Címke: Kosztolányi Dezső

Novák Antal ‘titkos jegyei’ Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényében

Közzétéve Szerző:

A ‘titkos jegyek’

Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényében a főszereplő Novák Antal, aki matematikát és fizikát tanít a gimnáziumában, a tanulók feleleteire adott érdemjegyeket egy saját használatú titkos kóddal jegyzi be a tanári zsebkönyvébe. Ez a kód viszonylag egyszerű, s a regényben két helyen történik rá utalás:

„Novák Antal titkos jegyeket írt – mindig csak vonalakat, melyek egyenesnek látszottak, de kettest, hármast, négyest jelentettek aszerint, hogy a négyszög melyik sarkába helyezte el”

„Novák titkos jegyekkel ír. Mindig egy vonalat. Fönn a vonal a négyzet jobbszélén egyes, a balszélén kettes, lenn jobbról hármas, balról négyes”

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Standard gyertyák Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regénye univerzumában

Közzétéve Szerző:

„Too much wine and too much song Wonder how I got along”

Terry Jacks – Seasons in the Sun

A standard gyertyák fogalma a csillagászatban

A csillagászatban standard gyertyának nevezik a szupernóva robbanásokat, mivel a fényerejük mindig ugyanakkora, így bárhol is következik be a robbanásuk az univerzumban, a látszólagos fényerejükből ki lehet számolni a távolságukat, abból pedig – összevetve azt a fényük spektroszkópos elemzésével – következtetni lehet az univerzum szerkezetére. S ezeknek a standard gyertyáknak a megfigyelésével jutottak a kozmológusok arra a felismerésre, hogy az univerzum gyorsulva tágul.

Kosztolányi Dezső Aranysárkány c. regényének a szövegében egy ilyen standard gyertya a ‘bélyeg’ szótő, ugyanis valahányszor feltűnik, ott a regényben olyan összefüggésekre derül fény, amelyek mintegy leírják az Aranysárkány ‘univerzumának a szerkezetét’ – ami egyben a szerzője személyiségének a lenyomata is a regényben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A ‘bélyeg’ morféma előfordulásaihoz kapcsolódó fogalmak Kosztolányi Dezső szövegeiben

Közzétéve Szerző:

‘és elsiklik minden illúzió, minden hazugság és bolondság’

Kosztolányi Dezső – a Magyar Elektronikus Könyvtárban online elérhető műveiből álló ‘elektronikus’ – szövegkorpuszában a ‘bélyeg’ morféma több mint 70-szer fordul elő, s ha megvizsgáljuk az előfordulások közvetlen szövegkörnyezetét, akkor minden egyes esetben találunk egy-egy szót, amelyek jelentése az alábbi fogalomkörök egyikébe esik:

  • halál, pusztulás, háború, vér, gyilkosság, öngyilkosság, fizikai bántalmazás fogalomköre
  • az érdeklődés vagy annak hiányával kapcsolatos fogalmak, ill. azok fokozatai (közöny, érdeklődés, intenzív érdeklődés, szenvedély, gúny, harag, gyűlölet, bosszú)
  • nemzetek valamilyen ‘dolgainak’ a felsorolása (népnév, pénznem, nyelv)
  • gyerekkor
(a ‘bélyeg’ morféma egyes előfordulásai mellett több fogalomkör is megjelenhet egyszerre)
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A ‘boldog’ szóalak előfordulásai mögött rejlő struktúra Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében

Közzétéve Szerző:

A dolgozat részletes statisztikai adatokat tartalmaz. A lényeges részeket bordóvörös színnel emeltük ki – elsőre érdemes csak azokon végigfutni.

A blogger egy számítógépes programmal Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében a ‘boldog‘ szóalak előfordulásait vizsgálta meg úgy, hogy a szóalak mindegyik előfordulása esetében vette a szóalak 300 karakter sugarú környezetét, s kigyűjtötte, hogy ezekben a rövid szövegrészletekben milyen fogalmak / képek jelennek meg.

Először azt vette észre, hogy a szóalak első 12 előfordulásának a környezetében található képek / fogalmak ugyanabban a sorrendben követik egymást a szóalak következő 12 előfordulásának a környezetében is úgy, hogy ezzel tulajdonképpen két 12-12 elemből álló gyűrűszerű struktúra jelenik meg, amelyek spirálszerűen fűződnek össze, s ismétlik egymást.

