Borzasztó drága magániskolában tanulnak az Emmi államtitkárának gyerekei – és más hasonló cikkek hívták fel a figyelmet a napokban a SEK Budapest International School magániskolára, így a latinóra is utána nézett, nincs-e ennek az iskolának egy latin címermondata – és volt.
Egy okostojás elménckedése az Okostojás latinkodásáról (Rushmore, 1998)
‘azért valami miatt mégiscsak kultflim lett arrafelé ez a gyenguska limonádé, miközben az amerikai álom helyett inkább az amerikai vakfolt sejlik fel a groteszk képsoraiban‘
‘Hát már semmi sem szent?‘ – hangzik el az Okostojás (Rushmore,1998) című filmben latinul egy tanárnő szájából, amikor egy diákjától megtudja, hogy az iskola be akarja szüntetni a latin oktatást. S a diákja, Max – mivel szerelmes a tanárnőbe – mindent megtesz azért, hogy a továbbiakban is legyen latin oktatás az intézetben, s persze ezzel nem vált ki túlzott lelkesedést a társaiból. (video)
Hitler alakja és Lugosi Béla – Dracula (1931)
‘Az 1931-es filmben a Requiem könyörgése mögé 1930-as Hitler szónoklatfoszlányok vannak bevágva. Szóval tudatosan játszatták el Lugosival Hitlert, amikor az még sehol se volt. Hát nem voltak ezek annyira hülyék Hollywoodban, mint gondolnánk.‘
I.
Dracula szerepében: Lugosi Béla
Dracula az 1931-ben készült filmben erdélyi kastélyából Angliába települ át. Már az odaút sem zajlik le zökkenők nélkül, ugyanis a koporsóját szállító hajó teljes legénysége meghal még a kikötés előtt, csupán a titkára marad életben – Mr Renfield -, aki viszont megbolondul, s onnantól fogva, még az elmegyógyintézetben is apró állatokra, rovarokra vadászik, hogy kiszívja a testnedveiket. Végül pedig egy szomszédos birtokos lánya, Lucy halálozik el vérszegénységben, s a nyakán apró, tűszúrásszerű pontokat találnak.
A pokolra szállás képe a ‘Távozz tőlem, sátán!’ (2014) thrillerben
A Távozz tőlem, sátán! (Deliver Us from Evil, 2014) thriller azon kevés mozifilmek közé tartozik, melynek a forgatókönyvírója nem csak hogy tudja, hogy mit is akar kifejezni a filmjében egy latin frázissal, de egész pontosan vissza tudja is fordítani azt latinra.
‘Invocamus te, ut ingrediaris ab inferiis.’
A latin nyelv viszont egy kétezer évvel ezelőtti kultúra kétezer évvel ezelőtti fogalmait használja, melyek közül némelyik már jócskán idejét múlta, s még a jelentése is hosszabb magyarázatra szorul. S a szerző pont egy ilyen fogalmat illesztett bele a mondatba, amivel azt érte el, hogy a lelkesebb nézők, akik szótárral esnek neki a szentencia fordításának, végül alaposan félrefordítják azt. A filmbeli mondat ugyanis úgy hangzik, hogy:
A szavaknak is megvan a maguk sorsa – Kéjlak (The Loft, 2014)
‘valójában ez egy döbbenetes egyezés egy mai thriller ál-latin frázisa, s egy 1670-ben kiadott – egy húszéves fiú – emlékére írt latin nyelvű gyászvers befejező sorai között‘
I.
A kéjlak (The loft, 2014) című filmben öt nős férfi osztozik egy felhőkarcoló tetején lévő penthouse lakáson, hogy oda vigyék fel szeretőiket, s az alkalmi partnereiket. A film egy thriller, s már az első képsorokban egy meggyilkolt fiatal nő hulláját látjuk a tetőtéri lakás franciaágyában, s fölötte az ágy támláján pedig egy vérrel írt felirat:
Fatum nos jungebit – A sors majd egyesít minket.
A latin mondat persze hibás, de ez gyorsan ki is derül a filmben, hogy aki a gyilkosságot elkövette, nem csupán gyilkolt, de még latinul sem tud: „A fatum nos jungebit rossz. Az egyesít iungere. Az ige jövő alakja nem a iungebit, hanem iunget. Helyesen, fatum nos iunget Szóval a személy, akit keresnek, nem tud helyesen latinul. De maguk ezt már úgyis tudták” – mondja ötük közül az egyik vádlott a kihallgatáson, hiszen csak ötüknek volt kulcsa a lakáshoz, így ötük között kell lenni a lány gyilkosának is.
Áve Sátán! – egy horrorfilm latinsága (Ómen, 1976)
a végén pedig ott az erkölcsi tanulság, miszerint az Egyesült Államok a sátán fattya, mert lenyúlja polgárai megtakarított pénzét…
‘Most kell döntenie, Mr. Thorn! Isten fiút adott önöknek.’
Robert Thorn stílszerűen a 6. hónap 6. napjának 6. órájában tudja meg a kórházban, hogy a fiúgyermeke az imént halt meg nyomban azután, hogy megszületett. Azonban felajánlják neki, hogy fogadjon örökbe egy másik fiúcsecsemőt, aki ugyanakkor született, csak neki meg az édesanyja halt bele a szülésbe. Az egyezség megköttetik, Mr. Thorn pedig hazaviszi az újszülöttet, akiről még nem tudja, hogy a sátán fia, ahogyan az is csak később derül ki a filmben, hogy a csecsemő szülőanyja sem emberi lény volt, hanem egy sakál.
