Ilyen formátumban fognak megjelenni a blogger szövegközi kommentjei. Mindjárt az első: Gilbert vezeti be a fizika története során az elektromos (electricus) kifejezést. Eredetileg a borostyán ógörög neve az ἤλεκτρον (élektron). A borostyán, ha szőrmével megdörzsölik, akkor kisebb tárgyakat, pl. tollpihéket, pelyvát magához vonzza, majd kis idő múlva eltaszítja magától, s ezt a jelenséget már a görögök is ismerték. Gilbert felismeri, hogy más anyagok is képesek így viselkedni, azaz ha megdörzsölik őket, akkor vonzó erőre tesznek szert. Gilbert ezekre az anyagokra alkotta meg az elektromos (azaz: borostyánszerű) kifejezést. Értelemszerűen Gilbert az elektromos szót nem a mai értelmében használja, hanem csak annyit jelent nála, hogy ‘borostyánszerű; ami dörzsölés hatására úgy viselkedik, mint a borostyán’. Az angol electric szót először Thomas Browne (1605-1682), angol fizikus használta 1640-ben.

A szövegben többször előfordul az effluvium szó, ami annyit jelent, hogy ‘kiáramlás‘. Gilbert az elektromos vonzást ugyanis úgy képzeli el, hogy a megdörzsölt testből egy igen finom, láthatatlan, folyadékszerű kiáramlás – ez az effluvium – áramlik ki, mintegy körülveszi felhőszerűen az adott testet, s ez az effluvium okozza a test által kifejtett vonzó hatást.