Uncategorized kategória bejegyzései

Azure – virtual network, peering, load balancer – jegyzet saját részre

Közzétéve Szerző:

Network

Trend: ha valamit létre akarunk hozni, inkább a keresőbe írjuk be. (Vagy: resource group, +create, virtual network; vagy: kereső, virtual network, +create); IP range megadásánál ne legyen átfedés (overlap) más networkok IP range-vel. Pl: my-net; 10.5.0.0/16, természetesen private IP tartományt használjunk! Egy subnet kötelező, alapból ez a default. A subneteknek a network tartományába kell esniük és nem fedhetik át egymást, pl.: subnet1 10.5.1.0/24, subnet2 10.5.2.0/24. Service endpoint: hálózati szolgáltatás végpont, Azure szolgáltatáshoz biztosít kapcsolatot egy belső backbone hálózaton keresztül úgy, hogy nem kell kilépni a nyilvános internetre; meg van adva, hogy milyen szolgáltatások milyen régiókban érhetőek el. A virtual networkön le van tiltva a DHCP szerver futtatása, az IP címek kiosztását az Azure végzi; egyes kitüntetett gépeknek adhatunk állandó IP címet. Security: nagyon drága szolgáltatások: BastionHost: az Azure belső networkjén lévő összes virtuális gép egyetlen védett ponton keresztül érhető el, nincs szükség nyilvános IP címekre a virtuális gépeken, RDP és SSH kapcsolatot épít ki, az Azure portálon pár kattintással kezelhető. DDoS protection: distributed denial of service támadások ellen véd. A létrehozott virtual network erőforrás oldalán: address spaces; connected devices; subnets; … DNS servers: default – az Azure biztosítja, custom – mi állítjuk be; peerings: hálózatok összekapcsolása;

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Azure (órai jegyzet)

Közzétéve Szerző:

Home > Resourche Group > ott belépni a saját csoportba > ott középen fent: + Create > keresősáv: Microsoft Windows 10 > Create; size: legolcsóbb; inbound ports: http, https, rdp > Create

Négy erőforrás jön létre: a virtuális gép; publikus IP cím; nsg: a Network Security Gruop; a Network Interface: az a NIC, a hálózati kártya; disk

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Microsoft és XIII. Gergely pápa – avagy mit keres a GUID generátorban az 1582. október 4 dátum?

Közzétéve Szerző:

A GUID és az UUID

A GUID, a globálisan egyedi azonosító (Globally Unique Identifier) a microsoftos implentációja az UUID, az univerzálisan egyedi azonosító (Universally Unique Identifier) szabványára. Ez egy 16 byte hosszúságú álvéletlen szám (16 byte = 128 bit), ami 2128 variációt tesz lehetővé, ami nagyságrendileg 3.4 x 1038. Ez azért is nagy szám, mert pl. a látható univerzum átmérője 38.8 x 1026 méter, s így a fenti variációk száma tkp. egymilliárdszorosa annak, mint ahány milliméter az univerzum átmérője.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A GUID, a globálisan egyedi azonosító (Globally Unique Identifier) a microsoftos implentációja az UUID, az univerzálisan egyedi azonosító (Universally Unique Identifier) szabványára. Ez egy 16 byte hosszúságú álvéletlen szám (16 byte = 128 bit), ami 2128 variációt tesz lehetővé, ami nagyságrendileg 3.4 x 1038. Ez azért is nagy szám, mert pl. a látható univerzum átmérője 38.8 x 1026 méter, s így a fenti variációk száma tkp. egymilliárdszorosa annak, mint ahány milliméter az univerzum átmérője.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Carrington-esemény a korabeli magyar sajtóban – 1859

Közzétéve Szerző:

I.

A Carrington-esemény

Az 1859-ben bekövetkezett Carrington-esemény az írott emberi történelem második legnagyobb napkitörése volt. A Napból kizúduló töltött részecskeáram olyan erős volt, hogy a földet elérvre komoly problémákat okozott az akkori távíró hálózatban (vezetékek néhol szikrázni kezdtek, ill. távíróhivatalok gyulladtak ki, néhol pedig a hálózatot az azt működtető akkumulátorok nélkül is lehetett használni), ill. olyan erős északi fény lépett fel, hogy azt még Kolumbia egyenlítői vidékén is észlelték és éjjel még a szabad ég alatt is kényelmesen lehetett olvasni.

Ha egy ilyen napkitörés ma következne be, akkor annak katasztofális következményei lennének. Ugyan lenne valamennyi idő a felkészülésre, s az elektronikus rendszerek lekapcsolására, mivel műholdak már a kitörése pillanatában észlelik a napkitörést, s ezután csak három nappal érkezik ide a töltött részecskék vihara. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a napkitörés követő 72. órában, amikor megérkezik a Napból származó lökéshullám, akkor:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A csavart érpár fizikája – avagy: hány méter egy bit?

Közzétéve Szerző:

A csavart érpár

csavart érpárA csavart [sodort, sodrott] érpárban 4 pár szigetelt rézvezeték halad páronként felcsavarva úgy, hogy páronként más-más a felcsavarás sűrűsége. A képen látható kábel pontos neve: árnyékolatlan csavart érpár (UnshieldedTwisted Pair – UTP)

A csavarás az árnyékolást szolgálja, ez csökkenti az interferencia jeltorzító hatását.

A probléma

A Wikipédia a következőképpen írja le, hogy a csavart érpár esetében a csavarás hogyan járul hozzá a zajok kiszűréséhez. A poszt ezt a kérdést fejti ki bővebben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Server, stream, XSS támadás – (Node.js – 2)

Közzétéve Szerző:

A kódbazis.hu (Bolgár Máté) Node.js tutorial videói alapján.

Szerver létrehozása

A Node.js-ben beépített könyvtárak vannak, azokhoz is a require() utasítással tudok hozzájutni. A http könyvtárral tudok szervert létrehozni. Google keresés: nodejs create server: How do I create a HTTP server? | Node.js – ott szereplő kód snippet:

const http = require('http');

const requestListener = function (req, res) {
     res.writeHead(200);
     res.end('Hello, World!');
} 

const server = http.createServer(requestListener);
server.listen(8080);
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A wrapper function (Node.js – 1.)

Közzétéve Szerző:

A kódbazis.hu (Bolgár Máté) Node.js tutorial alapján.

A Node.js egy futtató környezet, ami lehetőséget nyújt JavaScriptben írt programok futtatására. JavaScriptet leginkább kliens oldalon szoktak használni a böngészőn keresztül. A Google Chrome böngésző JavaScriptet futtató motorja a V8 engine, aminek a fejlesztése 2006-ban kezdődött. Neve játékos utalás a V8 benzinmotorok teljesítményére (a V8 motorokban 8 henger van két sorban elhelyezve, melyek ‘V’ betűt formázó szöget zárnak be). A Node.js is ezt a motort használja némi módosítással, továbbá beépített könyvtárakat tartalmaz. Alapvetően webszerverek készítésére hozták létre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Rxjs – Observable

Közzétéve Szerző:

Mi ez?

Az Observable tkp. olyan mint a Promise, de nem része a JavaScript szabványnak. Az Observable szó azt jelenti, hogy ‘megfigyelhető‘, azaz egy olyan objektum, amelyik folyamatosan változik és meg lehet figyelni, és az alkalmazás különböző pontjain különböző megfigyelők iratkozhatnak fel rá.

  • lehet több megfigyelő
  • az esemény bekövetkeztéről mindenki könnyen értesülhet
  • az eseményeket mint adatfolyamot kezeljük
  • lehet manipulálni (pl. filter, map)
  • mellékhatásokat tudunk vele kiváltani (pl. kiiratjuk az értéket a konzolra)
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A lebegőpontos számábrázolás – avagy: amikor a fal adja a másikat

Közzétéve Szerző:

Az alapok

Az alapokat nem írom le. Rengeteg helyen elmagyarázzák. Jómagam pl. innen értettem meg – bevallom, nagyon nehezen ment, mert kicsit idegen a mindennapok világától a lebegőpontos számábrázolás szemlélete, s ha szükség van rá, bármikor belezavarodok magam is: https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/31/ch05s05.html

A lényeg az, hogy a JavaScript a 64 bit hosszúságú, ún. dupla pontosságú lebegőpontos számábrázolást (double precision floating point format) használja, ahol a felosztás: 1 bit előjel – 11 bit kitevő – 53 bit mantissza. Viszont 1 + 11 + 53 = 65, ami 1-gyel több, mint 64. A mantissza ui. mindig egy 1-es rejtett bittel kezdődik, amit nem írunk ki. A kitevők ábrázolása viszont csak 1024-ig lehetséges (210) a feszített előjeles ábrázolás miatt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

write(), writeln() – egy kis JavaScript történelem

Közzétéve Szerző:

Egy vizsgateszt kitöltése során találkoztam a JavaScript document.write() utasítással – viszont erről az utasításról még az életben nem hallottam, bár már megszoktam, hogy a vizsgatesztben gyakran olyasmi szerepel, amiről egy szó sem esett az (állami) tanfolyamon, de még a leckék után felsorolt dokumentációkban sem. Úgyhogy utána néztem, s elég érdekes dolgok derültek ki.

Egy ma már alig használt metódus

Napjainkban már a böngészőben megjelenő oldalt leképező DOM fa manipulálása a .js fájlban történik, ill. az utasítás tesztelhető a konzolon. Ha ide írom be a document.write(„Hello, world!”) parancsot, akkor a böngészőből eltűnik az eredeti dokumentum, s csak annyi jelenik meg egy üres oldalon, hogy: Hello, word! – Szemben az .innerHTML metódussal, ami documentumon belül változtatja meg egy element – böngészőben megjelenő – tartalmát, s nem tünteti el az eredeti oldalt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →