Üzenet a síron túlról – hogyan halt meg József Attila (egy számítógépes bigramelemzés tükrében)

– I. –

A szövegelemzéshez használt program József Attila két – közvetlenül a halála előtt írt – prózai szövegét vizsgálja. Az egyik a Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írása, a másik pedig a Curriculum vitae önéletrajza – amivel kapcsolatban igencsak úgy tűnik, hogy azt a költő élete lezárásaként írta meg, s amiben mintegy áttekinti az életét – s egy számítógépes vizsgálatból az is kiderül, hogy József Attila – anélkül, hogy tudott volna róla – abba is betekintést enged, hogy miért és hogyan döntött tudattalanul úgy, hogy egy kvázi szándékolatlan baleset által megvalósított öngyilkosságot követ el.

Az elemzés során felhasznált koncepció a következő: az író néha – talán valamilyen kényszernek engedve – az írása elején kimond egy kulcsszót, amely kulcsszó mögött fájdalmas tartalom húzódik meg. A szöveg szerzője természetesen kerüli ennek a fájdalomnak a megélését, ezért a továbbiakban nem csak ezt a bizonyos kulcsszót kerüli el, hanem azokat a szavakat is, amelyekben ennek a kulcsszónak a bigrammái – betűkettősei – fordulnak el.

Pl. ha fájdalmas emléket kelt az ‘Öcsöd‘ szó, akkor hiába mondom ki, továbbra is kerülni fogom pl. az ‘ÖC’ betűkapcsolatokat, s úgy próbálok minél távolabb kerülni az ‘Öcsöd‘ szó mögött húzódó nem tudatos komplexustól, hogy még az adott szó bigrammáinak se megyek a közelébe. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az, amit fájdalmas emléknek mondunk, az tudatos, míg az egykor az általa előidézett komplexus viszont nem tudatos, hanem tudattalan.

S ez a példa máris remek lehetőséget ad arra, hogy tisztázzunk egy módszertani megkülönböztetést. Az ‘ÖC’ betűkapcsolat kerülése egyben azt is jelenti, hogy nem csak az ‘öc‘, hanem az ‘öcs‘ hangkapcsolatokat is kerüljük, holott ez a két hangkapcsolat két különböző dolog. Ez azonban csak az élőbeszédben alkotott szövegek esetén jelenthet módszertani problémát, míg mi egy írás folyamatával létrejött – írott és nem hangzó – szöveget vizsgálunk, ahol a szöveg úgy jön létre, hogy az alkotója egymás után írja le az egye karaktereket, s így az ‘ÖC’ betűkettős elkerülése egyben az ‘öcs‘ hangkapcsolat elkerülését is jelenti, ami persze fordítva is igaz.

Azonban felvetődik egy másik probléma is. Az, hogy egy bigramma mennyire ritka, azt egyrészt kiolvashatjuk abból, hogy más bigrammákhoz képest milyen gyakorisággal fordul elő a vizsgált szövegben. Azonban ez torzuláshou vezethet, ui. vannak gyakori és kevésbé gyakori bigrammák, tehát pl. az ‘ÖC’ bigramma esetében nem csak azt kell vizsgálni, hogy ez a bigramma más bigrammákhoz képest milyen gyakori a vizsgált szövegben, hanem hogy viszonyul ugyanezen ‘ÖC’ bigramma előfordulási gyakoriságához más szövegekben.

Vizsgálhatnánk ezt – egy későbbi dolgozatban ezt majd meg is tesszük – József Attila összes prózai munkája bigrammelőfordulás-gyakorisági tükrében, most azonban a ‘standard szövegnek‘ egy 58 362 szót tartalmazó szószedetet használunk, s a táblázatokban színes háttér kiemelésével jelezzük, ha jelentős az eltérés a József Attila szöveg és a szótár bigrammelőfordulás-gyakoriságai között az adott bigrammát illetően.

Érdekességként jegyezzük meg – s egyben ezzel bemutatjuk a táblázat használatát -, hogy az ‘ÖCSÖD’ szóban az ‘ÖC’ bigramma előfordulása: szöveg / szószedet = 0.18 % / 0.108 %. Az ‘ÖCSÖD’ szó csak kétszer fordul elő az 1 109 szót tartalmazó József Attila szövegben, így a bigramma előfordulása százalékban pontosan hatszorosa a standard – szószedetet alapul véve – előfordulásnak.

Ugyanakkor az ebben a szóban szereplő ‘SÖ’ bigramma előfordulási aránya: szöveg / szószedet = 0.18 % / 0.54 %. Azaz itt látható, hogy a vizsgált bigramma pont háromszor többször fordul elő a standard szövegben.

– II. –

Most pedig nézzük a bigramm ritkasági táblázatokat! A következő táblázat a 8 108 karaktert tartalmazó Curriculum vitae legritkább bigrammáit mutatja meg, s azok előfordulását.

bigramma a tartalmazó szó a tartalmazó mondattöredék indexe előfordulása a szavas 1 109 szövegben ez ennyi % előfordulása az 58 362 szavas szótárban ez ennyi % előfordulás a64 149 szavas 1937 évi József Attila próza korpuszban ez ennyi %
ÖC Öcsödre Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz 595 2 0.18 % 63 0.108 4 0.0062 %
ÖC Öcsödön Öcsödön nevelőszüleim Pistának hivtak ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
Öcsödre Országos Gyermekvédő Liga Öcdre adott nevelőszülőkhöz 597 2 0.18 % 318 0.54 % 208 0.32 %
nevelőszüleim Öcdön nevelőszüleim Pistának hivtak ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
szülői én szülői fegyelet nélkül 927 2 0.18 % 106 0.18 % 73 0.11 %
lvizsgálja de magában fölülvizsgálja ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
JA meghallgatja aki meghallgatja mások véleményét 937 2 0.18 % 281 0.48 % 951 1.48 % [a ‘ja’ rag is, így nem szerepel ugyanolyan mértékben a szószedetben]
JA fölülvizsgálja de magában fölülvizsgálja ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
YR királyról a hun királyról szóló mesék 1031 4 0.36 % 76 0.13 % 65 0.1 %
YR királyról történeteket találtam Attila királyról ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
YR egyre kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.

A következő táblázat a Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írás legritkább bigrammáit mutatja meg, s azok előfordulását.

bigramma a tartalmazó szó a tartalmazó mondattöredék indexe előfordulása a szavas 1 109 szövegben ez ennyi % előfordulása az 58 362 szavas szótárban ez ennyi % előfordulás a64 149 szavas 1937 évi József Attila próza korpuszban ez ennyi %
megsntetését az irodalmi nyelv és a köznyelv közötti különbség megszüntetését 219 2 0.18 % 294 0.5 % 343 0.53 %
tessk a népet uralkodóvá tesszük az irodalomban ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
LS elsősorban Horváth János irja, hogy az elsősorban 327 2 0.18 % 470 0.8 316 0.49 %
LS elsősorban Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik s elsősorban ezért ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
ŐS elsorban Horváth János irja, hogy az elsősorban 329 2 0.18 % 539 0.92 % 219 0.32 %>0.34 %
ŐS elsorban Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik s elsősorban ezért ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
RJ írja Horváth János irja, hogy az elsősorban 385 2 0.18 216 0.37 193 0.32 %>0.3 %
RJ írjon hogy a népért irjon az iró ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
ÁU programjául mert programjául azt vallja 481 2 0.18 % 5 0.0085 30 0.046
ÁU programjául a Petőfi korabeli népies politikai szemléletet vallja alapjául ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
ŐF Petőfi A Petőfi–Arany-féle népiesség fogalmáról Horváth János irja 486 5 0.45 % 95 0.16 % 33 0.05 %
ŐF Petőfi Petőfi maga azért ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
ŐF Petőfi a népiesség Petőfi-féle értelmezésére támaszkodik ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
ŐF Petőfi nem, mert a Petőfi korabeli ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.
ŐF Petőfi Petőfiék népies irodalmi és politikai mozgalma ua. ua. ua. ua. ua. ua. ua.

