• nem túl népszerű

Penelope Goodman, ókortörténész posztja hívja fel a figyelmet Dracula címerére és annak latin nyelvű feliratára a Horror of Dracula (1958) című filmben. A címer Dracula kastélyában a kandalló fölött, ill. egy levélpapír tetején látható:

Fidelis et mortem

    

Erről a latin mondatról egy amerikainak leginkább a New York-i rendőrség jelmondata, a ‘Fidelis ad mortem‘, azaz ‘Hűséges a halálig‘ juthat az eszébe. A szlogen azonban baljós és a halált idézi, s így érthető is, hogy nem túl népszerű, ahogyan a New York-i rendőrség oldalán a logók és jelvények között sem találjuk meg, s maga a honlap is csak kizárólag a rendőrség hősi halottaival kapcsolatban említi. De ugyanez a felirat látható a One Police Plaza épületében elhelyezett emlékművön is, amely a 2001 szeptember 11-i támadás rendőr áldozatai előtt tiszteleg.

A szlogen forrása a Biblia. A Jelenések könyvének a bevezetőjében szerepel a szmirnai egyházhoz írt levélben a „Esto fidelis usque ad mortem, et dabo tibi coronam vitae.” mondat, ami azt jelenti, hogy ‘Légy hű egészen a halálig, s neked adom az élet koronáját‘.

A szöveg a korai egyházüldözésekről szól (Jel. 2,9-10):

„Tudom, hogy gyaláznak, akik zsidónak vallják magukat, noha nem azok, hanem a sátán zsinagógája. ¹⁰Ne félj a rád váró szenvedésektől! Az ördög néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. Megpróbáltatásotok tíz napig tart. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koszorúját. ¹¹Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesen nem vesz erőt a második halál.”

A modern kommentár a szövegben a hűséget emeli ki, ugyanis Szmirna –  a saját korában a kikötőjéről ismert jelentős kereskedőváros – híres volt Róma iránti hűségéről, s a mondat legpontosabb fordítása az, hogy ‘legyél hűséges, még a halál árán is‘, s ekkor nem fog ártani a második halál, azaz a kárhozat, mert elnyered az örök élet koronáját. A filmben pedig egy vámpírról van szó, Draculáról, akinek a harapása után az áldozat szintén vámpírrá válik, s így a szlogen máris kapcsolódik annak eredeti – bibliai – jelentéséhez, hiszen a vámpírok örök életűek, ezért a harapás után az áldozatnak már nem árthat az az – immár második – halál, ami egyébként a halandók osztályrésze.

• erotikával vegyíti

A film is vélhetően ezt a ‘fidelis usque ad mortem‘ (hűséges egészen a halálig) fordulatot használta fel, s lehetséges, hogy a szövegíró nem tudott latinul, s a saját anyanyelvének a szemléletét követte, amikor megalkotta a latin feliratot. Az angol nyelvben ugyanis nincsen ragozás, de amikor a szövegíró a latin mondatban az elöljárót az ‘és‘ szócskára cserélte fel, akkor a latin ‘mortem‘ szó továbbra is tárgyesetben maradt. A szlogen (fidelis et mortem) így azt jelenti, hogy ‘hűséges és halált‘. Ugyanakkor a szlogen szándékolt jelentése az lett volna, hogy ‘hűséges és halott‘, amit onnan tudhatunk, hogy a film DVD kiadásának az extrái között szerepel egy összeállítás arról, hogy hogyan készült a film, s ott a címer szlogenjének ez a – helytelen – fordítása hangzik el.

A szlogenben tehát két kulcsfogalom jelenik meg: a hűség és a halál. Mint látni fogjuk, a filmben a hűség voltaképpen az erotika fedőfogalma lesz, s valamiféle sután prűd körülírással jeleníti meg a szexuális vágyakat, így voltaképpen a frázis azt jelenti a kor finomkodó nyelvén, hogy erotika és halál.

A filmtörténet Dracula filmjei közül ugyanis ez a film volt az első, amely a vámpír történetét az erotikával vegyítette – s ma már talán megmosolyogtató, ahogyan a vámpírok a testi vonzerejükkel próbálják elcsábítani áldozataikat. Ugyanakkor viszont azt se feledjük el, hogy a film 1958-ban készült, így még a hatvanas években kibontakozó szexuális forradalom előtt vagyunk Amerikában, amikor még nincsenek se szexmagazinok, se fogamzásgátlás, s a szexualitást valamennyire még a prűdség lengi körül.

• Ki lesz a menyasszony?

S ez a prűdség jelenik meg a film korabeli moziplakátjain is, amikor a poszter szlogenje nem azt kérdezi, hogy ‘ki lesz ma éjjel Dracula szeretője‘, hanem azt, hogy ‘ki lesz ma éjjel a menyasszonya?‘ S míg a szeretőhöz a szexualitás, a menyasszonyhoz pedig a hűség fogalma kapcsolódik, érezzük is, hogy az ‘egy éjszakás hűség‘ itt voltaképpen a szexualitás finomkodó körülírása.

A plakát viszont ezt a promiszkuus erotikát a félelemhez és a halálhoz társítja, ahogyan figyelmezteti is a nézőt: ‘A sír hidege órákig veled marad, hogy szemtől szembe néztél … Draculával!‘ – A tekintetet azonban Dracula sötét arcáról lassan egy rettegő, de mégis a felkínálkozás erotikus pózában ábrázolt női test vonja magára.

• rettegés a húspiacon

A film egy másik plakátja szintén a félelmet és az erotikát vegyíti egymással, miszerint Dracula „minden éjjel felkel koporsó-ágyából csendben, hogy gyenge húst és meleg vért keressen„. S a korabeli szlogenben a ‘gyenge hús‘ ma inkább a ‘friss hús‘ asszociációját kelti – s talán keltette abban az időben is.

Végül egy harmadik plakát szlogenjében a ‘félelmetes szerető‘ jelenik meg, ‘aki meghalt és … mégis él!‘, s ez szintén az erotikát és a félelmet kapcsolja egymáshoz.’Nehogy egyedül nézd meg!’ – erősít rá a film a félelmekre, s vonja be a párkapcsolat fogalmát az asszociációk közé.

Christopher Frayling kultúrtörténész pedig a fenti DVD-hez mellékelt ‘The Demon Lover‘ című kísérő filmben elmondja, hogy a film azt ábrázolja, hogy egy felnőtt pár – Arthur és Mina – hogyan küzdi le azt a szexualitással kapcsolatos félelmét, s a film ezt a félelmet egy másik pár – a ‘vámpírrá’ vált Mina és a vámpír Dracula – kettősével szimbolizálja. S azzal, hogy a film végén megölik Draculát, s Mina ‘vámpírból’ visszaváltozik emberré, a pár tulajdonképpen legyőzi a szexualitáshoz kötődő félelmét, s képessé válik arra, hogy a maga teljességében élje meg a párkapcsolatot.

• szex és halál

A film ezt a félelmet differenciált eszközökkel ábrázolja, s ezek szorosan kötődnek a címer ‘fidelis et mortem‘ – a mi értelmezésünkben – ‘szex és halál‘ olvasatához. Ugyanis a filmben a vámpírharapás – a fedetlen nyak harapása – egyrészt erotikus aktus, másrészt viszont addikcióhoz vezet, hiszen az első harapás után az áldozat már maga várja a következő éjjelt, hogy a vámpír újra felkeresse és megharapja őt – egészen odáig, hogy végül belehal a vérveszteségbe, s ezzel maga is vámpírrá válik.

A film így a szexualitás megélését egyfajta halálhoz vezető kábítószeres addikciónak tekinti, ami bizonyos mértékig – tágabb keretekben értelmezve – illeszkedik a kornak a szexualitással kapcsolatos attitűdjéhez. Gondoljunk csak Tóth Tihamér 1935-ben nálunk kiadott művére, A tiszta férfiúság-ra, ahol a szerző hasonló képet fest az önfertőzés (önkielégítés) bűnös szokásáról, aminek az első következménye a társadalomból való kirekesztődés – ahogyan a vámpírok sem tagjai többé az emberi közösségnek. A szerző egy bűnbánó ifjú leveléből idéz:

„Mióta a rettenetes önfertőzés bűnébe estem, attól a perctől nem tudtam senkihez őszinte lenni … kerültem a tisztességes emberek társaságát”

Majd a szerző egy továbbra is önfertőző ifjú leveléből idéz, aki végleg a romlás útját választotta, s már látja is maga előtt a pusztulás mélységét – ahogyan a vámpírok függővé vált áldozatai is hamarosan belehalnak szenvedélyükbe.

