Kalács és kalász
A nagy szegedi árvíznél végzett mentési munkája leírásánál került elő a következő sor: ‘Eszembe jutott az Alföld híres búzatermő kalácsa‘. Itt egyértelmű a képzavar. Egy kalács nem búzatermő.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….quamdiuetiam bejegyzései
Trauma és neofrázia Csontváry önéletírásában – 5. rész – Hírnév és hiány
A híres Wertmüller
Az előző poszt írása során a latinóra bloggere valahogy úgy érezte, hogy valami nem stimmel a ‘híres Wertmüller‘ kifejezéssel. Olyan érzése volt, mintha Csontváry szóhasználatában a ‘híres‘ szó mögött valamilyen irónia bújna meg. S ekkor megnézte, hogy Csontváry szövegében hol fordul elő még a ‘híres‘ szó, s azt vette észre, hogy mindig ‘valaminek a hiánya’, a ‘valamit nélkülözés’, a ‘valaminek az elvesztése’ tartalmak állnak mellette. Nézzük az előfordulásokat!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Trauma és neofrázia Csontváry önéletírásában – 4. rész – Nevemben végzetem?
‘… s én azt kérdezem,
mi a nevem és a fegyvernemem?’
Cseh Tamás
A festő apjának a neve posztupiczi Kostka László, s Csontváryt Kostka Mihály Tivadar néven anyakönyvezték. Ugyanakkor a festő a családnevét már Kosztka alakban írta, s a Mihály utónevet elhagyta, majd Csontosy Tivadar, képeit pedig 1900-tól Csontváry Kosztka Tivadar néven jegyezte. A koszt (oroszul: koszty) a legtöbb szláv nyelvben ‘csontot’, a kosztka (oroszul: kosztocska) ‘csontocskát, kicsiny magot, magocskát’ jelent (forrás: Kozák Péter).
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Trauma és neofrázia Csontváry önéletírásában – 3. rész – Küzdelmeim
Trauma és neofrázia Csontváry önéletírásában – 2. rész – Ki szeret engem?
Trauma és neofrázia – a hangsoreloszlások egy számítógépes vizsgálata Csontváry Kosztka Tivadar Önéletrajz c. művében
Neofrázia (neologizmus) – újszerű szóalkotás, aminek eredetileg csak az alkotója számára van jelentése. Gyakori haszálata a skizofrénia egyik tünete is lehet.
ABSZTRAKT: A blogger egy számítógépes programmal vizsgálta meg Csontváry Önéletrajz c. írásában a ‘napút‘ kifejezés (neofrázia) első előfordulásának pár szavas környezetét, s abban a hangsoreloszlások mintázatát. Ezt követően a program végig fésülte a szöveget, s kiszűrte azokat a helyeket, ahol a hangsoreloszlásokban ugyanez a mintázat a legerőteljesebben tűnt fel. Ezzel a szöveg 6 %-át kaptuk vissza, s meglepő módon ezekben a töredékekben azoknak a traumáknak a leírását olvashatjuk, amelyek meghatározták Csontváry pályáját és életművét, s kiolvashatjuk belőlük a festő – jungi értelemben vett -individualizációs folyamatának az egyes állomásait.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Neofráziák detektálása egy hangsoreloszlások mintázatát vizsgáló rekurzív módszer segítségével Orbán Viktor beszédeiben
Egy számítógépes programot mutatunk be, ami képes kiszűrni a hangsoreloszlások mintázata alapján OV beszédeiből a teljes szövegnek – töredékek formájában – azt a nagyjából 5 %-át, amelyben a beszédben felbukkanó neofráziák találhatóak. A program által használt algoritmus egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a neofráziákat használó személy beszédében a neofráziák környékén megváltozik a hangsoreloszlás, s ez a változás már egy egyszerű hangzóstatisztikát figyelő algoritmussal kimutaható.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Novák Antal ‘titkos jegyei’ Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényében
A ‘titkos jegyek’
Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényében a főszereplő Novák Antal, aki matematikát és fizikát tanít a gimnáziumában, a tanulók feleleteire adott érdemjegyeket egy saját használatú titkos kóddal jegyzi be a tanári zsebkönyvébe. Ez a kód viszonylag egyszerű, s a regényben két helyen történik rá utalás:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….„Novák Antal titkos jegyeket írt – mindig csak vonalakat, melyek egyenesnek látszottak, de kettest, hármast, négyest jelentettek aszerint, hogy a négyszög melyik sarkába helyezte el”
„Novák titkos jegyekkel ír. Mindig egy vonalat. Fönn a vonal a négyzet jobbszélén egyes, a balszélén kettes, lenn jobbról hármas, balról négyes”
Standard gyertyák Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regénye univerzumában
„Too much wine and too much song
Wonder how I got along”
Terry Jacks – Seasons in the Sun
A standard gyertyák fogalma a csillagászatban
A csillagászatban standard gyertyának nevezik a szupernóva robbanásokat, mivel a fényerejük mindig ugyanakkora, így bárhol is következik be a robbanásuk az univerzumban, a látszólagos fényerejükből ki lehet számolni a távolságukat, abból pedig – összevetve azt a fényük spektroszkópos elemzésével – következtetni lehet az univerzum szerkezetére. S ezeknek a standard gyertyáknak a megfigyelésével jutottak a kozmológusok arra a felismerésre, hogy az univerzum gyorsulva tágul.
Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényének a szövegében egy ilyen standard gyertya a ‘bélyeg’ szótő, ugyanis valahányszor feltűnik, ott a regényben olyan összefüggésekre derül fény, amelyek mintegy leírják az Aranysárkány ‘univerzumának a szerkezetét’ – ami egyben a szerzője személyiségének a lenyomata is a regényben.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….A ‘bélyeg’ morféma előfordulásaihoz kapcsolódó fogalmak Kosztolányi Dezső szövegeiben
‘és elsiklik minden illúzió, minden hazugság és bolondság’
Kosztolányi Dezső – a Magyar Elektronikus Könyvtárban online elérhető műveiből álló ‘elektronikus’ – szövegkorpuszában a ‘bélyeg’ morféma több mint 70-szer fordul elő, s ha megvizsgáljuk az előfordulások közvetlen szövegkörnyezetét, akkor minden egyes esetben találunk egy-egy szót, amelyek jelentése az alábbi fogalomkörök egyikébe esik:
- halál, pusztulás, háború, vér, gyilkosság, öngyilkosság, fizikai bántalmazás fogalomköre
- az érdeklődés vagy annak hiányával kapcsolatos fogalmak, ill. azok fokozatai (közöny, érdeklődés, intenzív érdeklődés, szenvedély, gúny, harag, gyűlölet, bosszú)
- nemzetek valamilyen ‘dolgainak’ a felsorolása (népnév, pénznem, nyelv)
- gyerekkor
