Herodes Atticus

A koldus hosszú hajat, köldökig érő szakállt és köpönyeget viselt és igen sértődötten nézett Herodes Atticusra, akihez némi apróért kopogtatott be, mikor az megkérdezte tőle, hogy ugyan ki ő? Mire a kéregető közölte, hogy ő filozófus és nem érti, hogy miért kérdeznek meg tőle olyasmit, ami egyébként is látható.

A szakállt és a köpenyt látom, de nem látom a filozófust

– válaszolta Herodes Atticus, akinek aztán néhány vendége elmondta, hogy az illető valójában egy piszkos csavargó, napjait kocsmákban tölti, s igen agresszív, ha nem kap adományt – legalábbis Aulus Gellius beszámolója szerint a Noctes Atticae-ben (IX.2.) S ennek az ókori anekdotának lett némileg zanzásított változata végül a közmondás, miszerint:

Barba non facit philosophum. - A szakáll nem tesz bölccsé.

A barba a szakáll, a Barbarossa terv pedig Németország hadműveleti terve a második világháborúban Szovjetunió elfoglalására. Azaz a ‘Rőtszakállú terv’. Mivel névadója a Német-római Birodalom egykori uralkodója, Barbarossa – vagy Rőtszakállú – Frigyes volt. Végül azonban mégsem sikerült átszabni Európa térképét – vagy mondhatjuk úgy is, hogy nem volt túl sikeres ez a sebészeti beavatkozás Európa testén, hiszen az, aki régen a szakállakat vágta – a borbély – kisebb sebészeti műtéteket is elvégzett a borbélyműhelyében: ereket vágott, fogakat húzott. Azon túl, hogy szakállt is igazított. És borotvált. Például Barbon borotvakrémmel. És nem úgy, mint mai utódaik, akik már csak bodorítanak meg fodorítanak: a fodrászok.

A facit itt azt jelenti, hogy ‘tesz valamivé’, azaz csinál. Ez a latin szó magyar igék végződéseként is megjelenik, pl. kvalifikál (minősít), ratifikál (jóváhagy), misztifikál (ködösít), pacifikál (békéltet), mumifikál (holttestet tartósít) és általában az előtag is egy latin eredetű szó. Talán az egy kivétel a sétafikál ige, ami a latinos igeképzés analógiájára jött létre játékos szóalkotással. Ez az igeképzés az angolban is megtalálható, s ott a képző az ‘-(i)fy’, például: qualify (kvalifikál), ratify (ratifikál), mystify (misztifikál), pacify (pacifikál)  mummify (mumifikál).

Amivé pedig nem tesz a szakáll: hát philosophus-sá, azaz filozófussá vagyis bölccsé. A szó görög eredetű, s azt jelenti, hogy a bölcsességet szerető, ahol az előtag az ógörög philos ‘szerető” szóból származik. A filantróp például az embereket szereti, a filológus a nyelveket, a filharmonikusok a zenét, a filatelista a bélyegeket,  filodendron pedig a fákat, amikre jól fel is mászik – legalábbis az őserdőkben. Ha pedig a vallásos kvékerek alapítanak egy várost, hát a testvérszeretetről nevezik el Philadelphiának. Persze attól még Philadelphiában is igaz a mondás, hogy a szakáll nem tesz bölccsé – sőt filológussá se -, amit fényesen verifikál (igazol) a helyi szakáll és bajusz klub címere. S bár az angol beard ‘szakáll’ szó a latin ‘barba’ szóból jön, de ha nem érkezik vele némi latin tudás is, hát könnyen megtörténhet, hogy a ‘borotválkozás halál’ jelmondat helyett az kerül a címerünkre, hogy a ‘megborotválkozom a meghalok’, azaz:

Pilo est morior.

A pilo itt azt jelenti, hogy ‘szőrétől megfosztom’ – például az arcom, azaz megborotválkozom. De eltüntethetem máshonnan is a testszőrzetet, s akkor epilálok. Teszem azt – egy  rosszabb epilátorral. Vagy letépős gyantával. Ami a halál. És akkor tényleg morior, azaz ‘meghalok’. Üvöltve. És növelem a halálozási arányszámot, a mortalitást. Úgy, hogy – stílszerűen szólva – mortifikálom, halálra kínzom – magam.

És végül jöjjön egy rózsaszínű, alakváltó teremtmény a 70-es évek rajzfilmjeinek a világából. De csitt!

Már jön is.

Tralalla, megjött Barbapapa!
Megérkezett!
Utána megjött Barbamama.
Tralalla, itt van papa, mama.

Bizony. És arról híresek, hogy bármilyen alakúra képesek változtatni a testüket, miután kimondják, hogy ‘hüpp-hüpp-hüpp-barba-trükk’. Gyárilag persze ez a formájuk. Olyanok mint egy körte. Vagy mint egy vattacukor. Ami franciául ‘barbe à papa‘. Szó szerint fordítva: ‘apa szakálla’. És innen is kapták a nevüket. Tralalla.