A wrapper function (Node.js – 1.)

A kódbazis.hu (Bolgár Máté) Node.js tutorial alapján.

A Node.js egy futtató környezet, ami lehetőséget nyújt JavaScriptben írt programok futtatására. JavaScriptet leginkább kliens oldalon szoktak használni a böngészőn keresztül. A Google Chrome böngésző JavaScriptet futtató motorja a V8 engine, aminek a fejlesztése 2006-ban kezdődött. Neve játékos utalás a V8 benzinmotorok teljesítményére (a V8 motorokban 8 henger van két sorban elhelyezve, melyek ‘V’ betűt formázó szöget zárnak be). A Node.js is ezt a motort használja némi módosítással, továbbá beépített könyvtárakat tartalmaz. Alapvetően webszerverek készítésére hozták létre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rxjs – Observable

Mi ez?

Az Observable tkp. olyan mint a Promise, de nem része a JavaScript szabványnak. Az Observable szó azt jelenti, hogy ‘megfigyelhető‘, azaz egy olyan objektum, amelyik folyamatosan változik és meg lehet figyelni, és az alkalmazás különböző pontjain különböző megfigyelők iratkozhatnak fel rá.

  • lehet több megfigyelő
  • az esemény bekövetkeztéről mindenki könnyen értesülhet
  • az eseményeket mint adatfolyamot kezeljük
  • lehet manipulálni (pl. filter, map)
  • mellékhatásokat tudunk vele kiváltani (pl. kiiratjuk az értéket a konzolra)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A lebegőpontos számábrázolás – avagy: amikor a fal adja a másikat

Az alapok

Az alapokat nem írom le. Rengeteg helyen elmagyarázzák. Jómagam pl. innen értettem meg – bevallom, nagyon nehezen ment, mert kicsit idegen a mindennapok világától a lebegőpontos számábrázolás szemlélete, s ha szükség van rá, bármikor belezavarodok magam is: https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/31/ch05s05.html

A lényeg az, hogy a JavaScript a 64 bit hosszúságú, ún. dupla pontosságú lebegőpontos számábrázolást (double precision floating point format) használja, ahol a felosztás: 1 bit előjel – 11 bit kitevő – 53 bit mantissza. Viszont 1 + 11 + 53 = 65, ami 1-gyel több, mint 64. A mantissza ui. mindig egy 1-es rejtett bittel kezdődik, amit nem írunk ki. A kitevők ábrázolása viszont csak 1024-ig lehetséges (210) a feszített előjeles ábrázolás miatt.

write(), writeln() – egy kis JavaScript történelem

Egy vizsgateszt kitöltése során találkoztam a JavaScript document.write() utasítással – viszont erről az utasításról még az életben nem hallottam, bár már megszoktam, hogy a vizsgatesztben gyakran olyasmi szerepel, amiről egy szó sem esett az (állami) tanfolyamon, de még a leckék után felsorolt dokumentációkban sem. Úgyhogy utána néztem, s elég érdekes dolgok derültek ki.

Egy ma már alig használt metódus

Napjainkban már a böngészőben megjelenő oldalt leképező DOM fa manipulálása a .js fájlban történik, ill. az utasítás tesztelhető a konzolon. Ha ide írom be a document.write(„Hello, world!”) parancsot, akkor a böngészőből eltűnik az eredeti dokumentum, s csak annyi jelenik meg egy üres oldalon, hogy: Hello, word! – Szemben az .innerHTML metódussal, ami documentumon belül változtatja meg egy element – böngészőben megjelenő – tartalmát, s nem tünteti el az eredeti oldalt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Docker

oktatóvideó: sanfranciscoboljottem.com – Docker ismeretek; Kódbázis: Docker

Telepítés: docker.com/product/docker-desktop; egy program, amit írtunk, adott operációs rendszeren, adott futtatókörnyezetben lett megírva. Ha egy másik gépen akarjuk futtatni, akkor ugyanezt a szoftveres környezetet kell létrehozni azon a gépen. A docker egy elszeparált környezetben (ez a konténer) létrehozza a programot futtató környezetet és elraktározza a programot, majd felteszi ezt egy felhőbe. Ezt a konténert onnan letölthetem más gépre, s ott – a szoftveres környezet nélkül is – futtathatom a programot a konténerből.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….