— arca himlőhelyes
A regény egyik szereplője Halák Béla, aki egy „elegáns, magas, szőke, harminc év körüli, izmos sofőr„, akinek a „szeme hideg, kék, arca himlőhelyes, vonzó, férfias„. A férfi az áldiplomata fiú barátja, s egyébként egy követségi sofőr, aki szerepet vállal a sötétkék ruhás fiú legendaépítésében azzal, hogy alkalmanként 200 forintért furikázza a fút és választottját egy Chevrolet márkájú gépkocsival, ami egy „ezüstszürke, hatalmas luxusautó. Diplomáciai rendszámtáblával.„
Halák egy dörzsölt pesti vagánynak tűnik, aki nem riad vissza kisebb csalásoktól, azonban a törvénnyel komolyabb szinten már nem akar szembe kerülni. Ugyanakkor jó emberismerő, azonnal átlát azokon a személyeken, akikkel az áldiplomata keveredik kapcsolatba, s azonnal felismeri, ha egy adott helyzet már-már a lebukás veszélyével fenyeget, s ezt közli is társával két alkalommal is.
Egyik esetben Hűvös Mártonnal kapcsolatban figyelmezteti: „Félek, mister Edman. Ez nem New York … Ez a krákogó ember a Térképészeti Intézetben dolgozik. Alapos, ravasz, izgága fickó … Egyszer majd hiába várja önt a gép … Már bocsánatát kérem.” S Hűvös Márton valóban rájön, hogy a lánya átverés áldozata lett, de a rendőrségi feljelentésével csupán a munkahelyén hozza kellemetlen helyzetbe a fiút.
A második alkalommal pillanatok alatt kiszimatolja, hogy a fiúnak Karácsony Nagy Zsuzsannával való kapcsolata tragédiához fog vezetni, s gyorsan ki is száll az áldiplomata játszmájából: „Ez volt az utolsó fuvar. Ingyen csináltam, barátságból … Ez a nő több mint szép. Ettől nem szabadulsz … Céltudatos, ravasz, eljött a falujából megcsinálni a szerencséjét. De azt neked nem áll módodban teljesíteni … Szerelmes vagy. Tégy, amit akarsz, de engem ne keress föl többé.” (Érdekes, hogy a sofőr szóhasználatában mindkét alkalommal a ‘ravasz‘ szó szerepel.)
— hallgatás
Ugyanakkor Halák Béla személye a titoktartás, a hallgatás, az ‘el nem árulás’ fogalmával kerül relációba a regény történetének két rétegében is. Az egyik réteg a regény történetmesélése, ott ugyanis az áldiplomata két alkalommal is megígéri Halák Bélának, hogy a lebukása esetén hallgatni fog a sofőr kilétéről: „Béla, ha elkapnak, ha a talpam perzselik, a szemem kitolják, ha fölakasztanak, Isten engem úgy segéljen, nem keverlek bele.” Illetve az utolsó találkozásukkor Halák Béla emlékezteti a fiút: „Ha elkapnak, ha fölakasztanak, engem nem ismersz. Erre megesküdtél.„
A másik réteg pedig, ahol diplomáciai gépkocsi és a titoktartás képzetei egymás mellé kerülnek, az az a valós történet, amelyet a regény feldolgozott. Az erre vonatkozó részletet Szabó László: 13 bíró emlékezik (Minerva, 1975) A kedves külföldi ismerős c. fejezetéből idézzük, ahol az egykori büntetőpert tárgyaló bíró emlékszik vissza az áldiplomata gyilkossági ügyére:
„Nem sokkal előbb Szöllősi valamilyen módon megismerkedett egy követségi gépkocsivezetővel, akinek a nevét mindvégig titkolta. A tárgyaláson sem volt hajlandó elárulni. Nem is beszélt róla. Azt elismerte, hogy ez a követségi gépkocsivezető több alkalommal vitte a diplomáciai kocsin, egy elszólásból kiderült az is, hogy pénzért, de hogy melyik követség kocsija volt ez, és ki a gépkocsivezető, arról semmit sem árult el.” (303 old.)
Azonban ez a részlet egy erőteljes csúsztatás lehet. Először is – Szöllősi Györgyről a bűncselekménye és a tanúvallomások alapján az derül ki, hogy egy mániákusan hazudozó, ugyanakkor pszichopatának tűnő, s egészen primitív személyiség volt. Ugyanakkor ez a részlet a bíró visszaemlékezéséből a romantikus betyárbecsület hősének állítja be ugyanezt a Szöllősit a hallgatásával.
