A ‘testtartás’ kifejezés használata a kormánysajtóban

I. – A kifejezés berobbanása a médiába

a kormány testtartása ...A ‘kormány testtartása‘ fordulat Szánthó Miklós – az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA elnöke – 2022 január 14-én feltett Facebook posztja után híresült el. A posztolt képen lévő szöveg így hangzott:

‘A polgári-konzervatív kormány testtartása rést ütött a planetáris manipuláció pajzsán, példát mutat mintateremtésből.’

Alatta pedig a következő mondat értelmezi a szlogent: ‘ Mi, magyar konzervatívok megtörjük a kritika nélküli nyugatmásolás szokását és helyette saját, sikeres példákat teremtünk a világ számára.’ (A posztban egyébként a Magyar Nemzet-ben 2022 jan. 12-én megjelent Mintapélda c. írásából idéz.)

szemüveg-orr-bajuszA latinora.hu most ezen fordulat eredetének a nyomába ered, s azt vizsgálja meg, hogy a kifejezés jelentése milyen átalakulásokon ment keresztül az aktuális szövegkörnyezetek tükrében, s honnan eredhet.

Mivel a rossz nyelvek szerint a kormányon, s annak holdudvarán belül bármiféle minta követésének csupán egyetlen forrása lehet, ezért nézzük meg, hogy Orbán Viktor beszédeiben előfordul-e a ‘testtartás‘ kifejezés. Ehhez a kormany.hu, ill. a miniszterelnok.hu oldalak keresőit használjuk, s az eredményeket időrendbe tesszük.

Az idézetekben aláhúzással jelöljük azokat a szavakat, amelyek visszatérően tapadnak Orbán Viktor ‘testtartás‘ szóhasználatához, így elolvasni sem szükséges az idézeteket, elég csak végigfutni az aláhúzott szavakon.

II – A ‘testartás’ szó OV beszédeiben (2010-2021)

2021 december 21 – Orbán Viktor válaszai a felmerült újságírói kérdésekre:

Most egy dolog van, amit ismerünk, és azt nehéz lesz áthidalni, de ez nem a kancellár személyéhez, hanem a külügyminiszter legutóbbi stratégiai irányszabásához kötődik, aki azt mondta, hogy szankciókat akar bevezetni a Balkánon a boszniai szerbekkel szemben. Na, ezt mindenképp meg kell akadályoznunk. Rossz a testtartás, rossz a hanghordozás, rossz a horizont, minden rossz. És nem azért, mert német, aki mondta – ez csak súlyosbítja a helyzetet –, hanem általában, mint európai pozíció is rossz. Tehát a Nyugat-Balkánt integrálni kell, a Nyugat-Balkánt segíteni kell, a Nyugat-Balkánt felzárkóztatni kell, a Nyugat-Balkánt be kell fogadnunk az Európai Unióba, mert ez európai érdek.

Előtte ez a szó az oldal keresője szerint Orbán Viktor Sárospatakon, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen tartott tanévnyitó beszédében hangzott el 2021 szeptember 25-én:

Úgy fogalmazott, “a vidéki levegő hazafivá tesz”, itt még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, amely megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen “táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat” – mondta.

Ezt megelőzően a Magyar Nemzet 2021 február 17-i számában közölt A V4-ek betöltik hivatásukat c. írásban fordul elő ez a szó, amit a kormany.hu is szemléz:

A kormányfő rámutatott, az unión belüli nehéz viták a migrációról, a demográfiai helyzetről, a családok szerepéről, a nemzeti kultúra és a multikulturalizmus konfliktusa ismét ráirányítják a figyelmet Közép-Európa történelmi hivatására (…)

“Mi, magyarok mindig is azt gondoltuk, hogy nemcsak úgy egyszerűen megszülettünk a világra. Ha magyarnak születtél, akkor küldetésed is van. Küldetésed túlmutat önmagadon, európai horizontú és jelentőségű” – írta Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, “a német és orosz világ közötti területen, amely a latin kereszténység ortodoxiával határos területe, ahol sok nyelv és nemzeti kultúra nőtt föl, létezik egy sajátos közös kulturális minőség, egy életszemlélet, egy észjárás és jellemző testtartás“.

2021 február 4. – Orbán Viktor beszéde a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén

amilyen a testtartása a dolgozó embereknek, olyan a testtartása az országnak is. Ha a dolgozó embereknek, a munkásoknak a testtartása egyenes, akkor az ország tartása is egyenes. Ha azonban hajlott, ne adj’ Isten hajlongó, akkor az ország is meghunyászkodó és hajbókoló lesz. Ma nem ilyen kormányunk van, és azért nem ilyen kormányunk van, mert akik támogatnak bennünket, az emberek egyenes testtartásúak, és jó minőséget képviselnek.

2020 szeptember 21 – Orbán Viktor miniszterelnök írása a Magyar Nemzet szeptember 21-i számában – Együtt újra sikerülni fog:

Politikusok, újságírók, sőt még tudósok is könnyedén váltogatják a konzervatív és liberális eszméket és fogalmakat. Sokáig, túl sokáig, mintegy két évtizedig tűnt úgy, hogy nincs ezzel semmi baj, ha intellektuálisan pontatlan és pongyola is, komoly kár azért nem származik belőle. Ezt gondolták az angolszász konzervatívok és az európai kereszténydemokraták is. A helyzet azonban mára megváltozott. A dolgok komolyra fordultak. Ami korábban csekély szellemi hibának, rossz testtartásnak, elviselhető rendellenességnek tűnt, mára megakadályozza, hogy fontos kérdésekben tisztán láthassunk. Elfedi azt a tényt, hogy a konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma és újra a liberalizmus és a liberálisok jelentik. A kereszténydemokrata és a liberális gondolkodás alapelvei homlokegyenest ellenkeznek, és a liberálisok támadásainak célkeresztjében csupa olyasmi áll, amik számunkra éppen a legfontosabbak, a kívánatosnak tartott politikai rend sarokkövei, a konzervatív-kereszténydemokrata hagyomány szíve közepe, mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány.

2020 június 12-én a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!”című műsorában:

És ha össze akarjuk vetni magunkat a nyugatiakkal, amit nyugodtan megtehetünk, mert most már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy szemmagasságban beszéljünk velük, és így is viselkedjünk. Semmi okunk arra, hogy felfelé nézzünk, bár tanulni mindenkitől lehet, de azért a helyes testtartás most már nem ez, és ezt a járvány elleni védekezés, egészségügyi védekezés elég jól bebizonyította, hogy legalább annyit lehet tőlünk tanulni, mint amit mi tudunk tanulni másoktól, tehát egy felnőttes helyzetben vagyunk most már a korábbi gyermekded „hogyan zárkózzunk fel a Nyugathoz” megközelítés helyett.

2020 február 28 – Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában:

Úgyhogy a hatóságoktól is azt kértem, hogy ne a jól értesültek hanghordozásával és testtartásával beszéljenek arról, hogy ez micsoda; ne csak a vírust, hanem az embereket is vegyük komolyan, hogy ez számukra egy ismeretlen, nem belátható következményekkel járó vírus, illetve fertőzés. Próbáljunk valahogy együtt összefogva, egymással együttműködve túl lenni ezen a nehéz időszakon.

2019 szeptember 29. – Orbán Viktor beszéde a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXVIII. kongresszusán

Összekötjük út- és vasúthálózatainkat. Európa gyorsan fejlődő és irigyelt országai leszünk. Nem beszélve a közbiztonságról, a keresztény kultúra nyújtotta otthonosság érzéséről és a nemzeti büszkeségről, amely kijavítja elromlott testtartásunkat, kiegyenesít, és felemeli mindannyiunk fejét. Budapest–Belgrád vasútvonal, V4-vasút, a Liget kulturális negyed, új hidak a Dunán.

2018 június 26. – A közigazgatásnak nincs más mértéke, mint a haza szolgálata

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar államnak és az azt igazgatóknak mindig úgy kell működniük, hogy “az állam megtartson minket annak, amik vagyunk – ahogyan a választási kampányban is elmondtuk -, hogy megőrizze Magyarországot magyar országnak”. Jelezte, nem lesz más a kormánymegbízottak munkájának vezérfonala a következő években sem. Ezért azt kérte tőlük, hogy azzal a testtartással végezzék munkájukat, amelyben ott van egy ezeréves magyar állam.

2018 január 3-án a TVP lengyel állami televíziónak adott interjújában:

Mi egyenlő partnerei akarunk lenni a nálunk gazdagabb európai uniós országoknak, és ez sikerülni is fog. Ez csak akarat, testtartás, elszántság, büszkeség és önbizalom kérdése.

2017 január 7-én Nagy Gáspár költő szobrának avatásán Budakeszin:

amire a magyar irodalom történetében csak a legbátrabbak és a legelkötelezettebb költők voltak képesek: verseivel fordítani tudott a magyar nemzet sorsán. Egy egész nemzedék, a mi nemzedékünk tanulta tőle már akkor is a helyes, vagyis egyenes testtartás bátorságát; tanultuk tőle a küldetéstudatot, amellyel akár az utolsó töltényig kész volt védelmezni a magyar szabadság ezeréves hagyományát

2015 március 9-én – Orbán Viktor beszéde a misszióvezetői munkaértekezleten

Szerintem ez a másfél-két nap arra is alkalmasnak kell, hogy legyen, hogy az ilyen természetű, nem pontosan szakmai, hanem a szakma műveléséhez szükséges testtartás, lelkialkat, habitus kérdését is egy kicsit próbálják átbeszélni, hogyan lehet megőrizni az együttműködés képességét és lehetőségét olyan relációkban is, ahol láthatóan egy-két fontos kérdésben más álláspontot képviselünk.

2010 október 2 – A HírTV Sziluett című műsorában Csermely Péter beszélgetett Orbán Viktorral

[a megszorítás] akkor is egy ellenszenves szó lenne, mert hát az ember a nadrágszíját kiereszteni szereti, hogy levegőhöz jusson, és nem pedig megszorítani. Ugye a megszorítás az légszomj, fojtogatás, kényelmetlen érzés, valami természetellenes testtartás. Tehát nem csoda, hogy senki sem szereti. Ennek ellenére előfordul, és volt már ilyen gazdaságtörténeti pillanat, amikor a megszorítás egy értelmes gazdaságpolitika volt. De annak az volt a föltétele, hogy egyet szorítottak, kibírták, benntartották a levegőt, és egy idő után visszaengedték a nadrágszíjat a természetes testtartásába (…)  Én egy együttműködésre épülő gazdaságpolitikát szeretnék, ahol mindenki képessége, tehetsége, pénzügyi erőforrásai szerint a közös terhekből vállal, és a képessége és tehetsége szerint hozzá is tesz a közösség boldogulásához.

III. – A szóhasználat mögöttes tartalma

2010 okt. 2.együttműködés
2015 márc. 9.együttműködés
2017 jan. 7.egyenes, küldetéstudat
2018 jan. 3.egyenlő partner
2018 jún. 26
2019 szept. 29kiegyenesít, felemeli mindannyiunk fejét
2020 febr. 28.összefogva, egymással együttműködve
2020 jún. 12.szemmagasságban beszéljünk velük, felfelé nézzünk
2020 szept. 21.ellenfelet, ellenkeznek
2021 febr. 4.egyenes, hajlott, hajbókoló
2021 febr. 17.hivatás, küldetés
2021 szept. 25.küldetéstudat
2021 dec. 21.integrálni, befogadni

Feltűnő, hogy a ‘testtartás‘ kifejezéshez tapadó tartalmaknál 13 esetből 7-szer olyan szó jelenik meg, amely az ‘egy‘ szó származéka: együtt, egyenes, egyenlő, kiegyenesít, egymás; továbbá pedig ugyanez 2-szer rejtetten jelenik meg: az egyik írás címében van ott – az ‘együtt újra sikerülni fog’ szlogenben -, ill. ide vehetjük még az ‘egységesíteni‘ jelentésű integrálni szót előfordulását is. A több kifejezés viszont valamilyen formában a szembenállást fejezi ki, mint maga az ‘ellenfél’ szó, vagy pedig mások manipulálásának a szándékát, mint a ‘küldetés’, ‘hivatás’ fogalmak. Azaz itt az beilleszkedés – befolyásolás – szembenállás tengely jelenik meg.

A ‘testtartás‘ kifejezést maga OV is értelmezi a gyerekszerep – felnőttszerep tengely mentén: “És ha össze akarjuk vetni magunkat a nyugatiakkal … most már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy szemmagasságban beszéljünk velük … tehát egy felnőttes helyzetben vagyunk most már a korábbi gyermekded „hogyan zárkózzunk fel a Nyugathoz” megközelítés helyett.

Végül pedig a dominancia – alávetettség viszonyát kifejező testnyelv jelenik meg ebben a kifejezésben, hiszen a testtartás, ‘ha hajlongó, meghunyászkodó, hajbókoló’, akkor az az alávetettséget fejezi ki, de ha ‘egyenes‘, akkor az egyenrangúságot.

Az eddigieket Rudas János szociálpszichológus témába vágó írása alapján összegezzük, ahol leírja, hogy OV “kezdetben pártja megkérdőjelezhetetlen vezéri tisztségét érte el. Később … Magyarország legfőbb irányítójaként lépett fel … A következő lépések már áttörték hazánk határát. A Visegrádi Négyek informális vezető erejeként lépett fel … Az Európai Unió és az Európai Néppárt egyik legfontosabb személyiségeként mutatkozott“.

Azaz itt egy spirálisan felfelé haladó ciklikus mozgást látunk, ahol minden ciklus után egy magasabb szintre lépés történik, majd azon a szinten a ciklus újra indul. OV először az adott területen megszerzi és megszilárdítja a hatalmát, amelynek az eszköze az egységes tábor megteremtése, melynek ő lesz a vezetője. Ezt követően egy magasabb szintre lép, pl. az ország vezetésének a megszerzése után az európai politikában próbál ‘tényező’ lenni, s ezt fejezi ki, hogy az ország már ‘felnőtt‘ a szerepéhez, már ‘szembe néz‘, már ‘egyenrangú‘ partner. Ezt követi a törésvonalak kijelöltése ezen az újabb szinten, s erre utal az ‘ellenfél‘ kifejezés, majd pedig a törésvonal innenső oldalán megkezdi az egységes tábor kiépítését – amit az ‘integrálni‘ kifejezés jelez -, hogy aztán annak a tábornak ő legyen a vezetője. Azaz az egység – szembenállás – egység ciklusai mentén halad spirálisan a mozgás.

supermanS persze ennek a folyamatnak a propagandában néha vannak groteszk megnyilvánulásai is. Rudas László is megjegyzi, hogy OV “nagyravágyásának mulatságos megjelenése: az általa létrehozott „Békemeneten” idén március idusán többen is … „Orbán Európa Vezére” feliratú pólóban pózoltak.” – S ezért is váltott ki derültséget Szántó Miklós posztja is, aki szinte már az örkényi abszurd világát idézi meg, amikor OV a kormány szerepét alaposan túldimenzionálva a ‘bolygónk harcosa‘ képét vetíti elénk, amint az éppen rést üt egy planetáris pajzson.

III. – Mítoszépítés és szoboravatás

Orbán Viktor 2017 január 7-én beszédet mondott Budakeszin Nagy Gáspár költő halálának 10. évfordulóján felállított szobra avatásán.

A Wikipédia szócikke szerint Nagy Gáspár több versét “az 1989-es politikai rendszerváltás szellemi előkészítőjeként tartják számon“. Az Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) című költeményében “Nagy Imre (kezdőbetűiből: NI) jelöletlen sírjára utal. A cenzorok figyelmét ez elkerülte, így az Új Forrás 1984. októberi számában le is közölték. A lapszámot bezúzatták, Nagy Gáspár pedig kénytelen volt lemondani írószövetségi tisztségéről.” A vers a következő:

Jelentis István mértéktartó szavait idézve a versben “hangsúlyozottan megjelenik, hogy a Ne ölj! parancsát senki sem lépheti át büntetlenül, a bűneinkért egyszer el kell számolnunk, a halottak eltemetése pedig ugyancsak alapvető erkölcsi követelmény, minden elhunytnak meg kell adni a végtisztességet. Az Antigoné alaphelyzete juthat eszünkbe.

Ugyanakkor a NER irodalmi kánonja azt hangsúlyozza, hogy ez a vers “a rendszerváltás egyik legfontosabb szellemi-lelki előkészítője” (uo.), vagy ahogyan Görömbei András egyenesen rendszerváltó versnek nevezte, s véleménye szerint az ez a vers “már olyan ‘kibiztosított beszéd’ volt, amelyik valóban robbanást idézett elő a szellemi-politikai életben és a magyarság nemzeti önszemléletében.

Orbán Viktor a szobor avatásán tartott beszéde is erre a vonalra csatlakozott:

“Az ő versei és személyes kiállása nyitotta meg az utat, amely ide elvezetett. Már ahhoz is, hogy rendszerbontó költeményei legalább a nyomdáig eljussanak, kivételes költői bravúrokat kellett bemutatnia a cenzorok által felállított felemás korlátokon, és neki ilyen feltételek mellett sikerült elérni azt, amire a magyar irodalom történetében csak a legbátrabbak és a legelkötelezettebb költők voltak képesek: verseivel fordítani tudott a magyar nemzet sorsán. Egy egész nemzedék, a mi nemzedékünk tanulta tőle már akkor is a helyes, vagyis egyenes testtartás bátorságát”.

A miniszterelnök beszédét pedig a ceremóniamester ugyancsak ebben a szellemben vezeti fel, de itt már nem csupán Nagy Gáspár ‘fordított a magyar nemzet sorsán‘, de maga Orbán Viktor ‘jelentős szerepet vállalt a zsarnokság ledöntésében’.

Pontosan nem tudom, hogy mikor találkozott miniszterelnök úr Nagy Gáspárral – kezdte a ceremóniamester –, de ’89. június 16-án a Hősök terén bizonyosan. Gyermekeink már a történelemkönyvekből is tudhatják, hogy mindketten jelentős szerepet vállaltak a zsarnokság ledöntésében, egyszerre merték kimondani mindketten, hogy „Ruszkik, haza!” Mikor felkértük miniszterelnök urat, hogy tiszteljen meg minket a költő szobrának avatásán, azonnal és gondolkodás nélkül igent mondott. Köszönjük, miniszterelnök úr! (Taps.)

Itt valójában egy mítoszépítést látunk. Nagy Gáspár kicselezte a cenzorokat, s ez, valamint az azt követő megtorlás abból állt, hogy a “szerkesztők nem vették észre, hogy a költő a versbe többször is beírta Nagy Imre monogramját, ezért 1984-ben a tatabányai Új Forrás című folyóirat leközölte. A lapot feljelentették, és Sárándi József versrovatvezetőt eltávolították, mondván, hogy nem volt elég éber.” (Horváth Attila)

Emiatt (is) a vers Nagy Gáspár legismertebb verse lett, azonban a botrány, amit okozott, messze nem volt az a robbanás, amely végül ‘fordított volna a magyarság sorsán‘.

Hasonló mítoszépítés látható Orbán Viktor Nagy Imre temetésén tartott beszédével kapcsolatban is, ahol a ceremóniamester szerint a politikus és a költő találkozhatott. Abban a beszédben ugyanis nem hangzott el a ‘Ruszkik haza!‘ fordulat. Valójában a temetés előtti napon a Fidesz radikális csoportja tüntetett ‘Ruszkik haza!‘ jelszóval a szovjet nagykövetség előtt (helsinkifigyelo), s nem Orbán Viktor mondta ezt, ő csupán csak “egy elég bonyolult mondatban arról beszélt, hogy majd az első szabadon választott kormány haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról” Nagy Imre temetésén (Hegedűs István).

A szovjet csapatok kivonásának a követelése sem volt új dolog (részletes kronológia), azonban az “ahogy ez ott elhangzott, abban a hangvételben, abban a kiválóan megkomponált beszédben a nagyközönség számára szimbolikus jelentőséget kapott. A temetést élőben közvetítette a televízió, s a tévénézők nagy többsége ott először találkozott ezzel a követeléssel. Az említett dokumentumokat nem túl sokan ismerték. Akkor döbbent rá az ország népe, hogy már itt tartunk! Hogy már ilyen beszédek elhangozhatnak!” (Hegedűs István)

Az elhangzott beszéd pedig valóban botrányt kavart: “Botrányt kavart. Az akkori pártállami sajtó Orbánt pécézte ki magának mint új ellenséget. A beszédének nem is feltétlenül a tartalma, de a hangvétele volt a legradikálisabb. (…) Azzal vádolták, hogy szovjetellenes beszédet mondott. A beszédet utólag úgy is rögzítették a közemlékezetben, hogy aznap Orbán Viktor hazaküldte az oroszokat.” (Hegedűs István)

A két történet – az ‘NI vers‘ és a ‘Ruszkik haza!’ történetei – dinamikájában azonosak. A Kádár rendszerben mindenki tudta, hogy ki volt Nagy Imre, s törvénytelenül ítélték halálra, de ez tabutéma volt a nyilvánosság előtt, ahogyan tabu volt arról is beszélni, hogy mit keresnek itt ‘az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok’. Nagy Gáspár egy monogrammal csempészi be az irodalmi lapba a versét, Orbán Viktor pedig egy ‘egy elég bonyolult mondatban‘ beszél a szovjet csapatokról kivonásáról. Azaz mindketten tabut sértenek, azt nem nyíltan teszik, s mindkét esemény botrányt vált ki. Viszont az, hogy bármelyik eseménynek is hatása lett volna az ország történetére – bohóság.

Viszont mindkét esetben valóban (majdnem) az történt, amit a költő így fogalmaz meg: ‘néven nevezNI‘.

IV. – A politikus és a költő

Ugyanakkor Orbán Viktor már 10 évvel korábban – a költő halála után – így emlékezett rá egy 2007 január 27-én, a Jövőnk vitasorozat zárókonferenciáján megtartott beszédében, amikor éppen az elhunyt költő emlékére tartott búcsúztató estről beszél:

És szeretnék még egy házaspárt is köszönteni, a Schulek házaspárt. Tegnap este egy fantasztikus, katartikus élményben lehetett része azoknak, akik az általuk szervezett Nagy Gáspár esten, búcsúztató esten ott voltak, és ott hallottam egy mondatot.

Éppen Schulek Ágoston idézett egy Nagy Gáspár versből két sort, s amikor készülődtem tegnap éjszaka, hogy mégis milyen keretbe foglaljam össze a mai mondanivalómat, akkor ez a verssor ott késő éjszaka az asztal fölött megjelent előttem, és fel is írtam ide: “Fel a mélyből, aki magyar”.

Majd a beszédét ugyancsak ezzel az idézettel zárja, mondván:

… köszönöm szépen, hogy itt lehettem, nem tudom a gondolataimat mással zárni, mint amivel kezdtem, mert még mindig Nagy Gáspár verssorának vagyok rabja: “Föl a mélyből, aki magyar”.