– III. –

A fenti táblázatok alapján a Curriculum vitae önéletrajzból az alábbi következtetéseket tudjuk levonni.

  • LÜ bigramma kétszer fordul elő: “szülői felügyelet nélkül”; “felülvizsgálja” – József Attila számára az Öcsödi tartózkodás, s az, hogy az anyja de facto magára hagyta őt, elsősorban a szülői felügyelet, a kontroll hiányának a megélését jelenti.
  • Amikor József Attila rátalált a hun király, Attila történeteire, az megerősítette őt abban, hogy neki joga van Attilaként – saját magaként -, nem pedig Pistaként létezni.
  • Mindezt úgy éli meg, miszerint ‘végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.
  • Halála előtt József Attila a Szep Szó felelős szerkesztője. A szerkesztő – a bigrammák révén felbukkanó szavakkal kifejezve – tulajdonképpen a szülői felügyeletet gyakorolja, amikor ‘meghallgatja mások véleményét’, de ugyanakkor ‘magában fölülvizsgálja’ azt.
  • Azaz a lét számára azonos a felügyelettel, a kontrollal.
  • Így József Attila a szerkesztői munkájával tulajdonképpen a gyerekkorában hiányzó szülői fegyelmet kompenzálta, amikor azt a fegyelmező funkciót szerkesztőként mások felett állva gyakorolta.
  • Egyes vélemények szerint József Attila nem öngyilkosságot követett el, hanem balesetet szenvedett el a saját gondatlansága miatt: “Garamvölgyi Hogyan halt meg József Attila című könyve szerint a költő nem akarta megvárni, amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt.” (forrás)
  • Így votaképpen a ‘közlekedés fegyelmének’ elutasítása egyben az élet elutasítását is jelentheti, hiszen József Attila így tkp. a közlekedési fegyelem szabályainak a megszegése miatt halt meg.

Mindezt kiegészíti mindaz, amire József Attila Van-e szociológiai indokoltsága az uj népies iránynak c. írásából következtethetünk. Ez az egyik utolsó írása tkp. egy búcsúlevélnek is tekinthető, amelyben a későbbi balatonszárszói történést indokolja meg, ahogyan az írás címe is ‘Van-e indokoltsága’ kifejezéssel kezdődik.

S az indoklásból kiderül, hogy a halálát okozó balesett voltaképpen egy tudattalanul meghozott döntés következménye volt, azaz a halála tudattalan tévcselekvéssel elkövetett öngyilkosság volt.

  • Rakjuk egymás mellé a bigrammák előfordulásának ritkaságai által kiemelt szavakat: megszüntetését, tesszük, elsősorban, írja, írjon, programjául, Petőfi.
  • Képezzünk ezekből a szavakból egy mondatot: ‘[A valami] megszüntetését tesszük programunkká, [ahogyan] Petőfi írja’
  • A saját léte lenne az a valami?
  • Mi is volt Petőfi programja? Ahogyan ő írta le: “Ott essem el én, / A harc mezején,
  • József Attila szerintünk valóban ‘elesett’, amikor átmászott a vagonok között, s így került a kerekek alá.
  • Kicsit részletezve pedig így néz ki ez a program: “S ha ajkam örömteli végszava zendül, / Hadd nyelje el azt az acéli (!) zörej, / A trombita [mozdony] hangja, az ágyú [kerék]dörej, S holttestemen át / Fújó [vas]paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat …
  • És így is lett.

