Claude Chappe … az optikai távíróhálózatot építette ki Franciországban, ami Napóleon katonai internetjeként funkcionált. Feltalálója ugyan több volt a technológiának, de Chappe volt az egyetlen, aki meg tudta szerezni hozzá a szükséges tőkét is. Ráadásul mindezt a francia forradalom napjaiban tette, amihez képest minden startupverseny tét nélküli hülyeség. (hwsw.hu)

Chappe az optikai távíróját – mint találmányt – 1792-ben terjesztette a francia nemzetgyűlés elé. Erről szól az első Chappe-val kapcsolatos magyar nyelvű híradás. (Forrás: arcanum.com)

Magyar Hírmondó – 1792 április 24

A távírót 1793 júliusában mutatták be a francia nemzetgyűlésnek, s ekkor döntött az állam vezetése a Francia Állami Távírórendszer kiépítéséről, amelynek az első szakasza Párizst kötötte össze Lille-vel. A vonalat 1974 júliusában nyitották meg. Az első rövid híradás a távíróról a Magyar Hírmondó 1794 szeptember 16-i számában jelent meg, majd azt követően december 30-án egy hosszabb leírás.

Magyar Hírmondó – 1794 szeptember 16

A cikkből technikai részletek nem derülnek ki, viszont az igen, hogy ekkor született meg a ‘telegráf‘ szó. Chappe a találmányát először tachygraph-nak (gyorsíró) nevezte el, de végül egy barátja javaslatára lett telegraph. A továbbiakban több franciaországi eseménnyel kapcsolatos írásukban utalnak a telegráfra, s mindig újabb részleteket árulnak el egészen a december 30-án megjelenő cikkükig, ahol részletesen leírják Chappe találmányát.

Magyar Hírmondó – 1794 szeptember 30 (forrás: real-j.mtak.hu pdf, 440 old)

Nem teljesen világos, hogy a cikk miért írja azt, hogy naponta három alkalommal lehet üzeneteket küldeni az állomások sorából álló rendszeren keresztül. Azt viszont tudjuk, hogy ekkor még a rendszer tesztelése folyt, ami abból állt, hogy a nemzetgyűlés határozatainak a szövegeit továbbították, majd előre megállapított időszakonként felfüggesztették a forgalmazást. Egy ilyen forgalmazás közepette ment végig egy valós hír is a rendszeren Condé város elfoglalásáról, s ennek a hírnek a gyors megérkezése Párizsba döntő jelentőségű volt arra nézve, hogy az állam vezetői felismerjék ennek az információs hálózatnak a jelentőségét, s további tőkét vonjanak be a fejlesztésére. Mivel azonban a hír titkosítva utazott, a tornyok személyzete nem ismerte a tartalmát, így a hír közlése közben beszüntették az adást, mivel elérkezett a forgalmazás felfüggesztésének az ideje, így Condé bevételéről szóló hír utolsó szava kimaradt a táviratból. Így lehetséges, hogy a fenti hír hátterében az áll, hogy a tesztelés napi három alkalommal történt.

Magyar Hírmondó – 1794 november 11 (forrás: real-j.mtak.hu, pdf 665 old)

Grenoble 536 km-re van Párizstól, ami a Google útvonaltervező szerint 111 óra gyalogút. Mivel abban a korban az információ közlésének leggyorsabb módja a postagalamb és a lovasfutár volt, ezért az, hogy a hír pár óra alatt megteszi ezt az utat, valóban szenzáció értékű.

Ezt követően a december 2.-i szám végén közlik, hogy elkészült a telegráfot ábrázoló rézmetszet illusztráció, s azt hamarosan közölni fogják.

Magyar Hírmondó 1794 december 2 (forrás: real-j.mtak.hu pdf 766 old)

Magyar Hírmondó 1794 december 26 (forrás: real-j.mtak.hu pdf 886 old.)

