oktatóvideó: sanfranciscoboljottem.com – Docker ismeretek; Kódbázis: Docker

Telepítés: docker.com/product/docker-desktop; egy program, amit írtunk, adott operációs rendszeren, adott futtatókörnyezetben lett megírva. Ha egy másik gépen akarjuk futtatni, akkor ugyanezt a szoftveres környezetet kell létrehozni azon a gépen. A docker egy elszeparált környezetben (ez a konténer) létrehozza a programot futtató környezetet és elraktározza a programot, majd felteszi ezt egy felhőbe. Ezt a konténert onnan letölthetem más gépre, s ott – a szoftveres környezet nélkül is – futtathatom a programot a konténerből.

Figyelem: ha bármit parancssorba másolunk copy-paste megoldással, akkor a parancssorban vagy a fejlesztői felület fájljában a ” és a – és a −− karatkereket írjuk újra át kézzel a saját billentyűzetről, különben valamilyen karakterkódolási probléma miatt hibára futunk!

Modul: ha egy utasítássorozat többször is előfordul egy programban, akkor azt a kódrészletet egy külön fájlba szervezzük ki, amely minden más fájl számára hozzáférhető lesz a megfelelő kulcsszavak használatával. A modul tehát egy külön fájlba elhelyezett kódrészlet. Ezeket a modulokat lehet exportálni és importálni. Azaz egy modul több másik modult is importálhat.

Figyelem: ha bármit parancssorba másolunk copy-paste megoldással, akkor a parancssorban vagy a fejlesztői felület fájljában a ” és a – és a −− karatkereket írjuk újra át kézzel a saját billentyűzetről, különben valamilyen karakterkódolási probléma miatt hibára futunk!

• Webcomponent: a képernyő egy részének a kinézetéért és működéséért felelős
• legjobb példák komponensekre: szabványos HTML elemek – ezek tkp. egymástól független, szeparált egységek, melyek a képernyő egy részének a működéséért felelősek
• Igény: jó lenne saját komponenseket készíteni …
• erre korábban is volt lehetőség, pl. jQuery User Interface könyvtár, de ezeket a könyvtárakat használni jóval bonyolultabb, mint amit most a webcomponent szabványok lehetővé tesznek

Története

Az első tenger alatti távíró kábelek 1870-ben érték el Singapore-t és 1871-ben Shanghai-t, majd a dán Great Northern Telegraph Company társaság felszíni kábelt épített ki egészen Vlagyivosztokig 1872-ben. A dán csillagász, Hans Schjellerup a társaság megkeresésére ekkor – 1869-ben – alkotta meg az első táviratkódoló kódkönyvet, amely 5 545 kínai karaktert tartalmazott. Ennek a kódkönyvnek a segítségével tudták a távírászok a kínai szavakat morze kódra átírni, majd továbbítani a távíró hálózaton a célállomásra, ahol ugyanezzel a kódkönyvvel a kódolt szöveget visszafejtették a feladott kínai nyelvű szövegre.

A számítógépeken jelenleg használatos karakterkódolás – az Unicode – 32 biten tárol el minden egyes karaktert, emojit, piktogrammot. Szóval bármi, ami egy képernyőn egy szövegben megjelenhet, az 32 db ‘0’ és ‘1’ számjegy egymásutánja a számítógép adatfolyamában. Például az ‘Ű’ betű bináris kódja ebben a rendszerben a 00000000 00000000 00000001 01110000, míg a 😎 – hivatalos nevén: ‘Smiling Face with Sunglasses Emoji’ – kódja pedig a 00000000 00000001 11110110 00001110.

Ez a kódolás történetileg az Első Nemzetközi Távíróábécére (International Telegraph Alphabet No. 1 – ITA-1) megy vissza, amit Baudot kódnak is neveznek, mivel Emile Baudot dolgozta ki az általa 1870-ben kifejlesztett távíró használatához.