– IV. –

Megjegyzések:

Az ‘ÖCSÖD’ szóban szereplő ‘ÖC’ bigramma még 11 szóban szerepel József Attila összes versei között. Ezek a következőek:

év cím kifejezés versrészlet kulcsszó
1922 Munkáshalál fröccsent “A gép elkapta. Messze fröccsent vére, / Fehéren hullott földre a feje. balsest, vér, halál
1923 Tanítások öccsei “Most a jövendő férfiakról szólok. / …/Az Isten szerető öccsei ők. a jövő
1926 Beteg vagyok köcsögöt “Beteg vagyok, 3 napja nem láttam senkit, / a szomszédasszony tejes köcsögöt állított asztalomra, / Nem halhatok meg, nem szabad, míg meg nem találtam a tisztaságot” betegség, meghalás
1926 Engem temetnek szöcske “Lombok zizegnek, szöcske ugrik” halál, temetés
1927 Bevezető öccse “Lidi nénémnek öccse itt, / … /kinek verséért a halál / öles kondérban főz babot – megszemélyesített halál
1931 Beszél a tej köcsögök Ájtatosak a teli köcsögök. Jóllakottság egy elképzelt jövőben
1931 Szocialisták köcsögébe “a tejjel, amely megsavanyodott, amíg a munkás / köcsögébe belecsobbant munkások nyomora, éhség, evés
1931 Munkások fröccsel “s két deci fröccsel becsüljük magunk’” ivás
1936 Ha a hold süt köcsögök Zsirok és köcsögök teje közt kotorász, éhség, evés
1937 Hazám fröccsre “levesre telik és kenyérre, / s fröccsre, hogy csináljon ricsajt. evés, ivás
1937 A pap mosolyog szöcske “lombok zizegnek, szöcske ugrik” a saját temetése
1937 Glas möchte (szeretnék) “Ich möchte dir, ich möchte nur so leuchten,” magány, egyedüllét
1937 Reggeli ájtatosság öcsém “Címed öcsém hogy engem meglepett / … ó de Vác / Dutyijja őrzze testedet … “ börtön, bezártság

Az ‘ ÖC’ bigramma tehát látszólag rendkívül alacsony számban fordul elő a költő összes költeményeiben. Összesen 11 szóban szerepel, míg az összes költemények szavainak a száma 73 841, így az ‘ÖC’ elkőfordulása: 0.014 %. Ha összehasonlítjuk ezt az előfordulást a kortárs Dzsida Jenő összes költeményeivel, láthatjuk, hogy ott a 125 139 szavas korpuszban az ‘ÖC’ bigramma 18-szor fordul elő, ami ugyanúgy 0.014 %-os előfordulás, mint József Attilánál.

Azaz nem beszélhetünk arról, hogy József Attila direkt kerüli az ‘ÖC’ betűkettőst, hanem egyszerűen ennek a betűkettősnek ennyi az átlagos előfordulása a magyar nyelvben. Azonban még mindig mondhatjuk azt, hogy a költő a ritkán előfordulő bigramm mögé rejti el (?) a fájó tartalmat, hogy így – a nyelv statisztikai szabályai szerint – minél kevesebbet kelljen találkozni velük. Az ugyanis mindenesetre meggyőző, hogy hogyan oszlanak el ezen bigrammhoz rendelt tartalmak:

  • halálos baleset: 1X
  • betegség, meghalás: 1X
  • saját temetése: 2X
  • halál: 1X
  • evés, ivás – éhség, rossz körülmények: 4X
  • evés, ivás, elképzelt bőség: 1X
  • magány, börtön: 2X
  • egyéb: 1X

Az ellentmondást tehát – miszerint a ritka bigrammokat József Attila valójában nem kerüli, hanem egyszerűen azok a nyelvünk fonetikájának statisztikai szabályai miatt fordulnak elő olyan ritkán -, azzal tudjuk feloldani, hogy valójában a költő a fájó tartalomhoz egy alacsony előfordulású gigrammát rendel hozzá, hogy így a lehető legkevesebbszer találkozzon a mögötte rejtőző kínzó – vagy kínos – tartalommal.

Ez viszont felvet egy elméleti kérdést a pszichoanalitikus szemlélet számára. Az elmélet szerint a tudattalan komplexusok bizonyos hívószavak mögött rejtőznek. (Ezen alapul pl. C. G. Jung szótesztje.) A kérdés pedig a következő: a komplexus maga választja ki a hívószavát vagy pedig a hívószó kijelölésében van szerepe a komplexust hordozó személynek is?

Amikor létrejön a komplexum és a hozzá tartozó fedőszó között a kötés, akkor a személy esetleg választhat adott kifejezések között. Pl. lehetséges lett volna, hogy az ‘Öcsödre’ szó semleges marad, s helyette a ‘falun’ kifejezéshez kötődik a komplexus a költőnél.

Még egy érdekes kérdés: Nyelvünkben a szavak hanglakja és jelentése között – eltekintve a hangulatfestő szavaktól – nincsen kapcsolat. Lehetséges lenne, hogy egyes személyek nyelhasználatában – a bigrammák által fedett komplexusok miatt – az egyes szótagokhoz esetleg konkrét tartalom van rendelve, s így felállíthatunk egy szótag szótárat, ami az egyén nyelvhasználatára jellemző? Pl József Attila esetében ennek a szótag szótárnak egy szócikke így nézne ki:

  • CÖ [ritka] 1. baleset, 2. halál, 3. temetés, 4. éhség, 5. jóllakottság, 6. magány, 7.az ideális jövő

Megjegyzés: a tranzakcióanalitikus iskola ezt a szócikket úgy értelmezné, mint egy kész életforgatókönyv, amelyet a tulajdonosa dolgozott ki, majd az életében végre fog hajtani, s a szószedetben felsorolt jelentések mentén éli le az életét, ahol természetesen az ideális jövő így néz ki : magány, éhezés, evés, baleset, halál, temetés

További kérdés: Ha létezik közösségi (pl. nemzeti) kollektív tudattalan, akkor abban vajon megtalálhatóak-e a közösséget ért egykori, ősi – mára már feledésbe merült – traumák? Vajon ezekhez a kollektív tudattalanban lévő komplexusokhoz hasonlóan tapadnak bigrammák, ami pedig azt jelentené, hogy azon bigrammák ‘jelentése’ a közösségen belül minden ember számára ugyanaz?

A nevelőszülők / gyámok kinevezését kettős kötés köti össze

Figyelemre méltó az ‘ÖD’ és a ‘DR’ bigrammák előfordulása. Az ‘ÖD’ háromszor, a ‘DR’ pedig kétszer fordul elő, de egyszer feltűnik a ‘doktor’ szó alakjában, hiszen a ‘dr’ ennek a rövidítése. Megfigyelhetjük, hogy a három előfordulás egyfajta ciklust alkot, s meglepő egyezés, hogy mindhárom szövegrészletben a következő dolgok szerepelnek egymás mellett:

  • egy autoritás, József Attila sorsát alakító felsőbb hatalom: Országos gyermekvédő Liga; az árvaszék; gyámom.
  • egy helyváltoztatás: Öcsödre adott; vontatógőzösein szolgáltam; Nyergesújfalura küldtek.
  • egy időtartam megjelölése: hét éves koromig; egy tavaszon és nyáron át; két hetet

A szövegek a következőek:

  • “az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hét éves koromig”
  • “Gyámommá az árvaszék sógoromat, a most elhunyt Makai Ödön doktort nevezte ki. Egy tavaszon és nyáron át az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein szolgáltam.”
  • “Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr. Nyergesújfalura küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz. Itt csak két hetet töltöttem,”

Meglepő továbbá, hogy a “ÖDR” trigramma, tehát amikor a ‘ÖD’ és a ‘DR’ bigrammák egymás mellé kerülnek, József Attila összes verseiben összesen 12-szer fordul elő, s ezek közül 5 (8) alkalommal szerepel a trigramma közelébem egy felsőbb autoritás megnevezése. Ezek a következőek:

Cím Szövegrészlet Megjegyzés
A gyermekszemű élet-tavon “Egy vén öreg a parton gödröt ás: / … / S elém bukkant a vízi-óriás.”
Lovas a temetőben “S belovagol búsan-frissen / Az álmok kapitánya. / … / Lova már nyihog, gödröt kapar, ”
“Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre, / Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre. / Titokzatos messzeségben istent keres” a versben a ‘szemgödre’ még további háromszor fordul elő
Éjjel “Sötét királylány jő szobámba. / … / Nem érzi, gödre mily goromba. “
Rokkantak “Amaz emberebb gödrök vámján, / … / Dadogó Krisztusok
Isten “Hogy küszöbödre ülhessek, Uram.”
Dörmögő “míg fürtödre a giz-gaz rátapad” nincs autoritás említése
Tiszazug “s ha ő etet, a malacok habos vödröstül fellökik”. nincs autoritás említése
Mint a mezőn “árkot betölt és gödröt ás” nincs autoritás említése

– V. –

A fenti egyezéseknél 9-szer fordul elő a ‘gödör’ szó, s 5 (8)-szor kapcsolódik hozzá egy autoritás megjelenítése. Ennek értelmezéséhez szükségünk lenne a költő asszociációira – de ennek híján mi is megpróbálhatunk asszociálni. Gondolatmenetünk a következő:

  • Amikor Öcsödön a nevelőszülei kijelentették, hogy Attila név nem létezik, akkor a költő úgy élte meg, hogy az ő létezését vonják kétségbe.
  • Amikor a költő olvasott Attila, a hun király történeteiről, úgy érezte, mégis csak joga van a létezéshez.
  • Attila, a hun király történetének a legismertebb része a temetése.
  • A költő vélhetően tudattalanul azonosult a hun király személyével, hiszen Attila, a hun volt az ő létének a ‘forrása’.
  • Így vélhetjük azt is, hogy a gödör és autoritás egyidejű említése tudattalanul a király sírját jelenti.
  • A költő úgy élhette meg, hogy akkor nyeri el legnagyobb mértékben a saját létét, ha mindenben azonosul a hun királlyal.
  • Így paradox módon az azonosulás akkor lesz teljes, ma megtörténik az ő temetése is.
  • Az tudattalan azonosulásnak ez a paradox jellege vezetett végül a költő tudattalan öngyilkossággal végrehajtott halálához, hogy így nyerje el végleg a lét teljességét – s ez okozta a költő – görög sorstragédiákat idéző – halálát.

– VI. –

Az elemzéshez használt program itt található. A program egy terjedelmesebb szoftver része. Ha átnézi az elejétől, más érdekes dolgokat is találhat.

FIGYELEM: A PROGRAM JELENLEG TELEFONON NEM MŰKÖDIK !!!

A történelem első bináris karakterkódolása: Roger Bacon titkosírása

A számítógépeken jelenleg használatos karakterkódolás – az Unicode – 32 biten tárol el minden egyes karaktert, emojit, piktogrammot. Szóval bármi, ami egy képernyőn egy szövegben megjelenhet, az 32 db ‘0’ és ‘1’ számjegy egymásutánja a számítógép adatfolyamában. Például az ‘Ű’ betű bináris kódja ebben a rendszerben a 00000000 00000000 00000001 01110000, míg a 😎 – hivatalos nevén: ‘Smiling Face with Sunglasses Emoji’ – kódja pedig a 00000000 00000001 11110110 00001110.

Ez a kódolás történetileg az Első Nemzetközi Távíróábécére (International Telegraph Alphabet No. 1 – ITA-1) megy vissza, amit Baudot kódnak is neveznek, mivel Emile Baudot dolgozta ki az általa 1870-ben kifejlesztett távíró használatához.

A Baudot kód 5 biten tárolja a karaktereket, azaz minden egyes karaktert 5 db nulla és egyes sorozatával ír le, s így 25 = 32 karaktert képes megjeleníteni, ami éppen elég volt a 26 betűs angol ábécé megjelenítéséhez, s még marad 5 lehetőség a speciális karakterek számára (a ‘00000’ karaktersort ugyanis nem használja).