A cikkhez egy képmelléklet tartozik (s nem sikerült megtalálnom). A képmelléklet egy számmal korábbi elhelyezésével, s a telegráfról szóló eddigi rövid ismertetésekkel kapcsolatban jegyzi meg D. Szemző Piroska A szenzációs hír és illusztrálása c. sajtótörténeti tanulmányában, hogy a Magyar Hírmondó esetében „Tudományos szenzációt jelentett, ugyanakkor szintén a francia forradalmi eszmék propagandájához tartozott az új hírközlő találmányról, a telegráfról szóló cikksorozatuk. Ennél is a kíváncsiságot ébrentartó, felcsigázó írások követik egymást. A bevált módszer: először csak azt árulják el, hogy a telegráf ‘messze hamar író eszköz’ 52 órányi messzeségű közföldre háromízben ugyanannyiféle tudósítások közlésére képes egy nap; a grenoblei jakobinusok 124 órányi járóföldre laknak Párizstól, dél és napkelet között, mégis megtudták egynéhány óra alatt a nemzetgyűlés végzését, kétségkívül telegráf által. Majd jelentik, hogy a ‘mai postával küldik az általuk rézremetszett telegráf-képet, annak leírását később, a jövő postával’.” (forrás: oszk.hu).

Magyar Hírmondó – 1794 dec. 30

A cikk a books.google.com oldalán itt, ill. az arcanum.com oldalán itt, a real-j.mtak.hu oldalán pedig itt. Vagy pdf a latinora.hu oldalról.

fertály = negyed

‘Mihelyt vette ezen végzést Chappe, mindjárt írni kezdett a sok nép láttára a Telegráf, és kevéssel több idő alatt, mintha valaki ugyanazt szép betűkkel akarta volna rajzolni, a végzésnek leírásával készen volt, és öt fertály óra múlva válasz is jött reá Lilléből‘ – mivel a szöveg kódolása és ‘lejátszása’ a telegráf karjaival nem betűnként, hanem szavanként történik, ezért a telegráf karjai a beszámoló szerint nagyjából annyi idő alatt ‘írták a levegőbe‘ a szöveget, mintha kézzel írták volna egy papírra. Emiatt nevezte volna el Chappe a találmányát eredetileg tachygraph-nak, azaz gyorsírónak.

A középső léc 4-féleképpen állhat (vízszintes, függőleges, két ferde állás), a két szélső léc pedig 45°-onként összesen 8-8 állást vehet fel. Így a variációk száma 4*8*8 = 256. Azonban távolról nézve összetéveszthető, ha a szélső léc 0°-os állásban (takarásban), vagy 180°-os állásban (kitárva) van, ezért azt az állást, ahol a szélső léc 180°-ban áll, kihagyták, ezért valójában csak 4*7*7 állás lehetséges ezzel a logikával. Valójában csak 98 állást használtak, erről bővebben itt.

Magyar Könyv-ház, Némelly nevezetes emberekről, 1795

1800-ban lunéville-i béketárgyalásokon Chappe is jelen van, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos táviratforgalmat felügyelje.

Magyar Hírmondó 1800 november 18 (arcanum.hu)

‘1805-ben Claude Chappe Párizsban öngyilkosságot követett el, kivetette magát hotelszobájának ablakán. Oka betegsége és riválisai vádaskodása miatti depressziója volt: plagizálással vádolták, azt állítva, hogy a katonai szemafor rendszer valójában nem is a saját ötlete volt. (Halálakor már 2000 kilométernyi szemafor hálózat volt Franciaországban.)’ (wikipédia)

Magyar Kurir – 1805 február 12 – Chappe halálhíre (arcanum.com)

Magyar Kurir – 1805 február 15 – pontosítás (arcanum.com)

A Nagy Világ Képekben – 1855 (arcanum.com)

TELEGRÁPH (TÁVÍRDA) HAJDAN ÉS MOST
— Folyfalvi Ferencztől. —

„A telegraph egy olyan készület, melylyel a legrövidebb idő alatt roppant távolságra lehet tudósításokat küldeni. Ez a találmány, mint hogy gyorsan értesülni valamiről mindig szerettek az emberek, természetesen igen régi, s azért sokat is változtattak rajta, míg legújabban a villany-telegraph feltalálása által ez lett korunknak legbámulatosabb találmánya. Legrégibb, de azért néhol ma is divatozó telegraph a tűz, melyet egymástól belátható helyekre raknak s jelentése fölött előre megegyeznek: ezzel küldöttek nyert csatákról tudósításokat, vagy adtak jelt harczokban az elszórt seregeknek egyidőbeni támadásra. A 17-dik században nagyot változtatott a telegraphirozáson a messzelátó cső használata, ezzel nagy távolságról meg lehetett látni a 24 jegyet, mely alatt a 24 betűt értették. De legnagyobbat változtatott s legelterjedtebb lett egy franczia mérnök Chappe (Sapp) találmánya. Ez a Chappe már tanuló korában a tanodából tőle félórányi járó földre tartózkodó testvéreivel jegyekkel értekezett. Egy vonalozó két végére két kisebb vonalozót függesztett, s megegyeztek együtt, hogy mindenik vonalozónak vízmentes, függőleges vagy csapongó állása egy-egy betűt vagy számot jelentsen, s minthogy a vonalozók állását távcsővel jól meg lehetett látni, a gyermekek szabad idejükben egymással folytonosan közlekedtek. Később e találmányt a franczia forradalmi gyűlésnek ajánlották, s miután használhatónak találtatott, néhány év alatt távol fekvő országokat is behálóztak telegraphi vonatokkal. Ez a telegraphi készület a következő: Hegyekre, halmokra, tornyokra két ablakú épületeket raknak olyan formán, hogy az ablakokból a két legközelebb fekvő épületet meg lehessen látni. Az épület tetejéből egyenesen fölfelé (függőlegesen) egy magas rúd nyúlik, ennek hegyére keresztben (vagy mint mondani szokás vízmentesen) van fektetve egy két öles hosszú s egy lábányi széles deszka , melyet úgy meg lehet sarkon
fordítani, hogy végei mint a szélmalom szárnyai, hol sehol felfelé állanak. Ennek a deszkának végeire ismét egy öles hoszszuságú s egy lábnyi szélességű deszkák vannak illesztve, melyek hasonlóan sarkon fordulnak , s ez által a födeszkához olyan állásba hozhatók, a milyenbe akarják : felül alul a födeszkára lehet fektetni, csapongóan vagy függőlegesen állítani, egyszóval a milyen állásba akarjuk.

Minden rész könnyen mozog, hogy csekély erővel is lehessen ide oda forgatni, s hogy a szél se akadjon bele, a deszkák be vannak vésve, s olyan formán is néznek ki, mint valami nagy zsalutáblák. Midőn a gép nyugszik, szárnyai le vannak eresztve, a fődeszkán fekszenek, ha dolgoznak vele a födeszkát s a szárnyakat mind külünb-különbféle állásokban látjuk. A födeszka négyféle állásának van jelentése. Függőleges ( [ ), vízmentes (—), jobbról balra csapanyó (/), balról jobbra csapangó ( \ ) a födeszka jelentőséggel biró állásai. A szárnyaknak több jelentőséggel biró állásaik vannak, mindenik szárny állhat alul felül függőlegesen, állhat jobbról balról csapongóan mind fölül mind alól, s végre kinyúlva, mintha a fődeszkának folytatása volna. Már csak ennyi állásban is minden szárnynyal hét tisztán felismerhető jelt lehet adni, de nem csak ennyi jel van, mert megegyeztek, hogy amidőn a két szárny egyszerre dolgozik, a kettőnek együtt legyen jelentése, ha például az egyik függőlegesen vízmentesen, vagy négy csapanga állása közül valamelyikben áll, ügyeljenek arra is, hogy ugyanakkor a másik az ő hét állása közül melyiket foglalta el. E szerint, minthogy mind a két szárnynak hét hét állása van, a kettővel együtt 49 jelt lehet adni. De még ez nem minden, mert a födeszka is, amint már említettük, négy állásba hozható , s így minden jelnél az is jelentéssel bír, hogy áll a födeszka, így ugyanannak a jelnek négy különböző jelentése van a mint a födeszka vízmentesen, függőlegesen, jobbra vagy balra csapangón áll. E szerint négyszer negyvenkilenct, azaz 196 jelt lehet ezzel a géppel adni. E közül csak kilenczvenkettőt használnak , s ez elég is a betűknek, számoknak, napnak , órának s egyéb megjegyzett szavaknak kifejezésére, a többi jelek katonai ügyet s más a kormányt érdeklő dolgok jelzésére vannak,ezeknek jelentését a kezelő hivatalnokok sem értik. A fődeszka és szárnyak szükséges mozgásait egy ember eszközli, a ki a telegraph alatt szobájában ül, ahol vasból a nagyhoz tökéletesen hasonló, de kicsi telegraph van, ezen a mint a fődeszkát és szárnyakat ide oda mozgatja, a nagytelegraphnak is fődeszkája s szárnyai épen abba az állásba jönnek, az egyiktől a másikhoz nyúló zsinegek segítsége által. Minden telegraphirozó ablakában két jó messzenéző cső van egyenesen a szomszéd telegraphnak irányozva, ezzel a szárnyak mozgásait tökéletesen meglátja. A telegraph az épülettel együtt olyan formán néz ki, mint az alábbi képen rajzolva van.