Ugyanakkor egyrészt viszont nehéz elképzelni – ismerve a korabeli rendőrség munkamódszereit – hogy pont ezt az adatot ne szedték volna ki Szöllősiből. Másrészt pedig – ma már szinte közhely – hogy a külképviseleteknél dolgozó magyar állampolgárságú alkalmazottal jórészt a korabeli hírszerzés ügynökei voltak, így képtelenségnek tűnik, hogy a hatóságok ne tudták volna beazonosítani a sofőrt.
Valószínűleg arról van szó, hogy a hírszerzés nem akarta dekonspirálni az ügynöküket, így a rá vonatkozó adatokat törölték a nyomozati anyagból, s a hiátust ezzel a betyárbecsületről és hallgatásról szóló legendával fedték el. Ebben az esetben viszont kétszeresen is kapcsolódik Halák Béla személyéhez a hallgatás: hiszen a belügyi szervek egy hallgatásról szóló fedőtörténettel fedik el azt, hogy valójában ők azok, akik elhallgatnak valamit.
— egy beszélő név?
Az előző posztban láttuk, hogy a házmester – Varga Veronika – Sebestyén úr szereplőhármashoz több síkon is a giliszta (bélféreg) képzete kapcsolódik, amihez a belügyminiszter fogalma társul, ill. a gilisztához az arcon lévő jel (ránc, mitesszer, seb) csatlakozik. S az arcon lévő seb a sofőr leírásában is felbukkan, hiszen ‘arca himlőhelyes‘. Továbbá a sofőr ‘szeme hideg, kék‘, ill. az általa vezetett Checrolet egy ‘ezüstszürke, hatalmas luxusautó‘. A hideg, kék, ezüst színek viszont így a sofőr személyét az éjjel-nappali csemegeüzlettel is relációba vonják (‘neoncsövek kékezüst, jégcsaphideg fényében az üzlet‘), ahol az áldiplomata a Cinzanót vásárolja a házmesternek.
Mindezeket figyelembe véve azt sejtjük, hogy a sofőr neve – Halák Béla – egy beszélő név, hiszen a Béla névből már eleve kihallik a ‘bél‘ szó, s maga a név is származhat magából a ‘bél‘ szóból, ugyanakkor egy másik eredeztetése egy ‘villogó, csillogó‘ jelentésű szóra vezeti vissza: „noha azt némelyek a szláv bél, bjél (= fehér) szótól származtatják, azonban föltalálható ugyanazon gyök a latin bellus, s ettől kölcsönzött franczia bel, olasz bello szókban is, sőt mindezek rokonok a magyar vil elvont gyökkel, melyből világ (lux), régiesen és mai tájejtéssel is velág, továbbá villog, villan, stb. származott Ezek szerint Béla annyit jelentene, mint szép, vagy fehér, villogó” (Czuczor-Fogarasi) Ugyanakkor a regényben pedig a Chevrolet egy luxusautó, ami eleve a fényre utal, hiszen a luxus szó a latin ‘fény’ jelentésű lux szóból származik, de a regény több helyén is a csillogás képzete tartozik a luxusautóhoz („Szikrázó napfény. Hosszú, ezüstszürke diplomatakocsi, luxusautó … hatalmas, ezüstszürke luxusautó ragyog a napon … A luxusautók már villogtatják reflektorukat„).
S ugyan sem Halák Béla nevében, sem a himlőhelyes arcában sem találunk semmit, amit a giliszta képzetével köthetnénk össze, azonban, ha a sorok között olvasunk, gyorsan felfedezhetjük, hogy hol búvik meg az a bizonyos giliszta.
— a giliszta
Az egyik jelenetben a sofőr kint vár az utcán a luxusautóban ülve, miközben az áldiplomata a soros áldozatával és az őt kísérő családdal egy cukrászdában ül.
„Csöndes, elegáns, budai cukrászda, valahol a Vár környékén. Itt megőrizték a régi idők hangulatát, az eszpresszógép is herendi porcelán.”
A leírás alapján ez nagy valószínűséggel a Ruszwurm cukrászda a Várban, amelyet 1827-ben alapítottak, s azóta is ugyanazzal az eredeti – mára már antikká vált – berendezéssel fogadja a vendégeit. S maga a cukrászda szerepel a mű alapjául szolgáló bűnügy jegyzőkönyveiben is, amire a fentebb idézett Szabó László: 13 bíró emlékezik könyve is utal:
„Többször megjelent K. Anikó munkahelyén is diplomáciai kocsival. Egy alkalommal a Ruszwurm cukrászdába is felvitette magát, itt jelen voltak a lány szülei is.” (303 old.)
S a cukrászdának nevet adó német családnév ‘Ruß‘ előtagja azt pedig jelenti, hogy ‘korom, korompenész‘, míg a ‘Wurm‘ szó pedig azt, hogy ‘féreg, kukac, nyű, giliszta‘. Persze a ‘rusz‘ előtagból kihallhatjuk a ‘ruszki‘ szót is, ahogyan maga a ‘Russe‘ szó is azt jelenti németül, hogy ‘orosz‘. S így láthatjuk, hogy ez a sorok közé rejtett név Fejes Endre szövegében egy beszélő névvé változik, ami a ‘féreg‘ és az ‘oroszok‘ fogalmait kapcsolja egymáshoz.
Azonban a regényben ugyanitt van még egy motívum, amely hasonlóan a keletről érkező hódítókat társítja – ugyan nem a giliszta, hanem az annál talán kellemesebb asszociációkat idéző – selyemhernyó képzetéhez.
— hejh burzsoá! hejh proletár!
Miközben az áldiplomata a lány családjával társalog a cukrászdában, odakint egy humoros jelenet játszódik le:
Az ezüstszürke, hatalmas luxuskocsi a cukrászda előtt várakozik, az elegáns, himlőhelyes arcú sofőr újságot olvas a volánnál. Három tornacipős, maszatos kisfiú áll meg a járdán, bámulják.
– Chevrolet – mondja az egyik. – Ezerötszáz dollár!
– Ja! – mondja a másik. – Meg az anyád!
A harmadik szőke, farmernadrágos, tíz év körüli, vézna, atlétatrikós fiú fölemeli öklét, megrázza.
– Hej, burzsoá, hej, proletár, Én, József Attila itt vagyok! – kiáltja.
– Marha! – mondja a másik.
És nevetve szaladnak tovább.
A regényben vendégszövegként jelenik meg József Attila verse, amit itt most teljességében idézünk, hiszen pont az lesz benne fontos, ami a vendégszövegként történő idézéséből kimaradt.
Lidi nénémnek öccse itt,
Batu khán pesti rokona,
kenyéren élte éveit
s nem volt azúrkék paplana;
kinek verséért a halál
öles kondérban főz babot –
hejh burzsoá! hejh proletár! –
én, József Attila, itt vagyok!
Egyrészt azt kell észrevenni, hogy a versben a halál képzete jelenik meg, hiszen a versben ‘a halál / öles kondérban főz babot‘. S továbbá nagyon rejtve, de a ‘fény’ fogalma is feltűnik a versben, de ehhez már irodalomtörténeti mélységekbe kell ereszkednünk, mivel a vers kéziratában eredetileg a ‘Lidi nénémnek öccse itt‘ helyett a ‘Lucie nénémnek fénye itt‘ sor szerepelt, s ezzel kapcsolatban az irodalmár felhívja a figyelmet, hogy „A sor kéziratos változata, a „Lucie nénémnek fénye itt” hasonlóan névjáték, hisz a fény utal a Lucie–Luca változatra, Luca mitologikus fényhozó szerepére, de a fény arra a helyre esik, amit a szövegben az én, az „öcs” foglal el.” (N. Horváth Béla: A líra logikája – József Attila). S végül felhívjuk a figyelmet a ‘Batu khán‘ névre a versben, ami Fejes Endre átkontextualizálásában már a pusztító tatárjárást idézheti fel, s nem lehet nem észrevenni, hogy ezzel Magyarország orosz megszállására utalhat.
— selyemhernyó
A regényben tehát egy ‘szőke, farmernadrágos, tíz év körüli, vézna, atlétatrikós fiú‘ fiú kiáltja azt, hogy ‘Én, József Attila‘, míg a cukrászdában az asztalnál ott ül a család egyik gyereke is, egy ‘tíz év körüli, szőke, gondosan fésült kisfiú‘, akit szintén Attilának hívnak. Azaz kint is és bent is egy-egy szőke, tíz éves, Attila nevű kisfiú! S az eddigiek alapján már valamennyire ismerve Fejes Endre kódolási technikáját, azonnal gyanút fogtam, hogy ez a redundancia – a ‘tíz éves’ és ‘Attila’ adatok ismétlődése – egészen biztosan rejtjelez valamit. S a leglogikusabb, ha megnézzük, mi történt József Attilával tíz éves korában.
