‘Gizikét a gőzekével,
Jézuskát a géppuskával.’

Egy sajátos kísérlet

A továbbiakban egy sajátos értelmezési kísérlet következik. A blogger kiválaszt az Önéletrajz szövegből egyes szavakat, amiket kulcsszavaknak tekint, majd azokra asszociál. (Ja. Mert mintha eddig nem ezt tette volna …) S az asszociációkhoz a szavak etimológiáját használja fel, s abból indul ki, hogy Csontváry a magyar és a szlovák nyelvet is beszélte. Ezt követően a szövegben található egyezések alapján kimutatja, hogy ezek az összefüggések ott vannak a szövegben is.

Ez a módszer messze nem egzakt, s még jóindulattal sem tudományos. Joggal mondható el róla, hogy a blogger tulajdonképpen a szövegben talált véletlenszerű egyezések alapján erőszakolja rá Csontváry narratívájára a saját asszociációit.

Egyszóval: a blogger most a saját naprendszerében fog száguldozni, s ide-oda cikázni -Csontváry Önéletrajza ürügyén.

A töltés

A ‘töltés‘ szónak két jelentése van az Önéletrajzban. Egyrészt jelenti a tűzfegyver töltényét, másrészt pedig a folyamok árvízvédelmi töltését, a mesterségesen épített gátat. Csontváry szövegében három olyan szöveghely van, ahol a szerző egy-egy életet veszélyeztető eseményt ír le úgy, hogy ott szerepel a ‘töltés‘ szó.

Az első szöveghely közvetlenül az után fordul elő, hogy Csontváry leírja, hogy 12 éves korában egy csatornába esett, ahonnan csak nehezen mászott ki. Ezt két forrásból idézzük. Az egyik az Önéletrajz, a másik pedig az, amit Mezei Ottó idéz [1].

„A másik szerednyei könnyelműségem az volt, hogy fáért menő kocsisainkkal kirándultam az erdőre: de amint az erdő szélére értünk, gyönyörű érett szilva kínálkozott előttünk; én a kocsiról leszálltam, az ágat a puskaravasszal lehajtottam, de a puska elsült s a töltés a lábam között eltűnt.”

„A másik eset pedig történt, mikor a kocsisok fáért mentek az erdőbe. Én velők kocsikáztam ki az erdő szélére s ahogy az erdő szélén vagyok, egy szilvást pillantok meg temérdek érett szilvával — az ágát nem volt mivel lehajtani. A fegyver ravaszával próbáltam közelebb hozni — de a ravasz kicsúszott s a fegyver elsült s a töltés lábam között a földbe fúródott. Annyira hihetetlen volt előttem ennek a következménye, a sértetlenség, hogy meg is tapogattam magam — ettől fogva a fegyver ravaszát folyton kezemmel ellenőriztem, s a legnagyobb sűrűben sem történt vadászataim alkalmával semmiféle kellemetlenség.”

A másik szöveghely a nagy szegedi árvizet írja le. Ugyanúgy két helyről idézzük.

„magam pedig két legénnyel átkeltem a háborgó tengeren és kikötöttem a vasúti indóház közelében a nagy töltésen. A csónakot a töltésről lesodorta az árvíz, én pedig ott álltam a két legénnyel sokáig, ázva-fázva s vártam a katonai pontonra.”

„Szatymazon túl a vihar csónakainkat az Öthalomra terelte és marasztalt az éjjelre. Magam két félegyházi molnárral nekiindultunk a nagy hullámverésnek s a vasúti töltésig baj nélkül jöttünk be. Itt a ladik elszabadult tőlünk, s mi a töltésen állva maradtunk a vízben és a hullámverésben.”

A mag struktúrája: töltés1 – töltés2

A koncepciónk a következő. Egy magról van szó, ahol a mag két részből épül fel.

A mag belsejében rejlő tartalom meg akar nyilvánulni, s ehhez át kell törnie az őt burokként magába záró kemény héjat. Ennek a kifejezésére Csontváry gyakran a hangutánzó ‘kipattan‘ szót használja:

• ‘Ott ültem Margónál^* az első padsorban s vártam – szemben a tanárral – nap-nap után mikor pattan ki a szikra a világ fejlődéséről – s mert Margó ki nem pattantotta – hát neki estem a kutatásnak … a magból, mely bennem csírázott, kipattant egy kisebb szikra’
• ‘kis virág magja, mely később a virágot kipattantja‘

S az első idézetnél vegyük észre: a ‘Margó’ névben ott a ‘perem’ értelmű ‘margó‘ szó, amiben a héjat ismerhetjük fel, amit a mag csírájának át kell törnie! Ugyanakkor a ‘Margó’ a nyelvünkben a Margit név becézése is, s ez a név a ‘gyöngy’ jelentésű görög μαργαρίτης (margarites) szóból származik. Az igazgyöngy pedig egy kagyló kemény héja közé zárva fejlődik ki …