Akik olvasóink közül vasutak közelében jártak, ott az őrházak mellett láthattak e képhez némileg hasonló készületet ; azért mondom hogy némileg hasonló, mert az egész készület egy hosszú faoszlop két darab deszkával, melyek közül egyik vagy néha mind a kettő karként kinyúlik, amint azt akarják jelölni vele, hogy a gőzös egyik vagy másik irányban menjen. Ez egyszerű telegraphnak a nyelvén el lehet még mondani , hogy a várt gőzös nem érkezik, hogy lassan hajtson, megálljon és hogy egy másik gőzös segítségül jöjön állomások közt eshető szerencsétlenségek esetére. Ételenként hasonló esetek jelzésére különböző színti s különböző állásba helyezett lámpákat használnak ; hogy és miként történik éjjel a telegraphirozás , elmellőzzük, hogy helyünk legyen elmondani, mit a Chappe találmányával a közlekedésről érdekesnek vélünk. Mihelyt a kormány Chappe találmánya használhatóságáról meggyőződött, mindjárt elkészíttetett egy vonalat Párizs és Lille közt 22 állomással (60 franczia mérföld). E 22 állomáson Párizstól Lilléig 2 percz alatt végig szalad a jel, s egy néhány sorból álló jelentés közlésére nem kell több 13 percznél. Az akkori háborús időkben az olyan találmány, mely a nemzeti büszkeségnek hizelgett, melylyel a hadfolytatásba előnyt nyerhettek, nem maradt elfelejtve köztük a telegraph se. A telegraphvonalt csakhamar egyik felől Párizstól Brüsselig, onnan Amsterdamig, másfelől Velenczéig nyújtották. 1792. kezdve, mikor az első vonal készült, 1823-ig csak magában Francziaországban 800 mértföldnyi vonal volt telegraph-állomásokkal beépítve. Francziaországban mindenik vonal Párizsban öszpontosul. Az állomások térségen 6—8 mérföldre, hegyek közt olyan távolra vannak építve, hogy egyik helyről a másikra el lehessen látni. Amint Párisban a telegraph egyet mozdul azt a szomszéd rögtön utánozza, a tornyokban mindig van valaki jelen, aki messzelátó csövei szemeit folytonosan a szomszéd telegraphra függeszti, így megtörténhetik aztán, hogy egy jel Brestöl Párisig (150 mf.) 7 perez alatt, Calaistól (68 mf.) 4 perez alatt, Strassburgból (120 mf.) 6 perez alatt megérkezzék.”

Gorove István: Nyugot. Utazás külföldön 1-2. (Pest, 1844) – arcanum.com