ABSTRACT: A TOR egy anonimitást biztosító hálózat, amely egy bárki által letölthető szoftver segítségével érhető el. A TOR-t azok használják, akik nem akarják, hogy az internetes tevékenységük nyomon követhető legyen, s közülük két csoportot szoktak kiemelni: egyrészt elnyomó államok – a hatalommal szemben álló – polgárai használják a TOR-t, másrészt pedig a törvény elől rejtőzködő személyek, akik valamilyen illegális tevékenységet folytatnak az anonimitás mögé bújva.

A TOR hálózata csomópontokból áll, amelyet magánszemélyek, alapítványok futtatnak. Minden csomópontnak van egy neve, s egy kontakt email címe, amelyet a csomópont tulajdonosa ad meg, s a dolgozat ezeket az elnevezéseket próbálja meg kategóriákba sorolni. A világon mintegy 6000 TOR csomópont fut, ezek közül 38 Magyarországon, így a dolgozat nagyon kis mintát vizsgál. S a következő kategóriákat találta alkalmasnak arra, hogy lefedje ezeknek a csomópontok elnevezéseinek a nagy részét:

• a technika, a természettudomány világából vett kifejezés (37%)
• sci-fi, fantasy, mitológia köréhez köthető név (25%)
• a hatalomhoz, a törvényes rendhez való viszony kifejezése (15%)
• a gyerekkorra való utalás (9%)
• a névtelenség hangsúlyozása (12%)

A fentiek közül négy kategória tükrözi az általános vélekedést, hiszen a közvélemény a TOR használatát a hatalommal szembeni ellenszegüléssel, az illegális tevékenységekkel, a névtelenséggel, s az informatikában való jártassággal köti össze.

Kakukktojásnak tűnik viszont a – csomópontok harmadát kitevő – két kategória, a gyerekkorra, ill. a sci-fi, de főleg a fantasy regényekre való utalás. A dolgozat arra próbál magyarázatot találni, hogy ez a két kategória miért bukkan fel a TOR csomópontok neveinél, s hogyan lehet besorolni őket a fenti három ‘hagyományos’ kategóriához a ‘coming of age‘ fogalma segítségével.