Átjutás a gáton

A magban lévő energia meg akar nyilvánulni a világban, s ki akar törni az őt körülvevő héjból. Ez kétféleképpen lehetséges. Ha az adott személy együttműködik az őt feszítő tartalommal, fokozatosan, lépésről-lépésre megkeresi a módját annak, hogy a tartalom meg tudjon nyilvánulni, s lassan fejlődhessen. Ha viszont ez az együttműködés hiányzik, akkor a ‘mag’ energiái annyira feszítik egy idő után az őt körülvevő héjat, hogy ezt a gátat egyszer csak áttöri, s a tartalom akkor mint egy robbanás – minden kontrol nélkül – tör be a tudatba, s elárasztja a tudatot a tartalmával. Ebben az esetben az adott személy elveszti a valósággal való kapcsolatot, s esetleg elmebeteg lesz.

Csontváry folyamatosan kereste az együttműködést az őt feszítő tartalommal, rendszeresen ‘konzultált a Pozitívummal’, s ennek az együttműködésnek az eredménye lett az életműve.

A fenti halálveszély élmények esetében viszont még az útkeresés előtt vagyunk, s azt látjuk, hogy Csontváry hogyan szembesül ezzel a benne alakuló – őt fenyegető – folyamattal. Ekkor a gát áttörése két módon történt:

• A robbanás váratlanul következik be, s azt valamilyen tévcselekvés idézett elő. A csatornába esésnél megcsúszik (‘havas partról lecsúsztam‘), a szilvaszedésnél pedig a fegyver ravaszával történt egy ‘megcsúszás’ (‘a ravasz kicsúszott s a fegyver elsült‘). S mindkét esetben valamilyen fegyverről van szó, hiszen a csatornánál ‘egy madarat megsebeztem‘, a szilvaszedésnél pedig ‘az ágat a puskaravasszal lehajtottam‘. S végül: mindkét esetben valamilyen magasban lévő dolgot akar elérni: repülő daru, magasban lévő szilva.
• Bekövetkezhet az esemény a feszültségek látható, érzékelhető felgyülemlése során – s egyáltalán nem váratlanul. A nagy szegedi árvíznél az ár már napok óta feszítette a töltést, míg végül a cölöpökkel erősített nyúlgát húsz méter hosszan beszakadt, s a halálos árvíz 5500 házat döntött romba.

A ‘csúszás’

Láttuk, két helyen is szerepel a ‘csúszás’ szó az életveszélyes helyzetek koreográfiájában. Mindkét esetben kiemelt szerepe van a lábnak. A csatornába esésnél a lába csúszik meg, a szilvaszedésnél pedig ‘töltés lábam között a földbe fúródott‘. Ez azért érdekes, mert az Önéletrajz és csatolt részei szövegében a ‘csúszni’ ige mindig a ‘végtagok mozgatása által előidézett helyváltoztatás’ képzetéhez kapcsolódik – ott, ahol előfordul. Nézzük!

• Egészen kis gyermekként: ‘Emlékszem jól arra az időre, amikor még járni nem tudtam, a földön csúsztam s a róka meg a kutyakölykökkel játszottam.’
• Római útja során: ‘a Collegie Austro-Hungaricoban pedig meggyőződtem arról, hogy ott egyetlen egy magyar Prohászka^* nevű kispap tanul, aki szívesen, de félénken fogadott, és egy tányér supát (levest) belém is csúsztatott.‘ Ez persze lehet egy vicces véletlen egyezés is – de talán feltűnt már: Csontváry szövegeiben a nevek mindig ‘mondanak valamit’. Ugyanis a Prohászka név a cseh ‘procházet’ szóra megy vissza, ami azt jelenti, hogy ‘1.) sétálni, 2.) keresztül menni vmin‘. A ‘procházka’ szó pedig azt jelenti, hogy ‘séta, ténfergés, csatangolás‘.

Molnár

A ‘molnár’ szóval kapcsolatos anomália először a ‘Wertmüller‘ névnél tűnt fel a blogger számára. A ‘müller’ szó ui. molnárt jelent, s Wertmüller volt az a modell, aki magából kikelve kiáltotta, mikor meglátta Csontváry róla készült rajzát, hogy ilyen erővel még senki sem rajzolta meg. Azaz ott egy kitörést, ‘gátszakadást’ látunk.

A szegedi gátszakadásnál is felbukkan a ‘molnár szó’ s a Pszichológiai Szemlében a Csontváry szöveget ismertető Mezei Ottó [2] fel is figyel egy furcsaságra, s meg is jegyzi zárójelben, hogy ott a molnárok esetében az evezősökről van szó:

„Szatymazon túl a vihar csónakainkat az Öthalomra terelte és marasztalt az éjjelre. Magam két félegyházi molnárral (feljebb : evezőssel) nekiindultunk a nagy hullámverésnek s a vasúti töltésig baj nélkül jöttünk be. Itt a ladik elszabadult tőlünk, s mi a töltésen állva maradtunk a vízben és a hullámverésben. Itt vagy egy félórai hullámverés után katonai pontonon jutottam be Szeged városházára, ahol éjjeli szolgálatot kellett teljesítenem.”

S itt a ‘molnár‘ szó mellett háromszor is előfordul a ‘verés‘ (hullámverés) morféma. S ez most kicsit abszurd lesz: a blogger a Wertmüller névben – a német ‘Wert‘ (érték) morféma hangalakjában – a ‘vert‘ hangsort ismerte fel, amiről a magyar ‘ver‘ igére asszociált.

Továbbá kétszer előfordul a ‘töltés‘ szó. S a töltés szó szlovák megfelelője, a ‘nabit‘ szó jelentései alapján kapcsolatot tudunk találni a ‘tölteni‘ és a ‘verni‘ képzetek között.

Nabit

A magyar ‘tölteni’ szó a nyelv szemlélete szerint azt fejezi ki, hogy valamibe öntünk valamit (italt tölt), ill. valamibe tömünk valamit (pl. cigarettát tölt, hurkát tölt). Ezzel szemben a szlovák nyelv szemlélete inkább az erő kifejtésére helyezi a hangsúlyt, s ugyanazzal a ‘nabit’ szóval fejezi ki azt, hogy ‘megtömni egy táskát’, ill. ‘szöget verni a falba’, ill. ‘megverni valakit’ – azaz az ütés, a verés képzetét társítja a tölt fogalmához.

Ráadásul a magyar szemlélet szerint a ‘tölt’ szóhoz, ha erő kifejtéséről van szó, akkor lassú, folyamatos erőkifejtés kapcsolódik. A hurkát, a cigarettát folyamatos, lassú mozgással töltik. Ugyanakkor a szlovák nyelvben a szóhoz a hirtelen bekövetkező, szakaszosan ismétlődő impulzus, az ‘ütés’ képzete kapcsolódik (valakit ver, szöget a falba ver).

S megjegyezzük: ugyanezt a képzetet nyújtja a ‘hullámverés’ képe is a szövegben. A hullámok ütéseinek folyton ismétlődő egymásutánjáról van szó, nem pedig egy folyamatos nyomásról.

A blogger ezt úgy értelmezi, hogy a töltés szóhoz három fogalmi réteg kapcsolódik:

1. a mag által szimbolizált energia
2. a magot magába záró páncélszerű, kemény héj
3. a kemény héj áttörése

Azaz az ‘ütni, verni’ tartalmat itt a ‘kippattint, kipattan’ jelentésével értelmezzük, amikor is a magban feszülő csíra áttöri a kemény burkát, s kijut a külvilágba.

Azaz itt az ellentétek tudattalan egysége jelenik meg: a magot magába záró páncél azonos a páncél áttörésével.

Molnár és nabit

Az ‘Alföld híres búzatermő kalácsa‘ neofráziát úgy értelmeztük, hogy abban – egy ömnagára mutató – kettősség van: az emberi munkával feldolgozott búzából készült kalács maga is ‘búzatermő’. Azaz a magból készült kalácsban ismét egy mag van.

Azaz a mag életének két ciklusa van ott: a magot elvetik, termést hoz, s ezt learatják. Ebből kinyerik a búzamagot, azt tisztítják, megőrlik, különböző műveleteknek veti alá, s abból készül el végül a kalács, ami ugyanúgy búzatermő, mint az eredeti mag. Az pedig termést hoz, s kezdődik előröl a ciklus.

Ebben a ciklusban a ‘ver’ mozzanata kétszer fordul elő: a fejlődő csíra átüti a maghéjat, s kinő belőle a növény, ami magot hoz. A második ‘ver’ mozzanat már ennek a magnak az emberi feldolgozása: a magot kicsépelik, majd malomban megőrlik. S a malomban való őrlésnél ugyanúgy a ‘ver’ mozzanat jelenik meg.

A magok megőrlése a történelem korai szakaszában mozsárban történt. Egy lapos végű rúddal ütögették a magvakat egy edényszerűségben, míg azok lisztté nem váltak. Ezt a funkciót a malomkerék tökéletesíti. Ott a sorozatban ismétlődő ütéseket (a verést) egy folyamatos erőkifejtés, a malomkerék őrlő mozgása veszi át. Azaz mintegy az infinitezimálisan kicsivé váló ütések sorozatából egy folytonos őrlési folyamat lesz: a malomkerék mozgása okozta szétzúzás.