Először a legnépszerűbb életrajzához, József Jolán: A város peremén c. könyvéhez nyúltam, s azonnal ráleltem arra, amit kerestem.
„Mama végképp kidőlt a munkából. Harminckilenc (!) éves volt mindössze és már ősz, összetöpörödött öregasszony. (…) Attila törte a fejét, honnan, miből szerezzen pénzt. (…) Selyemhernyóival kezdte a csereberélést. Ki tudná megmondani, hogyan változott át Attila selyemhernyótenyészete hurkapálcikákká és színes papírlapokká. A pálcikákból és színes papírlapokból forgókat csinált. A forgók szárát beledöfködte egy nagy szem krumpliba, és kivitte a Népligetbe. A ligetben alá-fel rohangászott. A rohanás hozzátartozott az üzlethez, mert csak futás közben forogtak a krumpliból sugarasan kiemelkedő forgók, és a villózó forgásuk volt a csalétek.”
József Attila 1905-ben, édesanyja pedig 1875-ben született. Így az anya 39 éves korában, 1914-ben a költő 9 éves volt, így illik rá a ‘ tíz év körüli‘ kifejezés. Továbbá a Chevrolet szó ‘rolet’ hangsora idézheti az angol ‘roll’ (gördít, görget) igét, de akár a roller, rolni, roló szavakat, amelyek szintén a forgó mozgásra utalnak, míg az életrajz szövegében a ‘krumpliból sugarasan kiemelkedő forgók‘-ról van szó, s a ‘forgásuk volt a csalétek‘. Ugyanakkor a forgásuk ‘villózó‘, ami viszont relációba hozható a luxusautó szóval (lat. lux – fény), ahogyan a fenti verssel is, amely szintén – rejtve – kapcsolódik a fényhez.
De találhatunk még egy rejtett párhuzamot a vers és a cukrászdabeli jelenet között. A versben ui. ‘a halál öles kondérban főz babot‘, míg a cukrászdában pedig ezzel zárul az epizód:
A csipkebóbitás fölszolgálólány a Hűvös család asztalánál áll, kezében blokkfüzet.
– Bocsánatot kérek – mondja udvariasan –, az úr a saját számláját fizette és a hölgyét.
A fehér hajú, bóbiskoló nénire mutat.
– Itt hagyott a részére is száz forintot – mosolyog –, azt mondta, fizessem belőle a tejeskávét, ameddig csak tart.
Michaela a masnijához nyúl.
– Jó fej – mondja.
Attila fintort csinál.
– Halálos – mondja komolyan.
Azaz a versben egy kondérnyi – azaz nagy mennyiségű – főtt babról van szó, míg a jelenetben pedig nagy mennyiségű tejeskávéról, ami egy ilyen elegáns helyen vélhetően nem pótkávéból, hanem babkávéból készítenek. Továbbá a versben a halál az, aki főz, de ugyanúgy a halál képzete jelenik meg a regényben is, amikor a kisfiú csak annyit mond erre, hogy ‘halálos‘.
Az eddigiekből azt láthatjuk, hogy az orosz és a féreg, ill. a tatár és selyemhernyó fogalmai kerülnek egymás mellé a szöveg rejtett szimbolikájában, amivel vélhetően a szerző az országot 1956-ban, ill. Csehszlovákiát 1968-ban lerohanó Szovjetunió politikájáról fejezi ki sommásan a véleményét.
— 301-es parcella és akasztás
A szövegrészletben tehát két szám került egymás mellé, ez a két kisfiú 10 éves életkora és az, hogy a Chevrolet 1500 dollár. Ugyanakkor a jelenet még egyszer kiemeli a 10-es számot.
Fehér hajú, ápolt, törékeny néni (…) Régimódi retiküljéből láncon függő, apró aranyórát keres elő, fölpattintja zománcos fedelét. Nézi az időt. Amikor a mutató a tízesre ugrik, fölnéz.
Falra erősített, szép mívű, barnára pácolt óra ajtaja kivágódik, kiugrik a kakukk, és lágy hangon mondani kezdi mondókáját.
A másik asztalnál a sötétkék ruhás fiú arcán kamaszos ámulat.
– Szép – mondja. Elkomolyodik. – Azt kiabál jó madár, készül koporsó.
Az ősz hajú néni tehát akkor néz fel, amikor a másodpercmutató a 10-es re ugrik, s nyilván ezt követően lesz ‘óra egész’, s kezd el az óra kakukkolni.
Láttuk, hogy a szöveg rejtett szimbolikája szerint a Chevrolethez a forgó mozgás képzete köthető, de az órán a mutatók ugyanúgy körbe forognak, így a 10 és az 1500 számok egymásra utalnak. Ha az 1500 helyett a 15:00-t nézzük, s az óra számlapjáról olvassuk le, akkor nyilván 3 órát jelent, ami a 3-as számot jeleníti meg. Azaz a 10 és a 3 kerül egymás mellé, ami egybeolvasva 103, s ez talán lehet egy rejtett utalás a 301-es parcellára, hiszen a kakukkos óra képe mellett is a temetés képzete jelenik meg: „Azt kiabál jó madár, készül koporsó.”
Ugyanakkor az akasztás képzete is beúszik a szöveg asszociációs terébe – ha megnézzük, hogy mi a Chevrolet autómárka logója.
A logó első ránézésre egy keresztet formáz, ami illik a Rákoskeresztúr – görög zászlón lévő kereszt szimbólumsorába, azonban az embléma egész pontosan egy csokornyakkendőt ábrázol (1000logos.net), s a korabeli börtönszlengben a ‘nyakkendőt kapni‘ kifejezés a kötél által végrehajtandó halálos ítéletet jelentette 1. S így a sötétkék ruhás fiatalember nem csupán a luxuséttermek asztalainál ül egy haláljel, a kitett görög zászló keresztje mellett, de a luxusgépkocsiban is ugyanúgy egy keresztre hasonlító logó mögött utazik, ami egyben az akasztás szimbóluma is lehet a megfelelő kontextusban.
— Damjanich utca három
Egy másik részletben szintén a himlőhelyes arcú sofőr szállítja az áldiplomatát és azt a lányt, aki végül a fiú meggyilkol, s a jelenetben elhangzik a Damjanich utca 3 cím, ill. előkerül az a bizonyos bőrkötésű notesz, amiről már az első posztban szó volt.
„Az elegáns, himlőhelyes arcú sofőr ajtót nyit, elveszi a táskát, maga mellé helyezi. Indítja a motort.
– Elnézést, mister Edman, hova parancsolja?
A fiú a lányra néz.
– Damjanich utca három – mondja a lány.
(…)
– Írja föl a telefonszámomat.
A fiú fekete aktatáskájából bőrkötésű füzetet húz elő, lapozza. Egyik oldalon megáll, a lány ölébe teszi. Csavaros irónját nyújtja.
A lány nézi a tintával írt, nyomtatott betűs bejegyzést. A Roter tablets Pharmaceutische Fabrick Roter Hilversum/Holland-nál ráteszi az ujját.”
Az első posztban láttuk, hogy a bőrkötésű noteszben található egyik számsor kódolja Nagy Imre valós sírhelyét, s a mellette szereplő értelmetlennek tűnő feljegyzések pedig valójában irodalmi szövegekre való utalások voltak, s olyan szövegekre, amelyek címében, történetében hemzsegtek a ‘koporsó, temető, vörös, vezér, nemváltás’ fogalmakkal kapcsolatos kifejezések. S ha megnézzük, hogy milyen épület is található a VII. kerület Damjanich utca 3 szám alatt, ugyancsak ezekkel a fogalmakkal fogunk találkozni feltűnően nagy számban.
- vértanú – Az utca Damjanich János honvédtábornokról kapta a nevét, aki az Aradon kivégzett vértanúk egyike.
- miniszterelnök – Az utcában a 3-5 számok alatt egy egyemeletes, eklektikus lakóház található. A képen a bal oldali bejárata az 5. szám, s annak a tulajdonosa 1895 és 1908 között Wekerle Sándor (pestbuda.hu), aki háromszor is a Magyar Királyság miniszterelnöke volt. Más leírások szerint a 3. szám tulajdonosa volt (mierzsebetvarosunk.blog.hu).
- miniszterelnök – A 3. számú ház udvarán egy díszkút található, amely egy – ugyan vitatott – hagyomány szerint Vörösmarty Mihály lányát, Vörösmarty Ilonát ábrázolja, akit Széll Kálmán vett feleségül, aki szintén a Magyar Királyság miniszterelnöke volt egy cikluson keresztül. (kozterkep.hu)
- szabadságharc és forradalom – Vörösmarty Mihály neve erősen kötődik az 1948-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz.
- vörös – a Vörösmarty névben szerepel a ‘vörös’ hangsor.
- mártír – kissé abszurd, de számomra a Vörösmarty név – a ‘marti’ és mártír’ hangsorok hasonlósága miatt – a ‘vörös mártír‘ kifejezésbe hallik át.
- nemváltás – végül megjegyezzük, amennyiben ez a helyszín a regényben Nagy Imrére utal, akkor a Vörösmarty Ilonát ábrázoló szobor finom utalás lehet arra, hogy Nagy Imrét ‘Borbíró Piroska’ néven temették el – s még a ‘piros’ fogalmára rímelő ‘vörös’ hangsort is megtaláljuk a hölgy nevében, ahogyan annak a bizonyos – első posztban említett – vörös bandának is egy androgün lány volt a vezére.
Láthatjuk, hogy a regényben szereplő címen található épülettel kapcsolatban több olyan háttérinformációt is találunk, amelyeket a regény – nyilván – nem említ meg, azonban két alkalommal is az 1484-as forradalomhoz (Damjanich, Vörösmarty), ill. a miniszterelnöki státuszhoz (Wekerle, Széll) kapcsolódnak, ami alapján úgy tűnik, hogy a cím szerepeltetése a regényben egy tudatos szimbólumépítés része, amellyel a szerző Nagy Imre mártír miniszterelnökre utal.
Végül segíthet a rejtetten megjelenő díszkút szimbólumának az értelmezésében, ha megnézzük, hogy hol szerepel még a ‘kút’ szó a regényben. Csupán egy helyen bukkan fel két alkalommal, amikor a sötétkék ruhás fiú egy gyilkosságról mesél:
– Otthon voltam anyámnál – mondja. – Az egyik asszonyt elszerette a másik férj, a megcsalt férj rájött. Agyonverte a vetélytársát, és a kútba dobta. Egy hét múlva fedezték föl a gyilkosságot, amikor kiszivattyúzták a kútból a vizet.
Az idézett hellyel kapcsolatban, hogy a gyilkos a halottat egy kútba rejti, hogy ne találják meg a holttestet, s ebben azt a szimbolikus utalást véljük felfedezni, hogy Nagy Imrét is egy jeltelen sírban hantolták el.
— Nagy Erzsébet ?
A kútba rejtett holtest története egy másik gyilkosság elmesélésével fojtatódik, ahol az áldozatnak a nyakát vágták el.
„Negyven év körüli munkásnő bólint. Tejet iszik.
– Vannak ilyen esetek. Amikor én fiatalasszony voltam, állapotos Erzsikémmel, a szomszédunkban lakott egy házaspár. Az asszony beteg volt, a férfi is otthon tartózkodott. Valamin összeszólalkoztak. A nő a kezében levő baltával odaütött a fejére. A férje meg éppen borotválkozott. Olyan indulatba jött, egyetlen metszéssel elvágta a felesége nyakát, de olyan szörnyen, mintha a liba nyakát vágta volna el. Amikor Erzsikém megszületett, az volt az első kérdésem, hogy a lányom nyakán látszik-e valamilyen nyom.”
A két történetet a díszkúttal a ‘kút’ szó kapcsolja össze. A díszkút Vörösmarty lányát ábrázolja. Vörösmartyt viszont a ‘vörös mártír’ miniszterelnökkel köthetjük össze, Nagy Imrével. Nagy Imrét ugyanakkor a borotvás gyilkosság történetével az köti össze, hogy mindkét esetben a halált okozó sérülés a nyak területéhez köthető. A történetben pedig egy leánygyermek jelenik meg, akit az anyja félt ezen trauma hatásától (nyom a nyakon). A kislányt a regényben Erzsikének hívják, míg Nagy Imre lányának szintén Erzsébet a neve (Nagy Erzsébet), s az életére igencsak rányomta a bélyeget, hogy Nagy Imre lánya, ami miatt folyamatos kirekesztés és megfigyelés alatt állt a személye egészen a rendszerváltásig.
Megjegyezzük, hogy amennyiben itt kódolásról van szó, akkor ez az egyetlen hely a regényben, ahol a szerző ‘nyíltan’ kódol, s kimondja az ‘Erzsébet’ nevet – míg más helyeken csupán áttételes utalás történik az adatokra.
- Pl: „Kilopták a cementet belőle, akik építették, elcserélték a parasztokkal pálinkára, a fejesek meg kocsiszámra hordták el – akasztást mutatott –, állítólag valaki nyakkendőt kapott érte.” – Moldova György: A Szent Imre induló —- ↩︎