A bal oldali képet a SOHO űrállomás készítette a napteleszkópjával, míg a jobb oldali képet én – egy saját készítésű, egyszerű kamera obscurán keresztül – az iPhone6s telómmal. A fényképen a nap képe eredetileg egy gombostűfejnyi pötty, amit aztán a teló appján kinagyítottam, s addig változtattam a színhőmérsékletet és a többi beállítást, míg az alábbi képet nem kaptam.
A pillanatnyi naptevékenységről itt: időkép. A két képen az aktuális napkitörések láthatóak 2020 december 1.-én.
A számítógépeken jelenleg használatos karakterkódolás – az Unicode – 32 biten tárol el minden egyes karaktert, emojit, piktogrammot. Szóval bármi, ami egy képernyőn egy szövegben megjelenhet, az 32 db ‘0’ és ‘1’ számjegy egymásutánja a számítógép adatfolyamában. Például az ‘Ű’ betű bináris kódja ebben a rendszerben a 00000000 00000000 00000001 01110000, míg a 😎 – hivatalos nevén: ‘Smiling Face with Sunglasses Emoji’ – kódja pedig a 00000000 00000001 11110110 00001110.
Ez a kódolás történetileg az Első Nemzetközi Távíróábécére (International Telegraph Alphabet No. 1 – ITA-1) megy vissza, amit Baudot kódnak is neveznek, mivel Emile Baudot dolgozta ki az általa 1870-ben kifejlesztett távíró használatához.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ha volna rá lehetőséged, hogy megtudd, hogy mikor halsz meg, akarnád-e tudni? – kérdezi a Halálod appja c. film előzetese, s a filmben valóban egy telefonos applikációról van szó, amelyik megmondja, hogy mikor fogsz meghalni. Az app a valóságban is letölthető countdown néven, amit meg is tettem, s nekem 17 évet, 341 napot, 4 órát és 20 percet adott hátralévő időnek. A filmben viszont a szereplők egy részének csak napokat és órákat hagy meg az app, s mire az letelik, a halálesetek sorra bekövetkeznek furcsa balesetek formájában. A főszereplők ekkor kezdenek el nyomozni az általuk feltételezett démonok után, mire egy kissé különc paphoz jutnak el. aki megerősíti őket, hogy valóban démonok állhatnak a történések mögött.
Azonban hogy kerül démon az applikációba? S ez, ha belegondolunk, egy eléggé sarkalatos kérdés, hiszen az okostelefonok és az applikációk a mai modern világ termékei, míg a démonok leginkább a középkori gondolkodást idézik, s mi sem áll távolabb a képzetüktől, mint egy Y generációs digitális bennszülött világa. A film azonban ügyesen veszi az akadályt, s amikor a szereplők a kissé különc pap tanácsára feltörik az applikációt, akkor annak a kódjában egy latin nyelvű mondatot találnak. Így hangzik (videó):
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Éppen a hetes buszon utaztam Budapest belvárosában, amikor egy furcsa nevű pékséget vettem észre a Rákóczi úton az ablakon kinézve: Tibidabo – gluténmentes pékség. A ’tibi dabo’ így külön írva latinul ugyanis egy értelmes kifejezés, s azt jelenti, hogy ’neked fogom adni’, egybe írva pedig egy hegy neve Barcelonában, amely leginkább a tetejére épített templomáról és vidámparkjáról ismert. Ez a hegy pedig a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy az ördög itt kísértette meg Jézust, amikor is a Szentírás beszámolója szerint
„egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. 9’Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.’ 10Jézus elutasította: ’Távozz, ördög! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!’ Erre otthagyta az ördög és angyalok jöttek a szolgálatára.” (Mt,4,8-11)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az 1968-ban készült Ha…. (If….) című film (r. Lindsay Anderson) egy angol bentlakásos iskola életét mutatja be, s „arra tesz kísérletet, hogy valamiképpen okát adja a fiatalok hatvanas évek végi lázadásának. ‘Egy társadalom – olvashatjuk a film lényegét összefoglaló cannes-i beszámolók egyikében –, amely nem tud mást, mint erőszakkal rákényszeríteni a fiatalokra a maga elveit, egy szép napon szembe kell hogy találja magát a véres erőszak tiltakozásával.’” (Filmvilág)
A történetben a diákok lázadása végül egy lövöldözésbe torkollik, ahol a három – szimpatikusnak ábrázolt – rebellis diák a kollégium tetejéről lő mindenkire, aki csak mozog. A film 1968-ban készült, a diáklázadások évében, s így a korszellemnek is betudható, hogy ezt a jelenetet a film végén az egykori kritika a diáklázadás szimbólumának tekinti. Az idők azonban jócskán megváltoztak azóta, s az a jelenetet, amivel a film zárul, ma már annak neveznénk, ami: iskolai mészárlás.
Az apáca (The Nun, 2018) című horrorfilm elején egy ajtó tűnik fel, aminek a keresztlécére a ‘Finit hic, Deo‘ feliratot vésték, ami arra hivatott figyelmeztetni, hogy ‘itt ér véget Isten‘ – pontosabban az Isten hatalma -, s azon túl a démonok világa kezdődik. Legalábbis ezt támasztja alá az, ahogyan a filmben fordítják le ezt a mondatot: ‘God ends here‘. ill. a magyar szinkronban: ‘ezen a helyen vége Istennek‘.
„Nap atyánk fiai vagyunk” – mondta Mountain Lake, az indián C. G. Jungnak, az európai pszichiáternek – „és vallásunk révén naponta segítünk atyánknak, hogy bejárja az eget. Ezt pedig nem csak magunkért tesszük, hanem az egész világért. Ha nem gyakorolhatjuk tovább vallásunkat, még tíz év sem telik bele, és nem kel fel többé a nap. Akkor aztán örökké éjszaka lesz.” (Jung: Emlékek, álmok, gondolatok, Bp.1987, 305o.)
Hasonló szituációval indít a Cincin lovag (The Tale of Despereaux, 2008) című mesefilm is, ahol Aranyföld vidékén a nap attól süt és az eső attól esik, hogy a király szakácsa minden tavasz első vasárnapján elkészíti a ‘hosszú élet levesét‘. Egyszer azonban a király betiltja a leves elkészítését, s ezután többé nem esik az eső. Hiába gyülekeznek a felhők a város felett, csupán a nap fényét takarják el. Búskomor szürkeség borul mindenre. A mese végén – a mese bonyodalmai után – a szakács viszont úgy dönt, hogy a tiltás ellenére is elkészíti a levest. S mikor annak az illata felszáll az egek felé, akkor elered végre az eső, s a felszakadó felhők mögül kisüt a nap.
„Japánban az ilyesmit elzárnák a kíváncsi tekintetek elől egy külön helyiségbe, de a hollandok nem törődnek vele, s hagyják, hogy bárki a kedvére bámulhassa” – rótta fel a holland gyarmatosítóknak , Tokugawa Yoshichika, a japán utazó 1921-es útleírásában (Utazások Jáván) azzal az ágyúval kapcsolatban, amely ma Jakarta főterén látható, s pornó ágyúnak (porn cannon) is neveznek. Akkoriban, amikor a japán utazó látta, már rég nem használták, s sokáig a város falain kívül kallódott, majd egy múzeum udvarában helyezték el. Közérdeklődésre viszont nem hadtörténeti érdekessége miatt tartott számot, hanem azért, mert látogatói vallási tisztelettel övezték, s egy különös kultusz alakult ki körülötte, amely nem a régiségéből, hanem impozáns méretéből és különös formájából fakadt.
Penelope Goodman, ókortörténész posztja hívja fel a figyelmet Dracula címerére és annak latin nyelvű feliratára a Horror of Dracula (1958) című filmben. A címer Dracula kastélyában a kandalló fölött, ill. egy levélpapír tetején látható:
Fidelis et mortem
Erről a latin mondatról egy amerikainak leginkább a New York-i rendőrség jelmondata, a ‘Fidelis ad mortem‘, azaz ‘Hűséges a halálig‘ juthat az eszébe. A szlogen azonban baljós és a halált idézi, s így érthető is, hogy nem túl népszerű, ahogyan a New York-i rendőrség oldalán a logók és jelvények között sem találjuk meg, s maga a honlap is csak kizárólag a rendőrség hősi halottaival kapcsolatban említi. De ugyanez a felirat látható a One Police Plaza épületében elhelyezett emlékművön is, amely a 2001 szeptember 11-i támadás rendőr áldozatai előtt tiszteleg.
a katarzis ma elmarad
„Pszichopaták, démonok, tébolyult gyilkosok” – adja meg a tiszteletet Morticia néni A galád család (Addams Family, 1991) című filmben az ősöknek, s emlékezteti Festert a családi minta fontosságára. – „A gyökerek, Fester. Példaképek”
Fledge kuzin. Négy vadlóval tépették szét.
A család sírkertjében járunk éppen, s körös-körül a megboldogult elődök sírjai. „Laborgia néni. Kivégző osztag végzett vele. Fledge kuzin. Négy vadlóval tépették szét.” Majd egy hóhércsuklyás alak szobrát látjuk: „És a drága Eimar bácsi. Élve eltemették.”
Végül a szülők síremléke tárul a szemünk elé, egy romanizáló stílusban készült lovasszobor, melyen a szülők az ókori kocsihajtók pózában vágtatnak a halhatatlanság felé. Alatta pedig a család címere és a családi mottó (video):
„Sic gorgiamus allos subjectatos nunc„