„Belátom, hogy ez már az örök kárhozat kezdete itt a földön, mert el kell készülve lennem a halálra nemcsak testileg, hanem lelkileg is. Szeretném bánni vétkemet, de nincs hozzá erőm, nincs hitem. Két hónapig jártam a szenvedés kálváriáját, de nem tudtam megtérni. Némileg mutattam egy kis változást lelki életemen, de csak félelemből. Most már teljesen közömbös előttem a világ és várom a függöny legördülését..”

Majd a szerző drámaian hozzáteszi az idézett levél után: „Néhány hónap múlva a fiú meghalt.”

S vélhetjük, hogy az ötvenes években is lehetett azért némi bűntudat ‘a levegőben’ Amerikában is még a párkapcsolaton belül megélt szexualitással kapcsolatban is, s a film az ehhez kötődő – talán tudattalan – félelmeket ábrázolja Dracula megjelenésével, majd ezektől a félelmektől szabadít meg Dracula halálával.

• az új mumus: a gender

Persze manapság is van jócskán, amitől félhetünk, ha a szexualitás és a nemiség kerül elő, mint például napjaink korszerű / korszerűnek mondott tudománya / áltudománya (nem kívánt rész törlendő): a gender studies. Nos, a genderelmélet szempontjából egy érdekes megközelítését kapjuk meg annak, hogy mennyire patriarchális – férfi központú – szemszögből dolgozza fel a film a történetet. Hiszen itt mindkét személy – Mina, a nő és Arthur, a kedvese – a saját sötét oldalával szembesül. Azonban a nő azonosul ezzel az oldalával, hiszen Dracula őt harapja meg, s ő válik függővé egészen odáig, hogy végül követi a vámpírt Angliából az erdélyi kastélyába. Ezzel szemben viszont a férfi sötét oldalát Dracula alakjában személyesíti meg a film, s ezzel eltávolítja a férfit – Athurt – a saját én-részétől azzal, hogy azt róla leválasztva ábrázolja. Hiszen egy patriarchális világban lehetetlen, hogy a férfi saját magában ismerje fel a sötétséget – annál inkább a nőben!

Ez az eltávolítás azonban megjelenik még egy szinten a filmben, amikor a dramaturgia szinte kikacsint, s biztosítja a nézőt, hogy a vámpír – a rossz fiú -, azaz Christopher Lee nem az ő szülőföldjéről érkezett, hanem egy messzi-messzi galaxisból távoli országból, Angliából. S egész pontosan Kent grófságból. Hiszen Dracula – de még az őt játszó színész – sem lehet Amerika szülötte, nyugtatja meg a film a nézőket.

• a rossz fiúk Angliából jöttek

A filmben Dracula címerpajzsát csak egy rövid ideig láthatjuk, amit lassan átsiklik rajta a kamera, azonban még így is különös elemeket fedezhetünk fel rajta. A címerpajzs két oldalán egy-egy tengeri oroszlán látható, melyek teste alul hal, felül pedig oroszlán. A címerpajzs felett pedig egy hullámokon futó hajó van. S ez a címer nem illik egy erdélyi várúr világához, ugyanakkor viszont erősen hasonlít Kent Megyei Tanács címerére, ahol a pajzs két oldalán szintén két tengeri oroszlán van, a címerpajzs fölött pedig egy vitorlákkal ékesített – így hajóra hasonlító – bástyakorona.

   

Dracula címere a filmben, valamint Kent címere egykor és ma

Az ellentmondás feloldása, miszerint ez nem lehet egy erdélyi várúr címere, viszonylag egyszerű. Vélhetően itt egy belső poénról van szó, ahol a díszletes elkészítette a Draculát alakító főszereplő, a rossz fiú Christopher Lee szatirikus címerét. A színész ugyanis anyja révén Európa legősibb nemesi családjához tartozik, a Carandini családhoz, s maga is Angliában, Londonban született, ami nincs túl messze Kenttől. Továbbá a címer az elemei alapján tengeren véghez vitt bátor tettekre, győzelmekre utal, Christopher Lee pedig a színészi pályája előtt egy rövid ideig az United States Lines nevű tengerhajózási társaságnál dolgozott mint hivatalnok. Így a filmbeli címer mintegy jelzi, hogy nem, nálunk nincsenek rossz fiúk, azok bizony – s még az őket alakító színészek is – a tengeren túlról érkeztek. (videó)