A kis Damien körül pedig – akinek már a nevében is ott a ‘démon‘ szó -, ahogy cseperedik, egyre több rémisztő esemény történik, míg végül az ‘apja’ nyomozásba nem kezd, hogy kiderítse a gyerek származását. Így jut el a Róma melletti nekropoliszba – Cerveteri egykori etruszk temetővárosába -, ahol megtalálják az örökbe fogadott kisfiú anyjának a kriptáját, amiben valóban egy sakál csontváza fekszik.
A szadista latintanár alakja Bergman Őrjöngés c. filmjében
„Meg kell, hogy öljelek. Túl rossz vagy a holt nyelvekben. De ha meghaltál, máris barátibb viszonyban leszel velük.„
I.
‘Nézd, ott van Caligula, a házi szadistánk’
‘Nézd, ott van Caligula, a házi szadistánk‘ – adja meg egy gyors felütéssel a kegyetlen latintanár jellemrajzát Alf Sjöberg 1944-ben bemutatott filmje, az Őrjöngés (Hets) már a nyitójelenetében. ‘Biztos valami új kínzást eszel ki megint‘.
S a latintanár nem véletlenül kapta meg diákjaitól Caligula gúnynevet, mivel egy végletesen nárcisztikus és paranoiás karakter, aki az életében őt ért sérelmekért a diákjain vesz elégtételt azzal, hogy folyamatosan megalázza, gyötri és félelemben tartja őket. A feleltetés nála inkább egy kihallgatásra emlékeztet, így az alakja inkább egy náci tisztet idéz, ami szintén nem véletlen, ugyanis a rendező a latin tanár alakját a hírhedt Gestapo vezetőről, Heinrich Himmlerről mintázta. (A latintanárt a filmben Stig Järrel alakítja.)
A suttyófilm argonautái – avagy kincskeresés a magyar ugaron
A rendező jól átvert mindenkit azzal, ahogyan a filmjében rájátszik a suttyóságra, ugyanis teljesen tisztában van a történeti háttérrel, s biztosan kezeli a latin nyelvet is, s amikor hibát hibára halmoz – azt nagyon is tudatosan teszi.
I.
Kincsvadászat a Hortobágyon
Árpa Attila filmje, az Argo (2004) nem csak a nézőit, de még a kritikusait is megtéveszti a címével. „A film a címének megfelelően hemzsegett a trágárkodástól„, számol be a bemutató után a ‘Mozikban a suttyós szemétmese‘ írásában az újságíró – s láthatóan ő is bedőlt a megtévesztő címnek. A film egyetlen eszköze ugyanis, amivel a közönségsikert megcélozza, a sorozatos akciójelenetek, a káromkodásra épülő trágár nyelvezet, s mintha ezt hangsúlyozná a cím is, hiszen maga a történet teljesen széteső, csak az alkalmi poénok tartják össze, s a dramaturgia meg se próbálja összefogni a szálakat.
A kegyetlen varázsló – avagy Horatius Sárszegen
‘Ranódy olykor csúnyán elbánt színészeivel‘
(Magyar Róza, Filmkultúra)
- sokkterápia a filmgyárban
Ranódy László filmjeiben gyakran találkozunk olyan erősen megformált képsorokkal, hogy azok szinte beleégnek a néző emlékezetébe, de hogy miért, azt maga a néző sem tudja megfogalmazni, csak érzi a kép erejét. A filmesztéta szavaival Ranódy „finom, tapinthatatlan szálakkal kötözte a nézőt a filmhez„, emögött azonban egy nagyon is tudatos – s talán kegyetlen – rendezői fogás húzódott.
Ranódy ugyanis néha olyan színészt választott egy-egy szerep eljátszására, aki a magánéletében éppenséggel egy olyan – friss és feldolgozatlan – traumával küszködött, aminek az élménye pontosan ellentétes volt azzal a szereppel, amit fel kellett építenie. Így a filmben elvárt karakter megformálása szinte úgy nyúlt bele a színész életébe, mint egy ujj a nyílt sebbe, amitől aztán egyes jelenetek olyan feszültséggel telítődtek, hogy az még a filmvásznon is át tudott ütni, s mély nyomot hagy a nézőben – még ma is.
Nyomj egy puszit a popómra! — avagy egy ál-latin közmondás diadala
‘Nem szabad kimondani a nevüket, se görögül, se latinul. Még itt sem. Ha egyáltalán beszélnünk kell róluk, úgy hívjuk őket, hogy Nyájasok.’
Villámtolvaj – Percy Jackson és az Olimposziak
A film – a Villámtolvaj – mesterien építi fel a feszültséget. A 12 éves Percy nem érti, hogy mi történik körülötte. Talán csak hallucinálta, hogy az angoltanárnője egy ronda madárrá változott? – Azok lesznek majd a filmben azok a bizonyos Nyájasok. A görög mitológia fúriái.
A barátai pedig nem merik elmondani neki az igazat, mert egyszerűen nem hinné el. De gyorsan pörögnek az események. Aztán egyszer csak elkerekedik a szeme. – Most meg miért húzod le a gatyádat, Grover? Mit csinálsz? – értetlenkedik. Aztán elnémul. Ázott háziállatszag tölti a levegőt. És nem hisz a szemének. A barátja deréktól lefelé kecske.