Így viszont már tudjuk értelmezni a ‘Wertmüller‘ névben rejlő szóképet. A ‘müller’ a molnár, a ‘wert’ hangalakjában pedig a magyar ‘vert’ szó hallik.

Összefoglalás

A csíra át akarja törni a magot magába záró falat, s át is töri azt. Ezek – a mag falát áttörő – ütések azok, amit a ‘nabit’ szó ‘szöget falba ver’ jelentésének kalapálássá összeálló (egyébként pedig egymástól elkülönülő) egyes ütései fejeznek ki.

Az egyes ütések pedig a maghasonlatban azok a történések, ahol a magból fakadó csíra áttöri a magházat, azaz a tudattalan tartalom betör a tudatba, s megzavarja a valósággal való kapcsolatot (tudattalan öngyilkossági kísérlettel felérő balesetek, hallucináció).

S Csontváry mintegy felismeri ezt a veszélyt, s elkezd együtt működni ezzel a tartalommal. Így ennek az ütéssorozatnak az egyes ütései infinitezimálisan kicsivé – s így veszélytelenné – válnak, ugyanakkor a periodikus ütések sorozatából egy folyamatos őrlés lesz. Ez a mag-őrlés Csontváry munkája a belső tartalommal, amely során a megnyilvánulni akaró tartalmat olyan formába önti, hogy azt bele tudja illeszteni az életébe.

A ‘Wertmüller‘, az ‘értékmolnár‘ munkája ez – amely szívós kitartást igényel, s végül majd a ‘búzatermő kalács‘-hoz vezeti el festőt.

Az életműhöz.

[1] – MEZEI OTTÓ: ADATOK CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR ÉLMÉNYVILÁGÁHOZ. (AZ 1879-ES SZEGEDI ÁRVÍZ ÉS A HALÁLÉLMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSE.) – Magyar Pszichológiai Szemle – [vissza]

[2] – uo.

[3] – https://slovnik.aktuality.sk/pravopis/?q=nabi%C5%A5 alapján:

nabiť -je -jú dok.1. zbiť (význ. 3), ubiť, vybiť: n. dieťa;pren. expr. poraziť, premôcť: n. súpera2. údermi navliecť, naraziť: n. obruč na sud3. povbíjať, natĺcť: n. klince (-ov) do steny4. expr. natlačiť, napchať: n. kufor, n-tá električka, peňaženka5. naplniť nábojom: n. pušku, n-tý revolver6. vsunúť (náboj ap.): n. strelu do hlavne;
slang. n. film založiť do aparátu7. dať elektr. náboj: n. akumulátor● n. niekomu niečo do → hlavy;
expr. bitkom n-tý preplnený;

// nabiť sa1. natlačiť sa, vbiť sa: do jamiek sa n-lo skálie2. získať, dostať elektr. náboj: akumulátor sa n-l

A chat.openai.com gépi fordítása:

A „nabiť” szó több különböző jelentéssel rendelkezik a szlovák nyelven. Itt vannak a magyar fordítások a különböző jelentésekre:

1. Zbiť (význam 3), ubiť, vybiť: Megverni, legyőzni, leverni: Például: „Nabiť egy gyereket” – Egy gyereket leverni.
2. Údermi navliecť, naraziť: Lökéssel felhúzni, nekivágni: Például: „Nabiť egy obručot a hordóra” – Egy gyűrűt felfelé lökni a hordón.
3. Povbíjať, natĺcť: Szögezni, befogni: Például: „Nabiť szögeket a falba” – Szögeket beverni a falba.
4. Expr. Natlačiť, napchať: Betömni, megtölteni: Például: „Nabiť egy táskát, egy villamoskocsit, egy pénztárcát” – Betömni egy táskát, egy villamoskocsit, egy pénztárcát.
5. Naplniť nábojom: Feltölteni lőszerrel: Például: „Nabiť egy fegyvert, egy revolvert” – Feltölteni egy fegyvert, egy revolvert.
6. Vsunúť (náboj ap.): Behelyezni (lőszert stb.): Például: „Nabiť egy lövedéket a csőbe” – Behelyezni egy lövedéket a csőbe.
7. Dať elektr. náboj: Tölteni elektromos töltéssel: Például: „Nabiť egy akkumulátort” – Elektromos töltéssel feltölteni egy akkumulátort.

„Nabiť sa” jelentése:

1. Natlačiť sa, vbiť sa: Bepréselődni, befogni magát: Például: „Nabiť sa egy sziklafelületbe” – Bepréselődni egy sziklafelületbe.
2. Získať, dostať elektr. náboj: Elektromos töltést szerezni: Például: „Az akkumulátor nabil sa” – Az akkumulátor elektromos töltést kapott.