A regény vége felé, abban a jelenetben, ahol a sötétkék ruhás fiú megveszi azt a borotvát, amivel majd megöli az áldozatát, ismét egy számsort találunk.
Hosszú pult. Üveg alatt kések, ollók, borotvák. Öreg, reszkető férfikéz tolja az üveget, ujjával háromféle borotvát mutat.
– Ez, kérem, kilencven forint. Ez is import, száztíz forint. Ez német, száznégy forint.
A sötétkék ruhás fiú némán bámulja. Az eladó, hatvanöt év körüli férfi, kiemeli a kilencven forintosat.
– Én ezt ajánlanám. Kitűnő minőség. Blokkolhatom?
A fiú sápadt, ijedt kamaszhoz hasonlít. Tisztán beszél magyarul.
– Igen. Tessék leblokkolni.
S amikor a borotvák árainak felsorolásában próbáltam valamilyen logikát találni (90, 104, 110), többek között megnéztem ezeknek a számoknak az egymástól való távolságát, azaz a a különbségeiket, azt vettem észre, hogy az 14, ill. 6 (104-90=14; 110-104=6), s ha ezt a két számot egymás mellé írjuk ebben a sorrendben, akkor a 146-os számot kapjuk meg, ami viszont már szerepelt egyszer a szövegben, mégpedig pontosan ott, ahol a szerző Nagy Imre és két mártírtársa sírjának a helyét kódolta. A történetben ott kéri meg Varga Veronika az áldiplomatát, hogy hozzon az apjának külföldről egy gyógyszert, mire a fiú ezt válaszolja:
– Irén azt mondja, kint fillérekbe kerül. Te DC 146-os különrepülőgépen jársz, talán nem is vizsgálnak a vámon. Apa gyomorfekélyére.
A fiú bólint. Halkan nevet, szeme szűk.
– Ja! DC 146! Van hely száz személy. Konzulata vigyáz, ad sok pénz. Viktor Edman utaz mindig külön csak egyedül! Hoz nyolcezer meg százhárom kiló gyógyszer!
S az ott felsorolt számok, s a fenti három borotva árai között egy újabb összefüggést fedezhetünk fel. Ha ugyanis a ‘nyolcezer meg százhárom kiló gyógyszer‘ kifejezésben a nyolc, az ezer és a százhárom számokat különítjük el (8, 1000, 103), s összehasonlítjuk a borotvák áraival abban a sorrendben, ahogyan a szövegben szerepelnek (90, 110, 104), mintha egy ‘1-gyel való eltolást’ vehetnénk észre. A 8-ból 90 lesz (8 -> 9), az 1000-ből 110 (10 ->11), a 103-ból pedig 104 (103->104).
Az eladó pedig egy ‘hatvanöt év körüli férfi‘. Lehet, hogy az ő életkora is egy ugyanígy kódolt célzás? Hiszen 65 éves, ami visszafelé olvasva 56. S ebben – forradalom évére emlékeztető – számban a számjegyek szintén 1-gyel vannak eltolva egymáshoz képest, azaz a különbségük 1 (6-5=1). S lehet, hogy az itt feltárt rejtjelezésnek a kulcsát tulajdonképpen a forradalom évszámának ebből a sajátosságából vette volna Fejes Endre?
Persze megjegyezzük, hogy erre az 1-es számra a részlet ott is felhívja a figyelmet, ahol kiderül, hogy az áldiplomata fiú mindig egy 100 személyes repülőgépen utazik (ez a DC 146), de mindig egyedül, azaz a többi 99 szék üres – ami viszont a 9-es számot emeli ki? Ahogyan végül a fiú is a 90 forintos borotvát veszi meg?
— Lenin körút 44-46
Ebből tehát egyelőre annyi következik, hogy a két szöveghely között összefüggés van, s valójában van még egy ismétlődő szám a két helyen, azonban az a szám ebben a részben el van rejtve, mégpedig a fejezet utolsó sorában, ahol a fiú kilép az utcára:
„A fiú kilép a Vas- és Edényboltból. Céltalanul kószál a napsütötte Lenin körúton.”
A korabeli újsághirdetések alapján ebben az időszakban a Lenin körúton legalább három – a Vas- és Edénybolt hálózatához tartozó – ‘vasedény‘ üzlet volt, de ezek közül a Lenin körút 44-46. szám alatt található üzletük forgalmazott finomacél árut.
‘Ismertetjük áis állami kiskereskedelem salaküézleteinek listáját’ címmel
S ha az 1960-ban készült lenti képen rázoomolunk a a Lenin körút 44-46 szám alatt található – Jókai Udvar néven is ismert épület – jobb alsó sarkára, akkor kiolvashatjuk a ‘Késes bolt – evőeszköz, kés, olló‘ cégtáblát (kép forrása: fortepan.hu).
Az üzlet tehát a Lenin körút 44-46 szám alatt található (ma Erzsébet krt 44-46), s ha megnézzük, hogy milyen képek kapcsolódnak a 44 és 46 számokhoz a regényben, akkor már érezhetjük, hogy jó nyomon járunk.
Az egyik helyen – ahol a 44-es szám fordul elő – egy brutális kettős gyilkosságról van szó:
„Budapest, hetedik kerületi, Klauzál utcai lakásában holtan találták a harminckilenc éves Szrenkó Ferencnét és tízéves, Margit nevű gyermekét. A kettős, brutális gyilkosságot feltehetően a negyvennégy éves, iszákos családfő, Szrenkó Ferenc követte el.”
A másik szövegrészletben pedig a 46-os szám ott kerül elő, amikor a gyilkosság elkövetése után egy rendőr igazoltatja a véres ruházatú áldiplomatát:
A rendőr a fényképet nézi, a fiú arcát, lapozza az igazolványt.
– Édesanyja neve?
– Borba Katalin.
– Hol született?
– Dunapatajon.
– Mikor?
– Ezerkilencszáznegyvenhatban.
Itt pedig a születés helye Dunapataj, ahol a tanácsköztársaság terrorbrigádja a legsúlyosabb tömeggyilkosságot követte el, aminek a megtörténte a legsötétebb tabutémák közé tartozott a Kádár rendszer éveiben – ahogyan Nagy Imre sírjának a holléte is. S nyilván nem véletlen, hogy a fiú édesanyjának a neve pedig ‘Borba Katalin‘, aminek a kezdő hangsora (‘borb‘) ugyanaz, mint a Borbíró Mária fiktív névé, amely név alatt elhantolták Nagy Imrét a 301-es parcellában.
De ugyancsak egy halál kapcsolódik a Jókai Udvar nevű épülethez is, hiszen itt élt Jókai Mór, az író 1899. november 1.-től – 1904. május 5.-ig, a haláláig – s ebben a házban is halt meg.
— Tolkien és az aranyváros
S ez a 44-es szám lesz végül ennek a számsorok mögé bújtatott szomorú rejtvénynek a kulcsa is! Ugyanis, amikor Varga Veronika megkéri az áldiplomata fiút, hogy hozzon az apjának egy gyógyszert, akkor belepillanthatunk a fiú bőrkötésű füzetébe, ahova címek és telefonszámok vannak feljegyezve – amelyek természetesen hadova adatoknak vannak álcázva a regényben -, szintén találkozhatunk a 44-es számmal – azaz itt van a fenti 44-es szám párja!
„Ortima consul, Cibola 44.”
Nézzük ezt a három szót! Az ‘ortima’ szó J. R. R. Tolkien – A gyűrűk ura c. fantasy regényfolyam szerzője – által létrehozott quenya nyelv egy szava. Tolkien ugyanis a fantasy univerzuma felépítése során különböző nyelveket dolgozott ki, s ezek közül az egyik nyelv a quenya, amely egyike a tündék által beszélt nyelveknek. Tolkien 1915-körül kezdte el megalkotni a quenya nyelvet, s egészen az 1973-ban bekövetkezett haláláig folytatta. Ezt a nyelvet fejlesztették tovább a rajongói, s ez volt az újquenya nyelv, a Neo-Quenya. (Persze kérdéses, hogy Fejes Endre a regény írásakor ismerhette-e már ezt a szót, vagy pedig ez az újquenya nyelvbéli szó csupán később jött létre?)
- ortima – S az ‘ortima‘ szó az újquenya nyelvben azt jelenti, hogy ‘able to be raised‘, azaz ‘fel lehet emelni’, ‘felemelhető’ (forrás). Megjegyezzük, hogy ennek a szónak a töve már szerepel Tolkien eredetileg alkotott quenya nyelvében (orta – felemelés – eldamo.org). S továbbá Tolkien többek között a latin nyelvet is ismerte, s a ‘ortima‘ szó alapjául szolgáló ‘orta‘ szót egész biztosan a latin ‘ortus‘ (felemelkedés) szóból vette.
- consul – A consul eredetileg a római köztársaság két legfőbb tisztviselője volt – azaz ma a miniszterelnöknek felelne meg.
- Cibola – A ‘Cibola’ pedig annak a legendás hét aranyvárosnak az egyike, ahol a korabeli hiedelem szerint Észak-Amerikában hatalmas aranylelőhelyek találhatóak, s még az épületek is aranyból vannak. Ennek a városnak a felfedezésére indult el Franciscan Marco da Nizza ferences szerzetes, majd útja során Zuni Pueblo városában vélte megtalálni ezt a helyet (ma New Mexico területén) 1539-ben, s nevezte el Cibolának, bár aranyat nem talált.
Ha a ‘felemelni‘ szót Nagy Imre holttestére vonatkoztatjuk, akkor lehet, hogy a kódolt szöveg értelme szerint olyasmit jelenthet, hogy ‘(a sírból) kiemelni’. S ha a ‘consul‘ szót a miniszterelnöknek feleltetjük meg, s az ‘ismeretlen aranyváros’ értelmű ‘Cibola‘ szót pedig az ‘elrejtett hely’-nek tekintjük, amit keresünk, akkor a következőképpen kódolhatjuk az üzenetet:
Ortima consul, Cibola 44.
az ismeretlen sírban fekvő miniszterelnök kiemelése – folytatás a 44. jelzésű helyen
— a 44. jelzésű hely
A 44-es jelzésű szöveghelyen kell tehát keresnünk a kérdéses információt, azaz ott, ahol a szövegben előfordul a 44-es szám. Ez a hely pedig a szövegben a Lenin körút 44-46 szám alatt található ‘vasedény’ üzletben játszódó jelenet. S – vegyük észre! – nem csupán a sír van elrejtve, de a szövegben ez a 44-es szám is, hiszen a regényből csak az derül ki, hogy a Lenin körúton található Vas- és Edényboltról van szó, de arra, hogy az üzlet címe is információt hordoz a kódolás szempontjából, arra nekünk kell rájönnünk.
S a szövegben pedig ezen a helyen szintén felbukkan az ‘ortima‘ szó – de most már magyarul! Hiszen:
„Az eladó, hatvanöt év körüli férfi, kiemeli a kilencven forintosat.”
Azaz az eladó a kilencven forintos borotvát emeli ki, azaz a miniszterelnök holttestét a 9. sírból kell kiemelni. S láttuk az első fejezetben, hogy Fejes Endre pontosan megadta a három – egy napon kivégzett – mártír sírjának a helyét: 23. sor 8-9. sírhely. S vegyük észre a sajátos iróniát is: Fejes Endre a fiktív adatok bejegyzésével elhantolt miniszterelnök sírhelyének a kódolásához az áldiplomata noteszének fiktív adatai közé rejtve Tolkien univerzuma egy fiktív nyelvének egy fiktív szavát használja.
— arany város, arany ember
Még további egyezéseket tudunk kimutatni a Lenin körút 44-46 szám alatt található ‘Jókai udvar’ nevű épület története és a fenti kódolás adatai között.
- Jókai második feleségével, Nagy Bellával költözött ide, s a feleség családneve egyezik a mártír miniszterelnök családnevével, ill. Nagy Imre édesanyja fiktív nevével, amivel bejegyezték a temető főkönyvébe: Nagy Eszter.
- Jókai Mór keresztneve eredetileg Móric, s a temető főkönyvébe a másik sírban fekvő Maléter Pált, ill. Gimes Miklóst pedig egy néven jegyezték be, ahol az anyja neve Móricz Zsuzsanna volt.
- Jókai a halála előtt az utolsó telét Nizzában töltötte, majd onnan hazatérve hunyt el. Ugyanakkor Cibola városát felkutatni induló szerzetes neve: Franciscan Marco da Nizza.
- Cibola a hét aranyváros egyike, Jókai egyik legismertebb regénye Az arany ember.
- Az arany ember regényben is történik egy kiemelés, egy Dunába süllyedt hajóból emelik ki a rakományát, rengeteg zsák búzát, majd az egyik zsákban egy bőrzacskónyi kincset találnak: „Egy kincs volt ott. Egymilliónyi érték!„
- Cibola városát a szerzetes egy Zuni Pueblo városában vélte megtalálni. A ‘Zuni’ szó pedig ‘ni‘ betűkettősre végződik, ami Nagy Imre nevének kezdőbetűi. S gondoljunk Nagy Gáspár versére, a ‘NI-versre’, amelyben a költője Nagy Imre személyét a ‘-ni’ végződésekkel kódolta, mint Nagy Imre monogramjával (Nagy Gáspár: Öröknyár /1983/ „egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!).
— egy értelmezés
A pszichológiában közhely, hogy az elhallgatott traumák traumaismétlés formájában élnek tovább, s a gyógyuláshoz az út az elhallgatott történések feltárása, s elgyászolása. A regényben a kódolás a 9. sírhelyt, ahol Nagy Imre ‘temetetlen’ teste feküdt a 900 forintos borotvának felelteti meg. S nem lehet nem észrevenni azt a szimbolikát, ami a képek mögött rejlik. A halott el nem gyászolása maga a gyilkos penge, amely Karácsony Nagy Zsuzsanna életét kioltja. Azaz az el nem gyászolt trauma, a tabuk mögé kényszerített hallgatás újabb tragédiákhoz fog vezetni, ahogyan – az első fejezetben említettük – a kódolás felfejtése során találkoztunk a dél-afrikai író, Alan Paton egy művére való utalással (Life for life), amelynek az volt a mondanivalója, hogy egy gyilkosság árát vagy a gyilkosnak kell megfizetnie, vagy pedig annak, aki nem tudja elgyászolni a halottat …
S ezzel voltaképpen egy önhivatkozó circulus vitiosus jön létre. Hiszen a pengével meggyilkolt Karácsony Nagy Zsuzsanna neve – első fejezetben láttuk – Nagy Imrét kódolja. De a penge is maga Nagy Imre – legalább is a temetetlen teste -, amivel a gyilkosságot elkövetik …
S mintha a regény koncepciója a fel nem dolgozott traumákból fakadó hazugságok mérgező voltának bemutatására épülne. Hiszen Nagy Imrét a 301-es parcellába – mártírtársaival, s a megtorlás áldozataival – kivégzett köztörvényes bűnözők, gyilkosok, háborús bűnösök közé temették – ugyanabba a sorba, ahol a történet alapjául szolgáló Szöllősi Györgyöt is elhantolták.
Talán a regény is ezekről a hazugságokról szó, azonban a mű üzenete végül a valóság örkényi groteszkjébe fulladt – s mintha ezt példázná a regény sorsa is. Hiszen a regény egy pszichopata gyilkos történetét dolgozza fel. S ebből a gyilkosból lesz a regény musical változataiban végül egy tragikus hős, aki maga csupán egy áldozat a zenés darabbá átdolgozott mű narratívája szerint. S ez mintegy az abszurd fordítottja annak, ahogyan a Kádár rendszer tette a szabadságharcos Nagy Imre személyét egy szintre a gyilkosok és nyilas háborús bűnösök személyével.
S olvassuk most ezen a szemüvegen keresztül www.jegy.hu ajánlóját:
„A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.„
előző részek