quamdiuetiam bejegyzései

Pszeudo-latin nyelvhasználat amuletteken, ráolvasásokban a Fülöp-szigeteken – 2.

Közzétéve Szerző:
itt valamiféle korai gender-megközelítést látunk, ahol a titkos tanítás szerint a varázsige használóját maga az Úr fogja megtermékenyíteni Gábriel képében, s így teszi valamilyen természetfeletti erő birtokosává – s ezzel a könyörgőt voltaképpen a szexuális aktus befogadó női szerepébe helyezi, míg az Úr pedig a behatoló és megtermékenyítő férfi szerepét tölti be.

Melencio Sabino archaikus világképében tehát a világban megjelenő rossz annak a következménye, hogy az emberi világ elvesztette a kapcsolatát a démonok világával, s ennek az eredeti egységnek a részleges a helyreállítására szolgál a fenti varázsige

. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Pszeudo-latin nyelvhasználat amuletteken, ráolvasásokban a Fülöp-szigeteken – 1.

Közzétéve Szerző:

Mihály arkangyal, két démoni birodalom felett szerzett győzelmet, s ezért tud segíteni a halál küszöbén az útjára kelő léleknek: legyőzte az alvilág fejedelmét, a Sátánt, de legyőzte a másik szféra urát is, az Örökkévalót – a zsidó-kersztény vallás Istenét.

Orasyon és anting-anting

A Fülöp-szigeteken igen elterjedtek az amultettek (filippínó nyelven: agimat, anting-anting, virtud), amelyeknek varázserőt tulajdonítanak, ill. az orasyon-ok, az olyan könyörgések, imák, amelyek általában romlott latinságú szövegrészleteket tartalmaznak, s a katolikus egyház liturgikus szövegeire vezethetőek vissza. Ezeknek az amuletteknek és az oracyon-oknak mágikus, védelmező erőt tulajdonítanak. Álljon rá itt egy példa:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A ‘boldog’ szóalak előfordulásai mögött rejlő struktúra Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében

Közzétéve Szerző:

A dolgozat részletes statisztikai adatokat tartalmaz. A lényeges részeket bordóvörös színnel emeltük ki – elsőre érdemes csak azokon végigfutni.

A blogger egy számítógépes programmal Kosztolányi Dezső Édes Anna c. regényében a ‘boldog‘ szóalak előfordulásait vizsgálta meg úgy, hogy a szóalak mindegyik előfordulása esetében vette a szóalak 300 karakter sugarú környezetét, s kigyűjtötte, hogy ezekben a rövid szövegrészletekben milyen fogalmak / képek jelennek meg.

Először azt vette észre, hogy a szóalak első 12 előfordulásának a környezetében található képek / fogalmak ugyanabban a sorrendben követik egymást a szóalak következő 12 előfordulásának a környezetében is úgy, hogy ezzel tulajdonképpen két 12-12 elemből álló gyűrűszerű struktúra jelenik meg, amelyek spirálszerűen fűződnek össze, s ismétlik egymást.

Jobban megvizsgálva pedig azt látta, hogy a 12 elemből álló gyűrű további két 6-6 elemből álló gyűrűbe osztható. Ezek a 6 elemes gyűrűk mindig ugyanazt a 6-6 képet tartalmazzák ugyanabban a sorrendben, s így voltaképpen négy darab (6-6 elemből álló) gyűrű ismétli önmagát spirálszerűen a regény elejétől a végéig – s úgy tűnik, hogy a regény cselekménye ezen spirálszerű mintázat köré szerveződik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A ‘disznó’ szó használata Móricz Rokonok c. regényében – egy számítógépes szövegelemző program bemutatása – 1. rész

Közzétéve Szerző:

A Trigramkereső program egy adott szövegben – ami most Móricz: Rokonok c. regénye – egy adott kulcsszó összes előfordulásának ‘r’ karakter sugarú környezeteit veszi, azokat átfedésmentesen egymás mellé helyezi (ezek lesznek a szemelvények). Majd kigyűjti a szemelvények szavaiban szereplő összes előforduló betűhármasokat. Ezek után megnézi, hogy az egyes betűhármasok milyen gyakorisággal fordulnak elő a teljes szövegben (a regényben), ill. csak az adott szemelvényekben. Majd a program összegyűjti azokat a betűhármasokat, amelyek a kulcsszó környékén sűrűbben fordulnak elő, mint a teljes szövegben, s kiírja a hozzájuk tartozó szavakat. – Azaz a program annyit mutat meg, hogy adott kulcsszó környezetében mely szavak fordulnak elő sűrűbben, mint a teljes szövegben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A ‘testtartás’ kifejezés használata a kormánysajtóban

Közzétéve Szerző:

I. – A kifejezés berobbanása a médiába

a kormány testtartása ...A ‘kormány testtartása‘ fordulat Szánthó Miklós – az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA elnöke – 2022 január 14-én feltett Facebook posztja után híresült el. A posztolt képen lévő szöveg így hangzott:

‘A polgári-konzervatív kormány testtartása rést ütött a planetáris manipuláció pajzsán, példát mutat mintateremtésből.’

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A .htaccess fájl és a WordPress védelme

Közzétéve Szerző:

wp-login-php és wp-admin

A WordPress blogszerkesztőbe a bejelentkezés a weboldalcím/wp-login.php vagy weboldalcím/wp-admin oldalon át lehetséges. A wp-login.php egy php fájl a WordPress gyökérkönyvtárában, ami a webszolgáltató (az előfizető által elérhető) fájlrendszerében a public_html könyvtár. Ebben a könyvtárban az egyik alapértelmezett mappa a wp-admin, a

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Chappe távíró a korabeli magyar sajtóban

Közzétéve Szerző:

Claude Chappe … az optikai távíróhálózatot építette ki Franciországban, ami Napóleon katonai internetjeként funkcionált. Feltalálója ugyan több volt a technológiának, de Chappe volt az egyetlen, aki meg tudta szerezni hozzá a szükséges tőkét is. Ráadásul mindezt a francia forradalom napjaiban tette, amihez képest minden startupverseny tét nélküli hülyeség. (hwsw.hu)

Chappe az optikai távíróját – mint találmányt – 1792-ben terjesztette a francia nemzetgyűlés elé. Erről szól az első Chappe-val kapcsolatos magyar nyelvű híradás. (Forrás: arcanum.com)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

William Gilbert De magnete (A mágnesről) c. művének az elektrosztatikus jelenségekről szóló része

Közzétéve Szerző:

Az alábbiakban William Gilbert (1544-1603) De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről és a mágneses testekről valamint a földről, mint egy nagy mágnesről) c. műve II. könyve 2. fejezetének a magyar fordítása következik a latinora.hu bloggerétől. Gilbert itt az elektrosztatikus jelenségekkel kapcsolatos nézeteit fejti ki. (A mű latinul, ill. angolul.)

Ilyen formátumban fognak megjelenni a blogger szövegközi kommentjei. Mindjárt az első: Gilbert vezeti be a fizika története során az elektromos (electricus) kifejezést. Eredetileg a borostyán ógörög neve az ἤλεκτρον (élektron). A borostyán, ha szőrmével megdörzsölik, akkor kisebb tárgyakat, pl. tollpihéket, pelyvát magához vonzza, majd kis idő múlva eltaszítja magától, s ezt a jelenséget már a görögök is ismerték. Gilbert felismeri, hogy más anyagok is képesek így viselkedni, azaz ha megdörzsölik őket, akkor vonzó erőre tesznek szert. Gilbert ezekre az anyagokra alkotta meg az elektromos (azaz: borostyánszerű) kifejezést. Értelemszerűen Gilbert az elektromos szót nem a mai értelmében használja, hanem csak annyit jelent nála, hogy ‘borostyánszerű; ami dörzsölés hatására úgy viselkedik, mint a borostyán’. Az angol electric szót először Thomas Browne (1605-1682), angol fizikus használta 1640-ben.

A szövegben többször előfordul az effluvium szó, ami annyit jelent, hogy ‘kiáramlás‘. Gilbert az elektromos vonzást ugyanis úgy képzeli el, hogy a megdörzsölt testből egy igen finom, láthatatlan, folyadékszerű kiáramlás – ez az effluvium – áramlik ki, mintegy körülveszi felhőszerűen az adott testet, s ez az effluvium okozza a test által kifejtett vonzó hatást.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →