• A WEP – Wired Equivalent Privacy – célja, hogy a vezeték nélküli hálózat legalább olyan biztonságos legyen mint a vezetékes.
• Nem volt egy kifejezett sikertörténet, a szabvány az összes lehetséges hibát elköveti.
• 1997-ben mutatták be, 2001-ben már feltörték, 2004-ben érvénytelenítették a szabványt a hiányosságai miatt.
• Ma már percek alatt feltörhető.
• Ennek ellenére még sokan használják, mert a routerek ezt a beállítást kínálják fel alapból, s a felhasználók – mivel nem értenek hozzá – nem állítják át.

A WEP működése

Források: WiFi biztonság – Buttyán – Dóra: Wifi biztonság – A jó, a rossz, és a csúf – archiválva: itt. Illetve: EthicalHacking – archiválva: itt. Továbbá: Faigl Zoltán: Az IEEE 802.11 kapcsolat-felépítés vizsgálata.

• A WEP hitelesít, azaz azonosítja a felhasználót, ill. titkosítja a forgalmat, így az egy értelmetlen jelsorozat lesz annak, aki nem tudja, hogy hogyan kódolja vissza az üzenetet. Felhasználó: STA – (Station), csatlakozópont: AP – Access Point.

„A hitelesítést egy egyszerű kihívás-válasz alapú protokoll végzi, mely négy üzenet cseréjéből áll. Elsőként a STA jelzi, hogy szeretné hitelesíteni magát (authenticate request). Válaszul az AP generál egy véletlen számot, s azt kihívásként elküldi a STAnak (authenticate challenge). Az STA rejtjelezi a kihívást, s az eredményt visszaküldi az AP-nak (authenticate response). A STA a rejtjelezést egy olyan titkos kulccsal végzi, melyet csak a STA és az AP ismer. Ezért ha az AP sikeresen dekódolja a választ (azaz a dekódolás eredményeként visszakapja saját kihívását), akkor elhiszi, hogy a választ az adott STA állította elő, hiszen csak az ismeri a helyes válasz generálásához szükséges titkos kulcsot. Más szavakkal, a válasz sikeres dekódolása esetén az AP hitelesítette a STA-t, és ennek megfelelően dönthet arról, hogy a csatlakozást engedélyezi vagy sem. A döntésről az AP a protokoll negyedik üzenetében tájékoztatja a STA-t (authenticate success vagy failure).” (Buttyán – Dóra)