Az internet működése a TCP/IP protokollon alapul, ami azt jelenti, hogy a felhasználó számítógépétől a szerverig (és vissza) az üzenetek forgalomirányító routereken keresztül haladnak, amihez az szükséges, hogy minden router lássa a feladó és a célállomás IP címét, még akkor is, ha a csomag tartalmát https protokoll titkosítja. Azaz, ha valaki elfogja az üzenetet, vagy maga az internet szolgáltató figyeli, akkor az üzenet feladójának és címzettjének az IP címét ismerni fogja, így tudni fogja, hogy ki és milyen oldalakat látogatott meg. Erre kínál egy megoldást a TOR.
Az előző posztomban – Magyarországi TOR csomópontok üzemeltetőinek pszichológiai profilozása az egyes csomópontok elnevezése alapján – a magyarországi TOR csomópontok elnevezéseit illetően mutattam ki egy mintázatot, s próbáltam értelmezni. A világszerte megtalálható mintegy 6000 csomópontból 38 található Magyarországon, így csak egy nagyon kicsi mintát vizsgáltam meg, ami téves következtetések levonásához is vezethet. Ezért ebben a posztomban az Ausztráliában található TOR csomópontok elnevezését vizsgálom meg, hogy vajon kimutatható-e hasonló mintázat.
ABSTRACT: A TOR egy anonimitást biztosító hálózat, amely egy bárki által letölthető szoftver segítségével érhető el. A TOR-t azok használják, akik nem akarják, hogy az internetes tevékenységük nyomon követhető legyen, s közülük két csoportot szoktak kiemelni: egyrészt elnyomó államok – a hatalommal szemben álló – polgárai használják a TOR-t, másrészt pedig a törvény elől rejtőzködő személyek, akik valamilyen illegális tevékenységet folytatnak az anonimitás mögé bújva.
A TOR hálózata csomópontokból áll, amelyet magánszemélyek, alapítványok futtatnak. Minden csomópontnak van egy neve, s egy kontakt email címe, amelyet a csomópont tulajdonosa ad meg, s a dolgozat ezeket az elnevezéseket próbálja meg kategóriákba sorolni. A világon mintegy 6000 TOR csomópont fut, ezek közül 38 Magyarországon, így a dolgozat nagyon kis mintát vizsgál. S a következő kategóriákat találta alkalmasnak arra, hogy lefedje ezeknek a csomópontok elnevezéseinek a nagy részét:
a technika, a természettudomány világából vett kifejezés (37%)
sci-fi, fantasy, mitológia köréhez köthető név (25%)
a hatalomhoz, a törvényes rendhez való viszony kifejezése (15%)
a gyerekkorra való utalás (9%)
a névtelenség hangsúlyozása (12%)
A fentiek közül négy kategória tükrözi az általános vélekedést, hiszen a közvélemény a TOR használatát a hatalommal szembeni ellenszegüléssel, az illegális tevékenységekkel, a névtelenséggel, s az informatikában való jártassággal köti össze.
Kakukktojásnak tűnik viszont a – csomópontok harmadát kitevő – két kategória, a gyerekkorra, ill. a sci-fi, de főleg a fantasy regényekre való utalás. A dolgozat arra próbál magyarázatot találni, hogy ez a két kategória miért bukkan fel a TOR csomópontok neveinél, s hogyan lehet besorolni őket a fenti három ‘hagyományos’ kategóriához a ‘coming of age‘ fogalma segítségével.