A Fidesz ugyanis 2007 elején tartotta meg a Jövőnk vitasorozatot, ahol a párt programjának a kidolgozását készítették elő a 2006-os választási vereség és az őszödi beszédet követő bizalmi válság után. (Az egykori vitasorozat honlapja – jovonk.hu – már csak archiválva található meg.) S ez a konferencia a Fidesz pártörténetét tárgyaló ŐSZINTESÉG – Egy korszak lezárása, egy új korszak kezdete c. tanulmány szerint – melyet az Alapjogokért Központ adott ki – az új többség és a centrális erőtér létrejöttének a kulcseseménye volt.

Lehetséges lenne, hogy ekkor ismerte fel Orbán Viktor azt, hogy hogyan tudja a nyelv eszközeivel a valóságot uralni, s a hatalmat megszerezni, majd megszilárdítani? Őt idézve:

Valami keretet kellene adni mindannak, amiről beszélünk. Keretet, amely értelmezi a helyzetet, amiben vagyunk, és keretet, amelyben elhelyezhetjük az igazságosság problémáját is.

És én ennek a keretnek ma a legalkalmasabb nyelvi formájaként az új többséget találtam.

Ugyanis abban a helyzetben vagyunk, hogy Magyarországon megszületett az új többség.

A hivatalos párttöténet ugyanis ezt az ‘régi többség – új többség‘ dichotómiát egy kardinális fordulópontnak tekinti, az Alapjogokért Központ tanulmánya szerint Orbán Viktor

Erre a nyelvi leleményre alapozva a 2007-től 2010-ig tartó határhelyzetet (..) arra az intellektuális elő- és felkészítő folyamatra használta fel, amely 2010 után majd lehetővé teszi a megszülető és önmagát szakadatlanul újrafogalmazó új többség számára a jövő megteremtését – egy sajátosan magyar államrendszer keretein belül.

Figyeljük meg: Orbán Viktor közli, hogy egy új nyelvi formát talált: az ‘új többség‘-et. S azzal, hogy megnevezi, már életre is keltette – s be is jelenti: ‘Magyarországon megszületett az új többség.‘ S e a módszer az, ami a párttörténet szerint ‘majd lehetővé teszi a megszülető és önmagát szakadatlanul újrafogalmazó új többség számára a jövő megteremtését‘ – azaz: szakadatlan újrafogalmazással teremtjük újra a valóságot – amikor csak tetszik, s olyan formában, amilyenben csak tetszik.

Mert ekkor nem csak egy új kifejezés született meg, az ‘új többség‘. Hanem maga a módszer: a valóság uralása a nyelvhasználaton keresztül. Annak a felismerése, hogy nem az számít, hogy mi a valóság, hanem az, hogy hogyan nevezzük meg – s onnantól kezdve az lesz a valóság a tömegek tudatában.

A ‘néven nevezNI‘ mágiája ez.

V – Cogito úr színre lép

Nagy Gáspár Újabb versek kötetében jelent meg 1998-ban Zbigniew Herbert emlékére c. verse, amelyben megtalálhatjuk ‘testtartás‘ kifejezést, s ez lesz az az újabb nyom, amelyet követve közelebb juthatunk a kifejezés fenti összefüggésekben vizsgált eredetéhez. Nézzük a rövid idézetet, ahol előbukkan az általunk vizsgált szó, s elsőre csak annyit vegyünk észre, hogy a ‘testtartás‘ szó mellett azonnal a ‘halottnak levés‘ képzete jelenik meg!

"A tehetség semmi, elrontható, elpazarolható.
Ami az egész életben számít, az a jellem."
Tanulom ezt Magától nemes úr holtában is
ahogy éltében a testtartás bátor egyenesét
csodáltam mikor ...

Zbigniew-HerbertZbigniew Herbert (1924-1998) lengyel költő, drámaíró volt. ‘Költészetére jellemző, hogy különösen érzékeny a kor történelmi átalalkulásaiból következő morális konfliktusokra, ezeket univerzális perspektívába helyezi, szívesen használ régi korok mítoszaiból, művészeti alkotásaiból, természeti jelenségekből, szimbolikus jelentőségű történelmi és irodalmi alakokból építkező parabolákat.‘ (magyarulbabelben.net).

S Cogito úr is egy ilyen karakter Zbigniew költészetében, aki voltaképpen magának a költőnek az alteregója, aki ‘tárgyilagosan néz a világra, gyakran a múlt felé fordul, miközben a szerző hozzáállása a létrehozott karakterhez tele van távolságtartással és iróniával‘, s Zbiginiew saját szavaival ‘kritikus évszázadunkban és kritikus jelenünkben harcolni kíván a kétségbeeséssel‘ (csebygeza.hu) – kép: Muzeum Literatury

Nagy Gáspár viszonyát Zbigniew Herbert személyéhez Kiss Gy. Csaba tanulmányából vett részlettel világítjuk meg, amely a Nagy Gáspár emlékkonferencia (2012) kiadványában található (mek.oszk.hu):

A lengyel tájékozódásban föltehetően Zbigniew Herbert költői és emberi példája volt a legfontosabb számára. (…) Amint lengyel példaképe, Nagy Gáspár is tabuk megszegésére vállalkozott. Ahogy a lengyeleknek Katýn kimondhatatlan fogalmába sűrűsödött a lengyel tragédia a kommunizmus alatt, nálunk 1956 forradalma és az utána következő borzalmas terror jelentette a kimondhatatlant.

Mint láthatjuk, az irodalmár mindkét költő – Nagy Gáspár és Zbigniew Herbert – esetében felhívja a figyelmet, hogy mindketten a ‘tabuk megszegésére vállalkoztak‘, ahogyan azt fentebb láttuk OV esetében is. Most pedig nézzük Zbigniew Herbert-nek azt a versét, ahonnan az általunk vizsgált ‘testtartás‘ szó származik – s úgy tűnik ez a szöveghely lesz a fenti összefüggésben a kifejezés forrása. A verset Körner Gábor fordításában idézzük (Körner Gábor fordításában itt, Nagy László fordításában itt):

Zbigniew Herbert: Cogito úr az egyenes testtartásról

1

Uticában
a polgárok
nem akarnak védekezni

a városban járvány tört ki
az önfenntartási ösztöné

a szabadság szentélyét
bolhapiaccá alakították át

a szenátus arról tanácskozik
hogyan ne legyen szenátus

a polgárok
nem akarnak védekezni
gyorstalpalón tanulják
a térdre rogyást

passzívan várják az ellenséget
hűségnyilatkozatokat írnak
elássák az aranyat

új ártatlan-fehér
lobogókat varrnak
a gyerekeket hazudni tanítják

kinyitották a kapukat
melyeken most
homokoszlop jön be

különben minden a régiben
kereskedés közösülés

2

Cogito úr
szeretne
a helyzet magaslatán állni

azaz
egyenesen
szembenézni a sorssal

akárcsak az ifjabb Cato
lásd Életrajzok

de
se kardja
se módja
a tengerentúlra küldeni a családját

hát vár mint a többiek
járkál az álmatlan szobában

a sztoikusok tanácsa ellenére
gyémánttestet szeretne
és szárnyakat

az ablakban nézi
ahogy bealkonyul
a Köztársaság napja

nem sok maradt neki
tulajdonképpen csak annyi
hogy megválassza
milyen testtartásban akar meghalni

megválassza a gesztust
megválassza az utolsó szót

ezért aztán nem fekszik
az ágyba
nehogy megfojtsák
álmában

szeretne mindvégig
a helyzet magaslatán állni

szemébe néz a sors
oda ahol azelőtt
a feje volt

A vers Utica-ban játszódik, s utalás történik benne az ifjabb Cato-ra (Cato Minor), aki Caesar kortársa volt, s az első triumvirátus felbomlása után Pompeius oldalára állt, majd az afrikai Utica város parancsnoka lett. Az alkotmányos köztársaság híve volt, így szemben állt az egyeduralomra törő Caesarral. Miután Caesar legyőzte a pompeianus erőket, ifjabb Cato kimenekítette a városból a rómaiakat, mielőtt elfoglalták volna a várost, majd öngyilkosságot követett el.

A vers a diktatúrára készülő várost mutatja be, ahol a polgárok a szabadság helyett az életben maradást és az alávetettséget választják. Zbigniew megvető szavakkal írja le a meghódolásra készülő polgárok magatartását. Szembe állítja velük Cogito úr viselkedését, aki inkább a méltóságteljes halált választja – de valójában már csak arra van lehetősége, ”hogy megválassza, milyen testtartásban akar meghalni‘, s mivel ő ‘szeretne a helyzet magaslatán állni azaz egyenesen szembenézni a sorssal‘, így Cogito úr – ahogy a vers címében is benne van – az ‘egyenes testtartás‘-t választja, ‘ezért aztán nem fekszik az ágyba nehogy megfojtsák álmában‘. De mintha ugyanezek a fogalmak csoportosulnának a ‘testtartás‘ köré OV szövegeiben is!

Zbigniew H.Orbán V.
egyenes testtartáskijavítja elromlott testtartásunkat, kiegyenesít
helyzet magaslatán állniszemmagasságban beszéljünk velük
szembenézni a sorssalszemmagasságban beszéljünk velük

VI. – Hogyan mondják lengyelül?

Zbigniew versének a címe Nagy László fordításában ‘Cogito úr egyenes testtartása‘, ami lengyelül ‘Pan Cogito o postawie wyprostowanej‘, egy angol fordításban viszont ‘Mr. Cogito On Upright Attitudes‘ – azaz ‘Cogito úr becsületes magatartása‘. Mivel a címben szereplő lengyel postawa szó több jelentésű (póz, hozzáállás, testtartás, attitűd – glosbe.com), jó lenne tudni, vajon mi a szó pontos jelentése a címben.