A Baudot féle távíró billentyűzete öt zongora típusú billentyűből állt, ahol kettőt a bal kéz két ujjával, hármat pedig a jobb kéz három ujjával lehetett lenyomni.

Ehhez alkalmazkodott a karakterek kódtáblájának az ábrázolása is, amit persze a kezelőnek fejből kellett tudnia, s olyan gyakorlatra volt szüksége a munkájához, hogy el tudja érni a 3 betű / másodperc sebességet.

A kódtáblán két karakteroszlopot látunk, ami azt jelenti, hogy a távíró nem csak a betűket volt képes megjeleníteni, de a számokat és más speciális karaktereket is, ui. Baudot alkalmazott egy ‘letter shift‘ és egy ‘figure shift‘ billentyűkombinációt is, s így ugyanaz az öt bites kód egyszerre jelölhetett betűt vagy pedig számot, ill. speciális karaktert, attól függően, hogy előtte a ‘betűváltó‘ vagy a ‘számváltó‘ kódját ütötték be.

A billentyűzet kezelése persze eléggé nehézkes volt. Egyszerre kellett leütni az adott karakter billentyűit, s miközben a távíró leolvasta a lenyomott billenytűk sorozatát, addig lenyomva kellett tartani, majd pedig egy kattanás – az ún. ‘cadence signal‘ – után lehetett bevinni a következő karaktert. Így a szöveget egyfajta előre megszabott – a cadence signal által kísért kattogások ritmusában -, gyors ütemben kellett begépelni.

Baudot ezzel voltaképpen egy modern – egymással szinkronban működő órákon alapuló – időosztásos átvitelt dolgozott ki, aminek a működése a fenti ábrán látható. Erről bővebben magyarul itt olvashatarchivált.

Baudot karakterkódolása Carl Friedrich Gauss és Wilhelm Weber 1833-as göttingeni távírókísérletein alapult, azonban azzal a különbséggel, hogy Baudot minden karaktert azonos hosszúsággal, öt biten kódolt – szemben az ábrán látható Gauss-Weber kódolással (erről bővebben ittarchivált). S Baudot ezzel voltaképpen Roger Bacon titkosírásának az alapjait elevenítette fel.

Roger Bacon (1214 – 1292) középkori angol filozófus egy olyan titkosírást fejlesztett ki, amely az avatatlanok előtt elfedte, hogy maga a szöveg titkosírással van írva, s így voltaképpen nem is kriptográfia, hanem szteganográfia volt (erről bővebben itt olvashat – archivált).

Bacon módszere a következő volt: a szöveget, amit titkosítani akart, egy öt bites kódolással rejtjelezte, ahol minden karakter öt nulla vagy egyes sorozata volt – mondanánk ma -, a képen viszont ‘a’ és ‘b’ betűk sorozataként látjuk, aminek túl sok jelentősége nincs.

Bacon ugyanis úgy járt el, hogy vett egy teljesen semleges fedőszöveget – bármilyen szöveget -, de azt kétféle betűtípus segítségével nyomtatta ki a nyomdászával úgy, hogy a két betűtípus csak dőlésszögben tért el egymástól egy kicsit, azaz avatatlan szemlélő nem vette észre, hogy a betűk dőlésszöge kétféle lehet.

A szöveget pedig a nyomdász úgy szedte, hogy a titkosírás ‘0’ bitjének a nem dőlt betű, az ‘1’ bitjének pedig a dőlt betű felelt meg. Az pedig, aki kézhez vette a titkos üzenetet, nem törődött a fedőszöveggel, hanem csak az egymást követő betűk dőlésszögét vizsgálta, s így egy nullákból és egyesekből álló sorozathoz jutott, amely sorozat 5-5 bitenként egy-egy karaktert kódolt … (Bővebben ittarchivált.)

Példa Bacon titkosírására – a fedőszöveg Cicero egy epistulája. A szövegben a betűknek itt most nem a dőlésszöge, hanem a vastagsága változik.