A ‘boldog’ szóalak előfordulásai mögött rejlő struktúra Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében

A dolgozat részletes statisztikai adatokat tartalmaz. A lényeges részeket bordóvörös színnel emeltük ki – elsőre érdemes csak azokon végigfutni.

A blogger egy számítógépes programmal Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében a ‘boldog‘ szóalak előfordulásait vizsgálta meg úgy, hogy a szóalak mindegyik előfordulása esetében vette a szóalak 300 karakter sugarú környezetét, s kigyűjtötte, hogy ezekben a rövid szövegrészletekben milyen fogalmak / képek jelennek meg.

Először azt vette észre, hogy a szóalak első 12 előfordulásának a környezetében található képek / fogalmak ugyanabban a sorrendben követik egymást a szóalak következő 12 előfordulásának a környezetében is úgy, hogy ezzel tulajdonképpen két 12-12 elemből álló gyűrűszerű struktúra jelenik meg, amelyek spirálszerűen fűződnek össze, s ismétlik egymást.

Jobban megvizsgálva pedig azt látta, hogy a 12 elemből álló gyűrű további két 6-6 elemből álló gyűrűbe osztható. Ezek a 6 elemes gyűrűk mindig ugyanazt a 6-6 képet tartalmazzák ugyanabban a sorrendben, s így voltaképpen négy darab (6-6 elemből álló) gyűrű ismétli önmagát spirálszerűen a regény elejétől a végéig – s úgy tűnik, hogy a regény cselekménye ezen spirálszerű mintázat köré szerveződik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Gonosz Geometriája – az önpusztítás tudattalan képei Orbán Viktor tusványosi (2022) beszédében

“Platón Timaiosz-ában azt olvassuk, hogy a gömb a legtökéletesebb és legegységesebb forma … [de] Pascal … [már] így fogalmazott … ‘egy rémítő gömb, amelynek a középpontja mindenütt van, a kerülete sehol.’

Lehet, hogy a világtörténelem valójában csak néhány metafora különböző megszólaltatásainak a története”


Jorge Luis Borges: Pascal gömbje

Egy kattintás ide a folytatáshoz….