Jobban megvizsgálva pedig azt látta, hogy a 12 elemből álló gyűrű további két 6-6 elemből álló gyűrűbe osztható. Ezek a 6 elemes gyűrűk mindig ugyanazt a 6-6 képet tartalmazzák ugyanabban a sorrendben, s így voltaképpen négy darab (6-6 elemből álló) gyűrű ismétli önmagát spirálszerűen a regény elejétől a végéig – s úgy tűnik, hogy a regény cselekménye ezen spirálszerű mintázat köré szerveződik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kegyetlen varázsló – avagy Horatius Sárszegen

Közzétéve Szerző:

‘Ranódy olykor csúnyán elbánt színészeivel‘
(Magyar Róza, Filmkultúra)

  • sokkterápia a filmgyárban

Ranódy László filmjeiben gyakran találkozunk olyan erősen megformált képsorokkal, hogy azok szinte beleégnek a néző emlékezetébe, de hogy miért, azt maga a néző sem tudja megfogalmazni, csak érzi a kép erejét. A filmesztéta szavaival Ranódy „finom, tapinthatatlan szálakkal kötözte a nézőt a filmhez„, emögött azonban egy nagyon is tudatos – s talán kegyetlen – rendezői fogás húzódott.

Ranódy ugyanis néha olyan színészt választott egy-egy szerep eljátszására, aki a magánéletében éppenséggel egy olyan – friss és feldolgozatlan – traumával küszködött, aminek az élménye pontosan ellentétes volt azzal a szereppel, amit fel kellett építenie. Így a filmben elvárt karakter megformálása szinte úgy nyúlt bele a színész életébe, mint egy ujj a nyílt sebbe, amitől aztán egyes jelenetek olyan feszültséggel telítődtek, hogy az még a filmvásznon is át tudott ütni, s mély nyomot hagy a nézőben – még ma is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A szerhasználat és a megvonás periódusai a drogfüggő Kosztolányinál

Közzétéve Szerző:

ÖSSZEGZÉS:
Kosztolányi Dezső prózájában és leveleiben található utalások alapján az író kábítószer-használatában egy tizenöt éves periodikus ismétlődés mutatható ki. Tizenöt évente következik be egy ’cry for helping’ jellegű önleleplezés, majd az elvonókúra. Az első elvonókúra időpontja 1903, amikor a 18 éves diák – életrajza szerint – egy rövid időre elhagyja Szabadkát és egy szegedi gimnáziumba iratkozik át – végül mégis Szabadkán érettségizik. Valójában Bécsben járhatott elvonó kezelésen Wagner-Jauregg intézetében, s egy novella utalása alapján a kezelőorvosa is beazonosítható. A következő elvonó kezelés időpontja 1918, majd a drogfogyasztó újabb önleleplezése 1933-ban következik be. Az író egy rejtett utalása szerint a tizenöt éves periódusok a hat év ’száraz függés’ és a kilenc év visszaesés szakaszaira bonthatóak fel. Ezek a visszaesések 1909-ben és 1924-ben történnek, s ezek az évek azok, melyek környékén az író legjelentősebb művei keletkeztek. A fenti periódusokba beleilleszthető az unokatestvér, Csáth Géza drogkarrierje is. Így a traumaismétlés egy generációkon átívelő családi mintázat lehet. A dolgozat végül megkísérli kimutatni ennek az ismétlődő mintázatnak a nyomát a két író életét megelőző nemzedékek sorában is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Fricska Kosztolányinak – Panna néni és a circumdederunt

Közzétéve Szerző:
  • Panna néni! Gyertyákat!

Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye filmváltozatának egy jelenetében az öreg Vajkay Ákos úgy berúg, hogy az alkoholmérgezéstől ájultan esik össze. A jelenet egy nyilvánosházban játszódik, ahol a társai az ájult öreget egy asztalra fektetik, majd gyertyával a kezükben körüljárják, s eléneklik neki a korabeli temetési szertartások latin nyelvű énekét, a circumdederunt-ot. Miközben a filmet néztem, ennél a részletnél egy nagyon groteszk párhuzam ötlött a fejembe. S csak nem tudtam elhessegetni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →