Latin nyelvű palackposta a Rákosi diktatúra idejéből

Fábri Zoltán Hannibál tanár úr filmjének a díszbemutatója 1956 október 18-án volt, öt nappal a forradalom előtt. A film a „30-as évek fasiszta Ébredő magyarság mozgalmának az időszakában játszódik, és ugyanakkor a Rákosi-korszak koncepciós pereinek az indító rugóit, módszereit tárja fel: alapjában véve a megtéveszthető tömeg labilisan változékony hangulatait, ami annyira jellemző volt itt az ’56 körüli időkre, amikor 1950-től kezdve a koncepciós perek, a halálos ítéletek, azután a rehabilitációk, szóval ezek az elviselhetetlen dolgok megtörténtek.” (Fábri Zoltán – A képalkotó művész, 1994, 131o.) – írja egy rendszerváltás után megjelent összefoglaló. Míg a rendszerváltás előtt maga Fábri foglalta így össze a film mondanivalóját: „ A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát.”  – A két kor között tökéletes az áthallás.

A film egy latin idézettel kezdődik (nem ez lesz az érdekes), ami a latin nyelvtankönyvek egy szép példamondata már századok óta a participium használatára genitivus vonzattal – íme egy előfordulása pl. egy 1836-os grammatikában:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Pistának jó lesz – levitézlett bécsi emléktáblák a pesti városháza falán

A korabeli folklór szerint, arra a kérdésre, hogy ’igaz-e, hogy Moszkvában volvókat osztogatnak’, a jereváni rádió úgy válaszolt, hogy ‘a  hír igaz, de nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem volvókat, hanem moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.’

Nos, egészen hasonló a helyzet a budapesti városháza falán elhelyezett négy domborművel kapcsolatban is, amelyek az egykori építők szándéka szerint a nagylelkű támogatók – III. Károly és Savoyai Jenő – előtt tisztelegnek. A domborművek felett latin nyelvű Vergilius idézetek állnak, s a reliefeken pedig egy-egy jelenet az antik epikus hős, Aeneas életéből – olvashatjuk az ismertetőkben, amelyek ezzel a műemlékkel foglalkoznak.

Nos, a hír igaz, viszont azzal a pár apró szépséghibával, hogy a domborművek egyikének sincs köze Savoyai Jenőhöz, az a bizonyos két jelenet nem Aeneast, hanem Iaszónt és az argonautákat ábrázolja, a két Vergilius idézet közül az egyik pedig kissé pontatlanul idézi a költő szavait – talán nem is Vergilius idézet eredetileg. S mindez azért, mert az emléktáblák eredetileg Bécsben álltak, egész pontosan a császári palota egyik díszkapuján, azonban egy politikai fordulat miatt igencsak kínossá váltak. S aztán valahogy Pestre keveredtek, s most is a pesti városháza falát díszítik – utólag belemagyarázott tartalmukkal. S lehetséges lenne hogy ez manapság már nem tűnik fel a hozzáértőknek? Ugyanis nyomát se találtam a neten annak az abszurd históriának, aminek a szálait most felgöngyölítem ebben a posztban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Atomrészeg programozók a Microsoftnál – egy latin nyelvű médiahack nyomában

Olyan hülyék vagytok, hogy azt is elhinnétek, a spagetti fán terem.”- korholta az iskolában Charles de Jaegert egy tanára. De Jaegert viszont később a BBC tévécsatornájának lett az operatőre, s tanára ötletét kamatoztatta, amikor a  1957 április 1-jén a tévéadó Panoráma c. műsorában eredeti felvételekkel mutatta be, hogyan szüretelik a svájci spagettiültetvényeken a fákról a tésztát.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Éja-éja-alala – amikor az olasz szélsőjobb latinra vált

Remek trükk. Ha megrendül az önbizalom, hát az ősök dicsőségéhez kell visszanyúlni: „Ezt kikérem magamnak! Tudja meg, hogy a nagyanyám Skultéti lány volt, és a borsodivánkai iskolaigazgató megtiszteltetésnek vette, ha kezet csókolhatott neki!” – mondja némi túlkompenzálással az őrnagy Örkény fekete komédiájában. Nos, a Tóték őrnagya kétség kívül nem volt százas, ahogyan nem volt százas az az két író sem, akiknek a nevéhez az olasz fasizmus születése és újjászületése köthető.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Advent és advencsör – akik a Jézuskát a háztetőkön várták

miller

William Miller

Mint ismeretes, holnapután, február elsején, egy keddi napon, délután háromnegyed hatkor vége lesz a világnak. Mindjárt utána az utolsó ítélet következik. A fővárosi tanács illetékes ügyosztálya felkéri a lakosságot, hogy kerülje a pánikot. …  Nagyobb méretű közlekedési korlátozásokra nem lesz szükség, de az Alagutat – az esetleges beomlás veszélye miatt délután háromkor lezárják.

– S hasonló, Örkény abszurd egypercesébe kívánkozó tudósításokkal voltak tele a lapok 1844 októberében is szerte az Egyesült Államokban, amikor is újságok sorra számoltak be a bostoni utcákon táborozó, s a végítéletre váró tömegekről.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vécére mentem – egy fintorgó latintanár esete a selmeci diákhumorral

timeout‘Időt kérek!’ – formáz a két tenyeréből egy ‘T’ betűt az edző, s mutatja a bírónak a meccsen a ‘time out’ jelét. Időt kér. Világos is: T – mint time. Amikor pedig egy selmeci (vagy miskolci, soproni) egyetemista mondja a kocsmában, hogy ‘tempus‘, s feláll az asztaltól, hogy egy rövid időre otthagyja az asztaltársaságot, akkor egy kívülálló – ha tanult latinul -, úgy fogja értelmezni a szavait, hogy az illető azt mondta, hogy ‘egy pillanat’ és mindjárt jön is vissza – azaz időt kér ő is – hiszen latinul a tempus szó annyit tesz, hogy ‘idő‘. S valóban, tényleg ezt érti alatta. Illetve … pont, hogy nem ezt. Akkor most mit is? Nos, akkor most mi kérünk időt – s hogy világos legyen minden, vessünk egy pillantást a korabeli selmeci diákság vaskos humorára – pontosabban egy élcükre, amivel tanáraik kényeskedő nyelvhasználatát gúnyolták ki.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem emberi maradványok, hanem … dekoráció

‘Amikor a látogató bejön ide, az első pillanatokban általában nem tud mit kezdeni a helyzettel’ – mondja a múzeum egyik kurátora -, ‘de aztán hozzászoknak. S egy idő után már nem emberi maradványoknak tekintik ezt a rengeteg csontot és koponyát, hanem dekorációnak.’ – A belépőjegy 5 euro, aztán 130 lépcsőfok lefelé egy csigalépcsőn, s máris húsz méter mélyen vagyunk Párizs utcái alatt, a föld mélyén húzódó katakombarendszer látogatóközpontjában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jöttem, láttam, elpirultam – egy sztiptízbár kései latinsága

A történet akkor kezdődött, amikor a Seattle Art Museum (SAM) 1991-ben megnyitotta a kapuit. Az épületével szemben egy sztriptízbár állt – a Lusty Lady – a szokásos szolgáltatásaival: live show, meztelen táncosnők, videó kabinok. A múzeum megnyitása napján viszont a következő felirat jelent meg a sztriptízbár bejárata felett: „Hello, Sam! Ha végeztél az aktokkal, gyere, nézz körül nálunk is!” S ezzel egy új színfolt jelent meg a város életében. A bár időről-időre már-már obszcenitásba hajló, kétértelmű feliratokkal kommentálta a politika és kultúra éppen aktuális történéseit.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ön milyen hangnemben durmol?

isztambul21Bár a vendégek értékelése szerint a harmadik emeleten gyenge a wifi, a közös hálóban nyikorog a padló, mégis, mi csak ajánlani tudjuk a

VENI VIDI DORMI

hotelt Isztambulban. A szálloda neve Julius Caesar  ‘Veni, vidi, vici’ – Jöttem, láttam, győztem – mondásának egy szellemesen átírt változata. Hiszen mi mást is csinálhatna egy turista egy idegen városban? Jön, körülnéz és – alszik. Durmol.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jöttem, láttam, kihaltam – horror a Márki-szigeteken

veni vidi extinct

‘JÖTTEM, LÁTTAM – KIHALT’ a Redbubble pólóin

Veni, vidi, vici – Jöttem, láttam, győztem – Julius Caesar diadalittas szavainak egy dinókra átírt változata a:

VENI, VIDI, EXTINCT,

JÖTTEM, LÁTTAM – KIHALT.

ahol a harmadik szó nem egy latin ige, hanem egy angol melléknév: extinct – kihalt. Mármint a dínók.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….