Ugyanígy eltér a ‘testtartás‘ szó értelme is a különböző fordításokban a vers végén. Nézzük meg ott a három szöveget: a lengyel eredetit, Nagy László fordítását és az angol fordítást.

pozostało mu niewiele
właściwie tylko
wybór pozycji
w której chce umrzeć

nem sok marad neki
csak a puszta
testtartás megválasztása
ahogy halni akar

little remained for him
in fact only
the choice of position
in which he wants to die

A lengyel nyelv a pozycja (helyzet, pozíció) szót használja, ezért felmerült a kérdés, hogy az eredeti szövegben valóban egy ‘testtartás’ értelmű kifejezés szerepel-e, vagy pedig azt a szót a fordító tette a költeménybe, s a versben csupán attitűdöt jelent-e. A latinóra bloggere ezért egy lengyel szakos tanárt kérdezett meg, akitől a következő választ kapta (amit ezúton is köszön!):

A postawa szó valóban többjelentésű, benne van a testtartás, póz, de a tartás, hozzáállás, attitűd is. A címben előtte szereplő jelző (wyprostowany) viszont kijelöli, hogy aktuálisan melyikről van szó, hiszen kiegyenesített-et jelent, ami kizárólag a testtartásra vonatkozhat (vagyis ez nem a magyarban és a lengyelben átvitt értelemben is használható „egyenes” – prosty – jelző). Persze nyilván benne van az átvitt értelem is, pláne az egész verset végigolvasva – mi is belehalljuk a testtartásba a tartást. Igen, a wybór pozycji a testhelyzet megválasztását jelenti (de látja, Ön is arra kényszerült, hogy a „test” szó hozzácsapásával szűkítse a jelentést, hiszen az eredetiben csak pozycja van, ami a postawa szinonímája – ezért a vers fordítója is ugyanígy szűkítette a jelentést, a magyar nyelv sajátosságai miatt…)

Tehát a kormányzati kommunikációban használt ‘testtartás‘ szó Zbigniew verséből ered, ahol egy ‘kiegyenesített testtartás‘ jelentésű kifejezésben fordult elő, s a sorssal való szembenézésre utal.

VI. Miért hat szokatlanul?

A latinóra bloggere számára a ‘kormány testtartása‘ – meg úgy egyátalán a ‘testtartás‘ – kifejezés használata a politikusi megszólalásokban rendkívül bizarrul hat, s ezért is nézett utána, hogy honnan is eredhet ez a kifejezés. S eközben megtudta azt is, hogy nincs egyedül azzal, hogy számára ez a szóhasználat nagyon furcsa.

Rudas János szociálpszichiáter – akitől már fentebb idéztünk – ad magyarázatot erre egy interjúban, amit a Magyar Narancsnak adott 2015-ben:

Március 15-ei ünnepi beszédében számomra, akit a beszéd politikai üzenetei hidegen hagynak, feltűnt valami, ami addig nem volt jellemző a korábbi nyilvános fellépéseire. Éspedig újszerűnek tekinthető fogalmak, szókapcsolatok sűrűsödései – amit a pszichopatológia neologizmusnak (neofráziának) nevez, és bizonyos pszichiátriai kórképekkel kapcsol össze. (A XX. század első felében olyan neologizmusok híresültek el, mint például a talajgyökér, a rögvalóság, a mélymagyar, a különös anyagból gyúrt kommunisták, a totális nemzet, az új magyar lelki típus, az élettér, a nemzetvezető, a Kárpát–Duna Nagyhaza stb.)

Az említett orbáni beszédből olyan neologizmusokat említhetnénk, mint: katartikus lenyomat, a magyar történelem létparancsolata, főnixpillanat, nagyjaink csillagmezeje, szakrális lépcső, páros vezércsillag, szétsugárzó mágikus energia és hasonlók. Médiamunkások ezeket hol ezoterikus, hol transzcendens kifejezésekként nevezik meg – de nincs igazuk. Aki csak felületesen is tájékozott ezotériában, transzcendenciában, tudhatja, hogy nem sok közük van hozzájuk. Merthogy ezek valódi neologizmusok: eredetileg csak az azt alkotó számára létező sajátos nyelvi produktumok, amelyekhez sokszor a „bizarr” jelző is társítható. (A verbális tartalmat nem verbális elemek: testbeszéd, mimika, beszédmodor is kiegészítik, amelyek ugyanebben az irányban húznak.)


További posztok a témában:

A Gonosz Geometriája – az önpusztítás tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében