemző program bemutatása – 1. rész

A Trigramkereső program egy adott szövegben – ami most Móricz: Rokonok c. regénye – egy adott kulcsszó összes előfordulásának ‘r’ karakter sugarú környezeteit veszi, azokat átfedésmentesen egymás mellé helyezi (ezek lesznek a szemelvények). Majd kigyűjti a szemelvények szavaiban szereplő összes előforduló betűhármasokat. Ezek után megnézi, hogy az egyes betűhármasok milyen gyakorisággal fordulnak elő a teljes szövegben (a regényben), ill. csak az adott szemelvényekben. Majd a program összegyűjti azokat a betűhármasokat, amelyek a kulcsszó környékén sűrűbben fordulnak elő, mint a teljes szövegben, s kiírja a hozzájuk tartozó szavakat. – Azaz a program annyit mutat meg, hogy adott kulcsszó környezetében mely szavak fordulnak elő sűrűbben, mint a teljes szövegben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A ‘testtartás’ kifejezés használata a kormánysajtóban

I. – A kifejezés berobbanása a médiába

a kormány testtartása ...A ‘kormány testtartása‘ fordulat Szánthó Miklós – az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA elnöke – 2022 január 14-én feltett Facebook posztja után híresült el. A posztolt képen lévő szöveg így hangzott:

‘A polgári-konzervatív kormány testtartása rést ütött a planetáris manipuláció pajzsán, példát mutat mintateremtésből.’

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A .htaccess fájl és a WordPress védelme

wp-login-php és wp-admin

A WordPress blogszerkesztőbe a bejelentkezés a weboldalcím/wp-login.php vagy weboldalcím/wp-admin oldalon át lehetséges. A wp-login.php egy php fájl a WordPress gyökérkönyvtárában, ami a webszolgáltató (az előfizető által elérhető) fájlrendszerében a public_html könyvtár. Ebben a könyvtárban az egyik alapértelmezett mappa a wp-admin, a

Egy kattintás ide a folytatáshoz….