Tetovált Arisztotelész – Kínából

Ha jól emlékszem, Nieng Chen számol be arról a történetről – Élet és halál Sanghajban c. könyvében -, hogy a helyi olajtársaság angol vezetője egyszer csak egy cirkalmas levelet kap, amely tudatja vele, hogy feladójának ‘a legnagyobb sajnálatára, de nem áll módjában, hogy egyetlen és szeretett lányát a vezérigazgató úrhoz adja hitvestársul annak élemedett kora miatt‘. A címzett angol úr viszont fiatal volt és házas, így elképzelhetjük a megrökönyödését. De csupán pár sor a regényben, és fény derül az igazságra. Egy törekvő kínai fiatalember írta a levelet, s mivel nem tudott angolul, egy – jócskán lejárt szavatosságú – angol levelezési mintagyűjtemény egy darabját másolta ki találomra. Szándéka szerint ugyanis állásért folyamodott az olajtársaságnál.

Persze a fiatalember története mellé oda tehetjük a nagyvárosi legendát is, miszerint egy kínai igencsak fejcsóválva tűnődik Pesten, hogy az előtte álló lány a buszon vajon miért tetováltatta kínai írásjegyekkel a tarkójára, hogy ‘mélyhűtött csirke – akciós áron‘.

S nekem sem kellett sokáig keresgélnem kínai nyelvű oldalakon, csupán beírtam a Google fordító szavait (拉丁文纹身 – latin tetoválás), s máris a következő képet találtam egy kínai nyelvű fórumon, ahol a kép feltöltője azt kérdezi, vajon mit jelenthet ez a latin vagy spanyol nyelvű tetoválás.

Sajnos csak egy válasz érkezett a kérdésére, s idézzük is a Google fordító segítségével: ‘Görögül lehet, de nem tudom, mit jelent. Kérd meg a földesurat, hogy keressen neked egy tolmácsot!

Nos, mi megoldjuk a kérdést földesúr nélkül is!

Γ Λ C T V M   Σ S T   V Σ R V S
T V L Ω   D Σ   I Π T Σ L I G Σ Π C I A

A szövegben a latin betűket néhol hasonló formájú görög betűk helyettesítik, de így is jól olvasható a tetoválás: FACTUM EST VERUS – TULO DE INTELIGENCIA.

Nézzük csak! Máris látszik, hogy a ‘verus’ semleges nemben kellene, hogy álljon, azaz helyesen így hangzik az első sor: FACTUM EST VERUM. S ez olyasmit jelenthet, hogy ‘ami megtörtént, az igaz‘. S egy gyors keresés, s meg is találjuk Arisztotelész szavait Boethius latin fordításában. Ő írta ugyanis: ‘factum est verum‘.

Persze ez most kicsit nehézkes szöveg lesz. Arról van benne szó, hogy egy jövőre vonatkozó állítás akkor igaz (a múltban is), ha az be fog következni a jövőben. Persze mi fordítva ülünk a lovon Arisztotelész logikájához képest. Számunkra egy jövőre vonatkozó állítás csak akkor válik igazzá, ha már bekövetkezett. Ezért, hogy érthető legyen a szöveg – a mi észjárásunk számára is – az ‘állítás‘ szót a ‘előrejelzés‘ szóval fordítottam.

“Quare si in omni tempore sic se habebat ut unum verum diceretur, necesse esset hoc fieri et unumquodque eorum quae fiunt sic se habere ut ex necessitate fieret. Quando enim sere dicit quis quoniam erit, non potest non fieri; et quod factum est, verum erat dicere semper quoniam erit.” (latinul itt)

“Ennélfogva bármikor is az történik, hogy egy előrejelzés igaz, akkor szükséges, hogy be is következzen, és bármi is azok közül, amelyek így bekövetkeznek, úgy kell hogy történjen, hogy a szükségességből következzen be. Amikor pedig bárki is az igazságnak megfelelően azt állítja, hogy valami be fog következni, akkor nem lehetséges, hogy az ne következzen be, és ami bekövetkezett, arra nézve mindig is igaz volt az az állítás, hogy be fog következni.” (angolul itt)

S még a görög betűk is illenek a latin szavakhoz. Hiszen Arisztotelész görögül írta a Hermeneutika című művét (Peri herméneias – Az értelmezésről). Még görögül is oda szokták írni a címét latin fordítás elé. Innen jönnének hát a görög betűk?

peri herméneiaszDe Boethius nem csak lefordította, de kommentálta is Arisztotelész művét. A címe kicsit hosszúra sikeredett (In librum Aristotelis de interpretatione Commentaria). Inkább rövidítve hivatkoznak rá: De interpretatione.

S Boethiusnál is többször szerepel a “factum est verum” szókapcsolat, hiszen Arisztotelész szavait magyarázza. S ez adná a kulcsot a tetoválás második sorához? Lehet, hogy a tetoválóművész egy latin közmondásgyűjteményből dolgozott, s abban ott volta Boethius mű címe is. A ‘De interpretatione‘. S lecserélte benne az interpretatione szót az inteligencia szóra. Talán még hasonlít is a két szó hangzása egy kínai fülében. S még maga az idegen szó is ismerős lehet a kínai nyelvben.

Magyarul is így hangzik: intelligencia. Angolul is: intelligence. De a tetováláson spanyolul van. Mert csak egy ‘l’ van benne: ‘inteligencia‘.

Lehet, hogy a tetoválóművész egy spanyol kiadású latin közmondásgyűjteményből dolgozott? S talán abban állt a latin sorok után spanyolul ‘Fejezet az interpretációról‘. S abból lett a: ‘Fejezet az intelligenciáról‘. Így:

CAPÍTULO DE INTELIGENCIA

Aztán a művész inkább kihagyta belőle az első szótagot. Úgyis olyan hosszú már ez a második sor. Hát nem rövidebb így?

TULO DE INTELIGENCIA

factum est3
Vagy csak az óra takarja …

***

UPDATE: Időközben megtaláltam a ‘mélyhűtött csirke – akciós áron‘ nagyvárosi legenda egy valós változatát – feltéve, hogy nem megphotoshopolt képről van szó. Ott a hölgy lapockájára a ‘csirkehúsleves tésztával‘ van tetoválva – kínaiul.