A rossz fiúk Angliából jöttek – avagy Dracula címere (Horror of Dracula, 1958)

  • nem túl népszerű

Penelope Goodman, ókortörténész posztja hívja fel a figyelmet Dracula címerére és annak latin nyelvű feliratára a Horror of Dracula (1958) című filmben. A címer Dracula kastélyában a kandalló fölött, ill. egy levélpapír tetején látható:

Fidelis et mortem

    

Erről a latin mondatról egy amerikainak leginkább a New York-i rendőrség jelmondata, a ‘Fidelis ad mortem‘, azaz ‘Hűséges a halálig‘ juthat az eszébe. A szlogen azonban baljós és a halált idézi, s így érthető is, hogy nem túl népszerű, ahogyan a New York-i rendőrség oldalán a logók és jelvények között sem találjuk meg, s maga a honlap is csak kizárólag a rendőrség hősi halottaival kapcsolatban említi. De ugyanez a felirat látható a One Police Plaza épületében elhelyezett emlékművön is, amely a 2001 szeptember 11-i támadás rendőr áldozatai előtt tiszteleg.

2001 szeptember 11 rendőr áldozatainak az emlékműve – source

A szlogen forrása a Biblia. A Jelenések könyvének a bevezetőjében szerepel a szmirnai egyházhoz írt levélben a “Esto fidelis usque ad mortem, et dabo tibi coronam vitae.” mondat, ami azt jelenti, hogy ‘Légy hű egészen a halálig, s neked adom az élet koronáját‘.

A szöveg a korai egyházüldözésekről szól (Jel. 2,9-10):

„Tudom, hogy gyaláznak, akik zsidónak vallják magukat, noha nem azok, hanem a sátán zsinagógája. 10Ne félj a rád váró szenvedésektől! Az ördög néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. Megpróbáltatásotok tíz napig tart. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koszorúját. 11Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesen nem vesz erőt a második halál.”

A modern kommentár a szövegben a hűséget emeli ki, ugyanis Szmirna –  a saját korában a kikötőjéről ismert jelentős kereskedőváros – híres volt Róma iránti hűségéről, s a mondat legpontosabb fordítása az, hogy ‘legyél hűséges, még a halál árán is‘, s ekkor nem fog ártani a második halál, azaz a kárhozat, mert elnyered az örök élet koronáját. A filmben pedig egy vámpírról van szó, Draculáról, akinek a harapása után az áldozat szintén vámpírrá válik, s így a szlogen máris kapcsolódik annak eredeti – bibliai – jelentéséhez, hiszen a vámpírok örök életűek, ezért a harapás után az áldozatnak már nem árthat az az – immár második – halál, ami egyébként a halandók osztályrésze.

  • erotikával vegyíti

A film is vélhetően ezt a ‘fidelis usque ad mortem‘ (hűséges egészen a halálig) fordulatot használta fel, s lehetséges, hogy a szövegíró nem tudott latinul, s a saját anyanyelvének a szemléletét követte, amikor megalkotta a latin feliratot. Az angol nyelvben ugyanis nincsen ragozás, de amikor a szövegíró a latin mondatban az elöljárót az ‘és‘ szócskára cserélte fel, akkor a latin ‘mortem‘ szó továbbra is tárgyesetben maradt. A szlogen (fidelis et mortem) így azt jelenti, hogy ‘hűséges és halált‘. Ugyanakkor a szlogen szándékolt jelentése az lett volna, hogy ‘hűséges és halott‘, amit onnan tudhatunk, hogy a film DVD kiadásának az extrái között szerepel egy összeállítás arról, hogy hogyan készült a film, s ott a címer szlogenjének ez a – helytelen – fordítása hangzik el.

A szlogenben tehát két kulcsfogalom jelenik meg: a hűség és a halál. Mint látni fogjuk, a filmben a hűség voltaképpen az erotika fedőfogalma lesz, s valamiféle sután prűd körülírással jeleníti meg a szexuális vágyakat, így voltaképpen a frázis azt jelenti a kor finomkodó nyelvén, hogy erotika és halál.

A filmtörténet Dracula filmjei közül ugyanis ez a film volt az első, amely a vámpír történetét az erotikával vegyítette – s ma már talán megmosolyogtató, ahogyan a vámpírok a testi vonzerejükkel próbálják elcsábítani áldozataikat. Ugyanakkor viszont azt se feledjük el, hogy a film 1958-ban készült, így még a hatvanas években kibontakozó szexuális forradalom előtt vagyunk Amerikában, amikor még nincsenek se szexmagazinok, se fogamzásgátlás, s a szexualitást valamennyire még a prűdség lengi körül.

  • Ki lesz a menyasszony?

Ki lesz a menyasszonya ma éjjel? – source

S ez a prűdség jelenik meg a film korabeli moziplakátjain is, amikor a poszter szlogenje nem azt kérdezi, hogy ‘ki lesz ma éjjel Dracula szeretője‘, hanem azt, hogy ‘ki lesz ma éjjel a menyasszonya?‘ S míg a szeretőhöz a szexualitás, a menyasszonyhoz pedig a hűség fogalma kapcsolódik, érezzük is, hogy az ‘egy éjszakás hűség‘ itt voltaképpen a szexualitás finomkodó körülírása.

A plakát viszont ezt a promiszkuus erotikát a félelemhez és a halálhoz társítja, ahogyan figyelmezteti is a nézőt: ‘A sír hidege órákig veled marad, hogy szemtől szembe néztél … Draculával!‘ – A tekintetet azonban Dracula sötét arcáról lassan egy rettegő, de mégis a felkínálkozás erotikus pózában ábrázolt női test vonja magára.

  • rettegés a húspiacon

lágy húsra vadászik – source

A film egy másik plakátja szintén a félelmet és az erotikát vegyíti egymással, miszerint Dracula “minden éjjel felkel koporsó-ágyából csendben, hogy gyenge húst és meleg vért keressen“. S a korabeli szlogenben a ‘gyenge hús‘ ma inkább a ‘friss hús‘ asszociációját kelti – s talán keltette abban az időben is.

Végül egy harmadik plakát szlogenjében a ‘félelmetes szerető‘ jelenik meg, ‘aki meghalt és … mégis él!‘, s ez szintén az erotikát és a félelmet kapcsolja egymáshoz.’Nehogy egyedül nézd meg!’ – erősít rá a film a félelmekre, s vonja be a párkapcsolat fogalmát az asszociációk közé.

A félelmetes szerető, aki meghalt és … él! Nehogy egyedül nézd meg! – source

Christopher Frayling kultúrtörténész pedig a fenti DVD-hez mellékelt ‘The Demon Lover‘ című kísérő filmben elmondja, hogy a film azt ábrázolja, hogy egy felnőtt pár – Arthur és Mina – hogyan küzdi le azt a szexualitással kapcsolatos félelmét, s a film ezt a félelmet egy másik pár – a ‘vámpírrá’ vált Mina és a vámpír Dracula – kettősével szimbolizálja. S azzal, hogy a film végén megölik Draculát, s Mina ‘vámpírból’ visszaváltozik emberré, a pár tulajdonképpen legyőzi a szexualitáshoz kötődő félelmét, s képessé válik arra, hogy a maga teljességében élje meg a párkapcsolatot.

  • szex és halál

A film ezt a félelmet differenciált eszközökkel ábrázolja, s ezek szorosan kötődnek a címer ‘fidelis et mortem‘ – a mi értelmezésünkben – ‘szex és halál‘ olvasatához. Ugyanis a filmben a vámpírharapás – a fedetlen nyak harapása – egyrészt erotikus aktus, másrészt viszont addikcióhoz vezet, hiszen az első harapás után az áldozat már maga várja a következő éjjelt, hogy a vámpír újra felkeresse és megharapja őt – egészen odáig, hogy végül belehal a vérveszteségbe, s ezzel maga is vámpírrá válik.

A film így a szexualitás megélését egyfajta halálhoz vezető kábítószeres addikciónak tekinti, ami bizonyos mértékig – tágabb keretekben értelmezve – illeszkedik a kornak a szexualitással kapcsolatos attitűdjéhez. Gondoljunk csak Tóth Tihamér 1935-ben nálunk kiadott művére, A tiszta férfiúság-ra, ahol a szerző hasonló képet fest az önfertőzés (önkielégítés) bűnös szokásáról, aminek az első következménye a társadalomból való kirekesztődés – ahogyan a vámpírok sem tagjai többé az emberi közösségnek. A szerző egy bűnbánó ifjú leveléből idéz:

“Mióta a rettenetes önfertőzés bűnébe estem, attól a perctől nem tudtam senkihez őszinte lenni … kerültem a tisztességes emberek társaságát”

Az immár ‘vámpírrá vált’ Lucy a forgatás szünetében source

Majd a szerző egy továbbra is önfertőző ifjú leveléből idéz, aki végleg a romlás útját választotta, s már látja is maga előtt a pusztulás mélységét – ahogyan a vámpírok függővé vált áldozatai is hamarosan belehalnak szenvedélyükbe.

“Belátom, hogy ez már az örök kárhozat kezdete itt a földön, mert el kell készülve lennem a halálra nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Szeretném bánni vétkemet, de nincs hozzá erőm, nincs hitem. Két hónapig jártam a szenvedés kálváriáját, de nem tudtam megtérni. Némileg mutattam egy kis változást lelki életemen, de csak félelemből. Most már teljesen közömbös előttem a világ és várom a függöny legördülését..”

Majd a szerző drámaian hozzáteszi az idézett levél után: “Néhány hónap múlva a fiú meghalt.

S vélhetjük, hogy az ötvenes években is lehetett azért némi bűntudat ‘a levegőben’ Amerikában is még a párkapcsolaton belül megélt szexualitással kapcsolatban is, s a film az ehhez kötődő – talán tudattalan – félelmeket ábrázolja Dracula megjelenésével, majd ezektől a félelmektől szabadít meg Dracula halálával.

  • az új mumus: a gender

A tiszta férfiúság – forrás

Persze manapság is van jócskán, amitől félhetünk, ha a szexualitás és a nemiség kerül elő, mint például napjaink korszerű / korszerűnek mondott tudománya / áltudománya (nem kívánt rész törlendő): a gender studies. Nos, a genderelmélet szempontjából egy érdekes megközelítését kapjuk meg annak, hogy mennyire patriarchális – férfi központú – szemszögből dolgozza fel a film a történetet. Hiszen itt mindkét személy – Mina, a nő és Arthur, a kedvese – a saját sötét oldalával szembesül. Azonban a nő azonosul ezzel az oldalával, hiszen Dracula őt harapja meg, s ő válik függővé egészen odáig, hogy végül követi a vámpírt Angliából az erdélyi kastélyába. Ezzel szemben viszont a férfi sötét oldalát Dracula alakjában személyesíti meg a film, s ezzel eltávolítja a férfit – Athurt – a saját én-részétől azzal, hogy azt róla leválasztva ábrázolja. Hiszen egy patriarchális világban lehetetlen, hogy a férfi saját magában ismerje fel a sötétséget – annál inkább a nőben!

Ez az eltávolítás azonban megjelenik még egy szinten a filmben, amikor a dramaturgia szinte kikacsint, s biztosítja a nézőt, hogy a vámpír – a rossz fiú -, azaz Christopher Lee nem az ő szülőföldjéről érkezett, hanem egy messzi-messzi galaxisból távoli országból, Angliából. S egész pontosan Kent grófságból. Hiszen Dracula – de még az őt játszó színész – sem lehet Amerika szülötte, nyugtatja meg a film a nézőket.

  • a rossz fiúk Angliából jöttek

A filmben Dracula címerpajzsát csak egy rövid ideig láthatjuk, amit lassan átsiklik rajta a kamera, azonban még így is különös elemeket fedezhetünk fel rajta. A címerpajzs két oldalán egy-egy tengeri oroszlán látható, melyek teste alul hal, felül pedig oroszlán. A címerpajzs felett pedig egy hullámokon futó hajó van. S ez a címer nem illik egy erdélyi várúr világához, ugyanakkor viszont erősen hasonlít Kent Megyei Tanács címerére, ahol a pajzs két oldalán szintén két tengeri oroszlán van, a címerpajzs fölött pedig egy vitorlákkal ékesített – így hajóra hasonlító – bástyakorona.

   

Dracula címere a filmben, valamint Kent címere egykor és ma

Az ellentmondás feloldása, miszerint ez nem lehet egy erdélyi várúr címere, viszonylag egyszerű. Vélhetően itt egy belső poénról van szó, ahol a díszletes elkészítette a Draculát alakító főszereplő, a rossz fiú Christopher Lee szatirikus címerét. A színész ugyanis anyja révén Európa legősibb nemesi családjához tartozik, a Carandini családhoz, s maga is Angliában, Londonban született, ami nincs túl messze Kenttől. Továbbá a címer az elemei alapján tengeren véghez vitt bátor tettekre, győzelmekre utal, Christopher Lee pedig a színészi pályája előtt egy rövid ideig az United States Lines nevű tengerhajózási társaságnál dolgozott mint hivatalnok. Így a filmbeli címer mintegy jelzi, hogy nem, nálunk nincsenek rossz fiúk, azok bizony – s még az őket alakító színészek is – a tengeren túlról érkeztek. (videó)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.